November 30. nagy nap volt a zenehallgatók jelentős részének életében, ekkor jött ki idén is a Spotify Wrapped. Annak, aki esetleg nem használja a zenei streamszolgáltatást, és nem özönlötte volna el a közösségi oldalait az eredmények megosztása – bosszús, vicces vagy hitetlenkedő kommentekkel –, eláruljuk: egy színes-szagos összeállításról van szó, amiben összegzik, mennyi időt töltöttünk az adott évben a Spotify-on zenehallgatással, mik voltak a kedvenc előadóink, dalaink, műfajaink, kiegészítve például azzal, hogy a zenehallgatási szokásaink alapján milyen típusba sorolhatók vagyunk.
Aki a Spotify-on legalább öt előadót és 30 dalt hallgatott legalább 30 másodpercig, az kapott az idén is Wrappedet.
A Spotify először 2015-ben – még Year in Music néven – közölte a felhasználókkal az összefoglalójukat, két év múlva felfrissítették a már dizájnosabb, személyre szólóbb, megoszthatóbb Wrappedre.
Csak még egy statisztika: 2019 decemberében 1,2 millió poszt szólt a Twittteren a Spotify Wrappedről.
A 2022-es újdonsága, hogy a felhasználókat bekategorizálja a 16 zenei személyiség egyikébe az alapján, hogyan és milyen zenét hallgat:
- a kedvenc előadóinkat hallgatjuk újra és újra, vagy újak után kutatunk;
- ugyanazokat a számokat hallgatjuk, vagy sok zenén áttúrjuk magunkat, mielőtt valami több alkalommal is beragadna;
- vadiúj zenéket hallgatunk vagy régieket;
- népszerű dalokat hallgatunk vagy kevésbé ismerteket.
A közösségi oldalak elárasztása alapján még azzal a feltételezéssel is élhetnénk, hogy ez egy egyértelműen pozitív dolog, de évről évre több probléma is felmerül vele szemben. A leggyakoribb:
kizárt, hogy ezeket hallgattam volna idén.
Vagy kevésbé szélsőségesen, valahogy „bekerült a top 5 előadómba, top 100 dalomba olyan, amit alig vagy soha nem is hallgattam”. Hogy méri a Spotify a hallgatásunkat, és hogyan állítja össze az éves listát?
Ha – akár a telefonunkon, akár a gépünkön – megnyitjuk, azzal találjuk szembe magunkat, hogy az adatainkból él a Spotify. Olyan albumokat ajánl, olyan személyre szabott lejátszási listákat készít nekünk, amelyeket a hallgatási adatainkból szűrt le az algoritmusa alapján, de ugyanígy, a felhasználók adataiból állítja össze az országos, műfaji toplistákat is. Ezeknek a lejátszási listáknak a létrehozásához a Spotify nyomon követi és tárolja a hallgatott zenéket, figyeli GPS-adatainkat és a hangulatunkat, a tevékenységünket, kategóriákba rendezi, összeméri a számokat a többi hallgatóval, és ezen információk alapján választja ki, hogy milyen zenét mutasson. Emiatt van az is, hogy mást dob fel például egy edzőteremben és mást otthon.
Éppen emiatt, a nyomonkövetés és az algoritmus miatt lett sikeresebb a Spotify a konkurenseinél. Igaz, közben számos fontos információt nem oszt meg velünk a szolgáltatás, így például azt, hogy mi alapján sorolja be a zenéket és az előadókat egy-egy műfajba.
Bármennyire is részletesen meg tudja határozni a Spotify, hogy mit hallgattunk, és esetleg mihez lehet kedvünk, mégis sokan érezhetik úgy, hogy nem pontosak a listáik. Ennek több oka is lehet.
Így például, bármennyire is csak egy előadót/albumot/dalt hallgattunk novemberben, az nem kerül bele (ahogy persze a decemberi szokásaink sem). A Spotify alapvetően a január 1. és október 31. közötti adatokat közli, amit azzal indokolnak, hogy az alkalmazottaknak időbe telik, míg összerakják a Wrappedet.
Az ezt követő hallgatások nincsenek benne. A csapatunknak így van elég ideje mindent összerakni
– számolt be minderről még 2019-ben a Spotify a LifeHacker beszámolója alapján, és ez vélhetően azóta sem változott.
Ami egyben azt is jelenti, hogy előnyből indulnak azok a dalok és albumok, amelyeket az év minél korábbi időszakában adtak ki, a november után megjelenteknek viszont esélyük sincs bekerülni, de a következő évibe is csak korlátozottan, hiszen addigra már nem lesznek újdonságok.
Ahogy természetesen azoknak az előadóknak is könnyebb a lista elejére kerülni, akik ontják magukból a dalokat. A globális lista élén végző Bad Bunny idei albuma példának okáért 23 számos, a második – a korábban a Spotify-jal összevesző, és minden zenéjét onnan levetető, mostanra viszont már nagyköveteként szereplő – Taylor Swift albuma (vagyis annak egyik verziója) 20 dalos. A harmadik helyezett Drake-től meglepetés, hogy az idei lemezén csak 14 track szerepel, 20 alatt ritkán áll meg.
Beleszámítódnak azok a dalok is, amiket folyamatosan továbbléptetünk, csak lassan. Egy meghallgatás ugyanis 30 másodperc hallgatást jelent, függetlenül attól, hogy azt online vagy offline tesszük.
Nyilván azért sem ad teljes képet a Wrapped, mert nem csak a Spotify-on hallgatunk zenét, hanem számos más felületen is (Apple Music, YouTube, Bandcamp, Soundcloud stb., meg persze fizikai hordozókon).
Sokan épp a Wrapped megjelenésekor jönnek rá, hogy más is használja, szélsőséges esetben olyan, akihez semmi közünk, vagyis meghackelték őket (ami nem is túl nehéz, mert a Spotify nem vezette még be a kétlépcsős azonosítást a belépésnél).
Néha pedig észre sem vesszük, hogyha a Spotify által generált lejátszási listákat játsszuk le, milyen előadók jelennek meg, akár többször is, annyira, hogy a végén ott vannak az évvégi listánkon. Az emberek sokkal többször hallgatnak random dalokat, mint gondolnák.
Óriásplakátok lettünk
Mivel az adatok több szempontból sem pontosak, leginkább a Spotify hirdetésének kell tekintenünk az egészet – a piaci részesedéséről (a harmadik negyedévi jelentésük szerint 456 millió aktív felhasználójuk van, ami 20 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest), sőt, a közösségi oldalak elárasztásával magukat még nagyobbnak tüntetve fel (a zenei streamingre előfizetők csaknem harmada Spotify-felhasználó a tavalyi adatok szerint), az adataink birtoklásáról –, amit milliók önként osztanak meg. Ehhez segít hozzá, hogy a végén például több dizájnt is mutat, amelyik a legjobban tetszik, azt oszthatjuk meg két gombnyomással. Nem véletlen, hogy már a YouTube és az Apple Music is elindított hasonló funkciót, idén „véletlenül” mindkettőt a Wrapped másnapjára időzítették.
A Spotify az idén több új módot is lehetővé tett megosztani a Wrapped-kártyákat (a WhatsAppban, a Line-on, de lehet belőlük gifeket is készíteni, a Roblox videójátékban is lehet használni).
Mindenki különleges
Közben udvarolnak is nekünk: milyen sokféle zenét hallgatunk, mekkora rajongói vagyunk a kedvenceinknek, milyen különleges személyek vagyunk – lényegében egy online személyiséget építenek fel nekünk. Így „kiderülhet” rólunk, hogy a magyar felhasználók 86 százalékánál több zenét hallgattunk, ráadásul valami jó nevű műfaj volt a kedvencünk, ráadásul a kedvenc előadónk hallgatóinak top 8 százalékába számítunk.
Sokan azt gondolják, hogy az ízlés egy igazán egyéni dolog, de az ízlésed egy szélesebb társadalmi mintázat része, amely túlmutat rajtad
– mondta az antropológus Nick Seaver a Guardiannek. Az ízlést a választás illúziója határozza meg, ezt az egyediséget használja ki a Spotify az idei „zenei személyiségekkel”, mint
- a „Szakember”,
- a „Kalandor”,
- az „Újrajátszó”,
- a „Nomád” stb.
Az emberek szeretik az ilyen lehetőségeket, pedig így bekerülhetünk egy olyan hangbuborékba, amiből képtelenség kiszabadulni. A streamingszolgáltatások rejtetten szabályozhatják a hallgatási élményeinket is.
Márkát épít belőlünk
Mások vélt vagy valós kedvencei pedig további zenehallgatásra ösztönöznek minket úgy, hogy nem is vesszük feltétlenül észre.
Jó, de ezek csak zenék, semmi igazán személyes nincs bennük, gondolhatják többen, de a Vox idézi a 2019-es Spotify Teardown: Inside the Black Box of Streaming Music (A Spotify lebontása: mi folyik a streamelt zene fekete dobozában) című tanulmányt, amelyben azt lehet olvasni:
Tudósok bebizonyították, hogy az algoritmikus tartalomszolgáltatás milyen hatással van a nemi, faji és egyéb kategorizálások létrehozására. A felhasználókat felkérik – vagy kötelezik – arra, hogy hallgatási szokásaikat alakítsák »ízlésprofilokká», amelyeket egy sor paraméter segítségével mérnek.
Azt nem köti az emberek orrára a Spotify, hogy konkrétan milyen kategóriákat használ az algoritmusa, de a nemünk lehet az egyik. Ezt ugyanis kötelező megadni a regisztrációnál, ahogy az országunkat és az életkorunkat is. Ezeken kívül a hallgatási szokásaink alapján még más adatainkat is megismerheti, például a nemi identitásunkat, a szexuális orientációnkat (leginkább azzal, hogyha gyakran hallgatunk ilyen témájú podcasteket), hogy gyerekesek vagyunk-e (a hallgatott gyerekdalok miatt), az etnikai hovatartozásunkat, illetve azt, milyen kedvünk van éppen. Ezeket az adatokat pedig eladhatja cégeknek, hirdetőknek.
Egyébként meg, ha pontosabb adatokat szeretnénk a zenehallgatási szokásainkról, érdemes összekötni a Spotify-unkat a Last.fm-mel, vagy más, harmadik féltől származó szolgáltatással (már amelyikben meg tudunk bízni).
