Kultúra

William Shatner a tavalyi űrutazásáról: olyan volt, mint egy temetés

Paras Griffin / Getty Images
Paras Griffin / Getty Images
A Star Trek-univerzum ikonikus Kirk kapitánya új könyvében mesélt erről.

William Shatner neve az elmúlt több mint ötven évben egybeforrt a világ egyik legsikeresebb sci-fi sorozatával, a Star Trekkel, hiszen az első sorozat (1967-1969) Kirk kapitányának bőrébe bújt színész hét későbbi mozifimben szerepelt, illetve újra magára öltötte a Csillagflotta egyenruháját.

Régi álma vált tehát valóra 2021 októberében, mikor az Amazonnak köszönhetően a világ leggazdagabb emberévé vált Jeff Bezos Blue Origin nevű vállalatának köszönhetően valóban eljutott az űrbe.

A felszállástól a leszállás pillanatáig is csak tízperces úton az akkor 90 éves színész három-négy percen át tapasztalhatta meg a teljes súlytalanságot, majd a leszállókabinból kilépve kijelentette:

Erre a világon mindenkinek szüksége van. Ezt a világon mindenkinek látnia kell. Azt, ahogyan a kék szín hirtelen eltűnik, és a feketeségbe bámulsz. A beborító kékséget, ezt a takarót, a nyugtató kéket, ami körülöttünk van, csak elintézzük annyival, hogy “Ó, ez a kék ég.” És aztán hirtelen átjutsz ezen, majd a feketeségbe bámulsz, a fekete rémségbe. Aztán lenézel, és ott a Földanya, a biztonság, és […] vajon ilyen a halál is? Huss, és vége.

Ezután Bezos felé fordult, majd folytatta:

Amit tőled kaptam, az minden várakozásomat felülmúlta. Remélem, sosem felejtem el. És remélem, mindig fenn tudom tartani azt, amit most érzek. Nem akarom elveszíteni ezt az élményt.

Most, egy évvel később megjelent könyvében újra visszaemlékezett az útra – vette észre a Consequence, de egészen másként emlékezett vissza az alig néhány perces repülésre:

Ez volt az egyik legerősebb gyász, amit valaha éreztem: az űr kegyetlen hidegsége, és az alattam elterülő Föld melegsége közti kontraszt elképesztő szomorúsággal töltött el. Nap mint nap szembesülünk azzal a tudattal, hogy a Föld további pusztulása, az állat- és növényfajok kihalása a kezünkben van… Olyan dolgoké, amiknek kialakulásához ötmilliárd év kellett, most pedig hirtelen soha többé nem fogjuk őket látni.

Shatner hozzátette:

úgy gondolta, hogy az út ünnep lesz, de sokkal inkább érezte azt temetésnek.

Rövidesen persze pozitív irányba terelte a gondolatait:

Sokszorosan megerősítette ugyanakkor a saját véleményem a csodálatos, titokzatos emberi összefonódásunk erejéről, és visszaadta a remény érzését

– vallotta be, majd kijelentette:

kötelezzük el magunkat újra a bolygó, az élet, és a szeretet mellett.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik