Békés, zárásmentes és maszkmentes évadot
kívánt a megjelenteknek Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a Vígszínház évadnyitó társulati ülésén, és ezzel alighanem rátapintott a közönség és a színházi szakma közös vágyára. A járványügyi számok újbóli emelkedése és a negyedik hullámról szóló jóslatok nyomán érzékelhető volt némi bizonytalanság a máskor oly pontosan előrelátható tervekben. Fekete Péter arról is beszélt, hogy az, hogy Magyarországon ilyen pezsgő és gyors lehetett a nyitás, annak is volt köszönhető, hogy a kulturális élet szereplői nem lazsáltak a pandémia alatt, hanem a nehéz körülmények ellenére is folyamatos volt a munka.
Fekete jelenléte ugyanakkor elsősorban nem ezen gondolatok miatt volt fontos, hanem azért, mert ő jelentette be, hogy a július 16-án megtartott ülésén a Vígszínház igazgatói pozíciójáról döntő bizottság mind a kilenc tagja egyhangúlag Rudolf Péter pályázatát támogatta, így az Eszenyi Enikő távozáskor ideiglenesen kinevezett Rudolf immár hivatalosan és a hagyományos pályázati úton is elnyerte a Vígszínház igazgatói pozícióját, melyet öt évig tölthet be.
Feketétől Karácsony Gergely vette át a szót. Arról beszélt, hogy sokáig azt hitte, hogy a járvány és a főváros költségvetési helyzete miatt neki van a legrosszabb munkája az országban, de aztán rájött, hogy a Vígszínház igazgatójának még mindig nehezebb dolga van, mivel
egy fájdalmas és nagyon sok sebet feltépő, nehéz időszak után kellett vezetnie ezt a társulatot, és hogy tovább nehezítsük a dolgát, csak ideiglenesen, másfél évre neveztük ki. Azt gondolom, hogy aki ilyen nehezítő körülmények között is ilyen jó vezetője volt ennek a csodálatos társulatnak, az megérdemli ezt a bizalmat, ami alapján ezt a munkát folytathatja
– mondta el a főpolgármester, majd a főváros támogatásáról biztosította Rudolf Pétert és a színházat. Az immár nem csak ideiglenesen kinevezett igazgató rövid közjáték után a mikrofonállvánnyal – melyet kettejük magasság-különbsége miatt lényegesen alacsonyabbra kellett állítania – a pályázatában meghatározott célról beszélt, jelesül, hogy a színház politikán felül álló dolog lehessen, ahol a jobb- és baloldal csak rendezői jobbot és balt jelent.
Rudolf Péter az ideiglenes igazgatóként eltöltött másfél évről beszélt, és arról, hogy milyen lépéseket tettek azért, hogy a Vígszínház olyan munkahely legyen, ahová jó kedéllyel mennek be dolgozni a kollégák. Etikai kódex született, megalakult a Művészeti Tanács és az Üzemi Tanács is.
A megszállottságot kell mederbe terelni
– foglalta össze azt a munkát, mellyel „család- és életbarát munkahelyet” szeretne kialakítani a Vígben, amihez a szükséges protokollokon még dolgoznak. Az igazgató elmondta azt is, hogy a pályázata kivonatát nyilvánosan is elérhetővé teszik (ez itt olvasható), majd a 2021/22-es évad első felében várható előadásokról beszélt – azért csak arról, mert a járványhelyzet bizonytalansága miatt egyelőre, bár a szükséges felkéréseket megtették, a 2022-es naptári év előadásainak kihirdetésével egyelőre kivárnak. Rudolf köszöntötte a színház társulatának új tagjait, közülük Kovács Patrícia, Orosz Ákos és Stohl András nem teljesen újként érkezik, hiszen korábban voltak már a társulat tagjai, de a Víghez szerződött Nagy-Kálózy Eszter és Bölkény Balázs is.
A napokban ismét beszédtémává vált a Víg faramuci gazdasági helyzete is, jelesül, hogy Eszenyi Enikő, és az ő igazgatása alatt a Víg gazdasági, majd produkciós igazgatójaként dolgozó Magyar Péter továbbra is kuratóriumi tag két olyan alapítványban, mely a színháznak juttatott támogatások egy részét kezeli. Ez ügyben Mádi Zoltán gazdasági igazgatót kérdeztük.
A színház üzleti tervéhez valójában az alapítványnak ugyanúgy nincs köze, mint ahogy fordítva nekünk sincs közünk az alapítványhoz. Ez egy jogi helyzet. Azt viszont nem jogi, hanem erkölcsi alapon kértük, hogy olyan emberek legyenek a kuratóriumban, akik bírják ennek a társulatnak, ennek a közösségnek a bizalmát. Erről az erkölcsi kérdésről szól ez a helyzet igazából. Amellett, hogy nyilván egy nagyon nagy összegről, félmilliárd forintról van szó, és ezért az lenne a cél, hogy tudjunk tiszta szívvel, jó hangulatban együtt dolgozni, az alapítvány és a Vígszínház
– mondta Mádi Zoltán hozzátéve, hogy bízik a helyzet mielőbbi rendezésében, a folytatásra pedig a Vígszínház Művészeti Tanácsának már született egy hosszú távon is működtethető javaslata. Ez alapján a három fős kuratóriumba egy tagot a Művészeti Tanács delegálna, egyet a mindenkori aktuális igazgató, és egy pedig a Vígszínház kötelékéből kerülne ki.
„Semmiképpen sem akarunk háborút, és nincs is háború. Természetesen próbáljuk fenntartani a normális európai kommunikációt és kapcsolatot” – emelte ki a gazdasági igazgató. Egyébként, mionnt elmondta, ha némiképp leegyszerűsítjük, a Vígszínház, ha épp nincs pandémia, „nagyjából hárommilliárdos üzem, ebből a hárommilliárdból egymilliárdot a nézők fizetnek, és kettőt az állam vagy a főváros. Tehát ha valaki bejön háromezer forintos jeggyel, azt úgy is értékelheti, hogy az a jegy valójában kilencezer forint lenne.”
A járvány alatt a Vígszínház is több előadását online streaminggel juttatta el a közönséghez, ez nagyjából kilencvenkét millió forint bevételt hozott a Vígnek. Mádi Zoltán kiemelte: ez magasan a legjobb, amit magyar színház hozni tudott, mert nekik vannak olyan címeik, ami tömeges nézőszámot hozhat, mint pl. A dzsungel könyve. Azoknak a színházaknak, amelyeknek nincs ilyen előadása, azoknál ez az összeg még kevesebb – miközben ez a Víg költségvetésében sem jelent egy igazán nagy bevételt. Szerinte ugyanakkor nem cél a Netflixszel versenyezni, de azért érdemes megtartania streaminget egyfajta kiegészítésképp, az például egy jó hagyomány lehetne, hogy ha egy előadás búcsúzik, azt közvetítik streamingen, hogy az ország fővároson túli nézőihez, illetve határon túlra is eljusson.
Apropó streaming: az idei évadban több olyan előadás is színpadra áll, amit tavaly a járvány miatt csak online láthattak a nézők. Az évad első bemutatója ugyanakkor nem ilyen darab: a Szerelmek városa című film zenés adaptációja szeptember 4-én nyitja a színházat a tíz hónapja távol maradni kényszerült közönség előtt, Vecsei H. Miklós átiratában, Kovács Adrián zenéjével és ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében – ez az alkotócsapat hozta létre a Víg nagy sikerű A nagy Gatsby előadását is. A Szerelmek városából a sajtótájékoztató résztvevői láthattak is egy kis kedvcsinálót, ez alapján film noiros, sejtelmes, buja hangulatú előadásra számíthatnak a nézők. Az évad következő bemutatója a Pesti Színházban lesz szeptember 18-án, a Michal Dočekal rendezésében készült A kő című előadással, melyet az előző évadban csak streamingen láthattak a nézők. Szintén bemutatták már az évad következő premierjét, a Kabarét is, de csak a Margitszigeten, a Vígben még nem, erre október 9-én kerül sor némi megújulás után, új és újragondolt jelenetekkel, Béres Attila rendezésében, a főszereplő Sally Bowles kettős szereposztással fut majd Szilágyi Csenge és Dobó Enikő alakításában. Október 22-én a Pesti Színházban Török Ferenc rendezésében lesz a premierje Yasmina Reza, magyar származású világhírű francia írónő darabjának, a Bella Figurának, december 4-én pedig a Party című kortárs komédia áll színpadra Paczolay Béla rendezésében. Az év utolsó premierje december 11-én lesz a Vígszínházban: Csehov Sirályát David Doiasvili, a grúz Vaszo Abasidze Állami Zenés és Drámai Színház igazgatója rendezi majd. A sajtótájékoztatót Lukács Sándor Várkonyi Zoltán-szavalata, majd egy váratlan magánszámmal Harkányi Endre zárta, aki egy alighanem saját költeményt adott elő a közönség általános meghatottsága közepette.
