Óvatosan optimista, többségében jókedvű képregénykiadókkal és vásárlókkal találkozhatott, aki június utolsó szombatján kilátogatott a Budaörsi Virágpiacra, hogy a Budai Zsibvásár nevű, heti rendszerességű rendezvényen tapodja a forró betont. A kutyás nippek, használt babaruhák és felújításra szoruló, kisebb bútorok mellett most először képregényeket is nagy tételben lehetett kapni a hétköznapokon leginkább vezetésoktatók által benépesített parkolóban. Látszott, hogy a képregényesek itt még újoncok voltak. Leghátul, az utolsó utáni pultsoron kaptak helyet, de nem bánták.
Helyünkre kerültünk itt, a teljesen valódi Cézanne-ok mellett
– vont mérleget a rendezvényről Horváth Antal Balázs, az olasz képregényeket gondozó Anagram kiadó vezetője. A többi árushoz és kiadóhoz hasonlóan ő is örült, hogy legalább egy rendezvényt meg tudtak szervezni nyár elején, ha már a nagy tavaszi képregényes események, a szokásos képregénybörze és a Budapesti Nemzetközi Képregény Fesztivál elmaradtak a koronavírus-járvány miatt.
„Eredetileg arról volt szó, hogy végig maszkot kell hordanunk a harminc fokban, szerencsére erre végül nem volt szükség. Van egy romantikus hangulata ennek is, hogy csomagtartóból áruljuk a képregényeket” – mondta Horváth. A Budai Zsibvásár képregényes részlege arra az időszakra emlékeztetett, amikor a magyar képregényrajongók csak a félévente rendezett börzéken találkozhattak egymással, és vadászhattak mindenféle ritkaságokra. A hazai képregénypiac már régen nem itt tart, ezért volt különösen nosztalgikus hangulata a korona árnyékában szervezett vásárnak.
Christopher Lambert otthon marad
A magyar képregénypiac 2018-ra, 2019-re eljutott odáig, hogy talán már valóban nem túlzás piacról beszélni. A növekvő vásárlóerőt, az egyre bővülő kínálatot számos tényező magyarázhatja. Ezek közé tartozik, hogy a hazai képregénykiadók a kétezres évek közepe óta átgondoltan és nagyjából egységesen építik ezt a szubkultúrát, amihez segítséget kaptak különböző alkotói szervezetektől és rajongói fórumoktól is. A rendszeressé váló képregénybörzék és fesztiválok, a könyves rendezvényeken való részvétel hosszú évek óta mutatják, hogy itthon is folyamatosan működik a képregénykiadás. Ezalatt a rajongói keménymag is bővült, a piac szempontjából viszont talán még fontosabbak az érdeklődők, akik nem vásárolnak meg mindent, viszont időről időre rátalálnak egy-egy alkotóra, sorozatra.
Ebben nyilván sokat segített a szuperhősfilmes tendencia, bár néhány évvel ezelőtt a kiadók azt mondták, nem feltétlenül fogy jobban az a képregény, amelyből éppen filmadaptáció készül. Nem törvényszerű, hogy a nézőket az eredeti képregény is érdekelje. Felnőtt és aktív keresővé vált ugyanakkor az a nemzedék, amely a kilencvenes években már a magyar fordításban kapható szuperhősképregényeken nőtt fel, közülük pedig sokan más műfajok és más képregénykultúrák felé is nyitottak.
A 2010-es évek közepére az újságosoknál kapható, füzetes képregények választéka meglehetősen elsorvadt, egyre inkább a könyvesboltokban, kötet formában lehetett képregényt kapni. Az utóbbi két-három évben azonban az újságárusi terjesztés is magára talált, köszönhetően elsősorban két nagy nemzetközi kiadónak, amelyek a legnépszerűbb Marvel- és DC-szuperhőstörténeteket adják ki, havonta többet is. Mindez együtt azt eredményezte, hogy 2019-ben a Képregénydb statisztikái szerint 505 egyedi kiadvány jelent meg, sokkal több, mint korábban bármikor. Legutóbb 2008-ban, a gazdasági világválság előtt pörgött fel a piac, de abban az évben is csak 368 kiadvány jelent meg, nagyjából ugyanannyi, mint aztán tíz évvel később. 2019 viszont minden szempontból rekordot jelentett.
Ezt a szépen felívelő tendenciát törte derékba a koronavírus-járvány. Előbb a tavaszi képregénybörzét, aztán a fesztivált fújták le. Az utóbbi különösen nagy veszteség: hagyományosan a Budapesti Nemzetközi Képregény Fesztivál az új magyar képregények legfontosabb rendezvénye, rengeteg kísérő programmal, hazai és külföldi alkotók meghívásával. Ekkor adják át az előző év legjobb magyar képregényeinek járó Alfabéta-díjat is, ám a díjátadót idén online bonyolították le: a fiatal, kolozsvári női szerzők, Maria Surducan és Benczédi Anna Júlia által készített Vízitündér, valamint Oravecz Gergely Minden belefér című, önéletrajzi kötete nyert (utóbbiról ebben a cikkben írt a Roboraptor).
A fesztiválnál jóval nagyobb, potenciálisan sokkal több látogatót vonzó esemény lett volna, illetve lehet még az eredetileg augusztusra tervezett, első Budapest Comic-Con. A külföldi – elsősorban nyilván a San Diegó-i – Comic-Conokat mintának tekintő rendezvényen nem a képregényeké lesz a főszerep, annál tágabb fókuszú popkulturális eseményről van szó, amelyre eljön majd a Trónok harca Joffrey Lannisterét játszó Jack Gleeson és néhány másik híresebb sorozat-mellékszereplő. Jelen állás szerint megtartják a rendezvényt, csak nem augusztusban, hanem novemberben, így lemondta a szereplést mások mellett az eredeti vendéglista legnagyobb neve, Christopher Lambert is.
Hozzá hasonlóan a külföldi képregényalkotók egy része sem jön el Budapestre. A Hellboy-sorozatot gondozó Vad Virágok kiadó képviselői a Budai Képregénypiacon beszéltek arról, hogy a Hellboy egyik nevesebb rajzolója is részt vett volna a magyarországi Comic-Conon, de azóta minden ilyen jellegű programot lemondott, és ki sem mozdul Londonból, amíg nem lesz vakcina a koronavírusra.
Dugába dőlt tervek
A járvány természetesen alaposan átírta a kiadók terveit. Közülük azoknak fájhat jobban a feje, akik sok címet adnak ki évente, így tavasszal már legalább az év végéig be volt osztva, melyik hónapban milyen kiadvánnyal állnak elő. A rendezvények elmaradásával és a könyvesboltok bezárásával eldönthették, hogy inkább kiadják az újdonságokat az előre eltervezett időpontban, vállalva, hogy azok csak nagyon lassan, késve hozhatják vissza az árukat, vagy inkább átütemezik az éves kiadási tervet, és amit csak lehet, elcsúsztatnak. Erre is, arra is találunk példát.
Harza Tamás, a Kingpin kiadó vezetője adja ki Magyarországon a legtöbb Marvel-képregényt, újságosoknál kapható füzeteket, könyvesboltba kerülő köteteket és csak a kiadótól megvásárolható, előfizetéses rendszerben elérhető sorozatokat egyaránt. Azt mondja, őszig meg szokott állapodni az amerikai kiadóval arról, mit ad ki a következő évben. Mivel az idén nagy a bizonytalanság, és fogalmunk sincs, a járvány mennyire súlyos második hullámával számoljunk, ezért az éves tervek elkészítése sem könnyű. Valószínűleg emiatt 2021 első felében is csúszni fognak, rosszabb esetben egymásra torlódnak a kiadványai, ami mindig rosszat tesz az üzletnek.
Harza ugyanakkor éppen tavasszal, még a karanténidőszak alatt nyitotta meg saját képregényboltját Csepelen. Mint mondja, erre egyébként is készült, a hely ki volt fizetve, fel volt újítva, így semmi értelme nem lett volna elhalasztani a nyitást. Az első hetek nyitvatartása alapján úgy tűnt neki, a vásárlók örülnek, hogy személyesen is kézbe vehetik a képregényeket, nem kell a webshopos megrendelést választaniuk, de mivel csak szombatonként tart nyitva, néhány nap adataiból még nem akart levonni komolyabb következtetéseket.
Hagyományosan a Fumax kiadó is nagyon bízik a webshopos rendelésekben és abban a modellben, hogy vásárlóik közvetlenül a kiadótól vegyék meg a képregényeket. Különösen az Alexandra-csőd után érezték úgy, hogy érdemes minél inkább erre a terjesztési módra alapozni. 2019-ben ők is nagyot léptek előre, közel 50 képregénykötetet adtak ki, másfélszer annyit, mint egy évvel korábban. Az idén nyilvánvalóan visszaeséssel számolnak, és azoknak a kiadványaiknak a megjelentetését kénytelenek hátrébb sorolni, amelyek nem a már megkezdett sorozatok folytatásai, és nem számítanak ismert címeknek a piacon.
Mindig a szerelemprojektek esnek áldozatul egy ilyen helyzetnek
– mondta Koncz Ákos, a kiadó szerkesztője, aki szintén beszélt ütemezési problémákról: már rég bejelentették Warren Ellis nagy hatású, disztópikus médiaszatírája, a Transmetropolitan magyar kiadását, de jelenleg még nem biztosak benne, mikorra érdemes időzíteni az első kötetet.
Konczhoz hasonlóan Tálosi András, a GooBo kiadó ügyvezetője is a kereslet visszaeséséről számolt be a járványhelyzetben. Ők is elhalasztották néhány kiadványukat, köztük a magyar alkotók által készített, nemrég indult Zorro sorozat folytatását. Olasz sorozatok kiadásával is foglalkoznak – ha súlyos lesz a járvány második hulláma, és megismétlődik a tavaszi bezárkózás, ezek nagy részét félbe kell hagyniuk. A GooBo saját kiadványai tehát igen, a kiadó léte viszont nem került veszélybe, elsősorban azért, mert ők szerkesztik a nemzetközi Hachette kiadásában megjelenő Nagy Marvel Képregénygyűjtemény magyar változatát, ami bőven ad nekik munkát.
Előbb-utóbb megtérül
Ha a könyvkiadókhoz viszonyítjuk őket, a Kingpin vagy a Fumax egyáltalán nem nagy kiadók, a képregénypiacon viszont nagyobb szereplőnek számítanak. Itt a legtöbb kiadó egy-két emberes vállalkozás, amelyek többnyire nem is ebből élnek. A tulajdonosok inkább a hobbijukból csináltak kisebb üzletet. Ők most jobban jártak, mert bár a járványhelyzet átírta a terveiket, a megélhetésüket nem sodorta veszélybe. Többen, például a Nero Blanco Comixot vezető Bayer Antal, vagy a saját maga által írt és rajzolt sorozatokat – jelenleg a YKX című kalandképregényt – árusító Pilcz Roland, elfogadták, hogy az újdonságaik lassabban találnak majd vevőkre, mint a koronavírus előtti időkben, de a néhány száz példányos kiadványok előbb-utóbb így is el fognak fogyni.
A Nero Blanco Comix új kötetét, a Visszatérés Berlinbe című olasz thrillert egy nappal azelőtt szállította le a nyomda, hogy törölték a tavaszi képregénybörzét. Bayer ennek ellenére optimista: mint mondja, ő olyan kicsi kiadót igazgat, hogy nem is része a képregénypiacnak, a rendezvényeken viszont mindig részt vesz, képregényei többnyire a személyes vásárlások révén hozzák vissza az árukat. A képregényes rendezvényekhez pedig már annyira hozzászoktak a rajongók, hogy ha éppen nincsen karantén, akkor ezek biztosan meg lesznek tartva.
A Nero Blanco Comix vezetője egyébként azt mondja, 2019 annyira váratlanul erős év volt képregényes szempontból, hogy az a kiadási tempó és mennyiség koronavírus nélkül sem lett volna fenntartható, egyszerűen nem bír el annyi kiadványt a piac. A kiadóknak így arra ad alkalmat a járványhelyzet, hogy felmérjék, melyek azok a sorozataik, amelyeket biztosan folytatni akarnak, mi az, aminek a kiadása nehezített pályán is megéri, és miről tudnak lemondani.
Gyöngy Balázs, a Vitanum kiadó vezetője, a Budai Képregénypiac ötletgazdája is arról beszélt, hogy a járványhelyzetben tisztábban látszik, hogy az egyes sorozataikra – az európai képregényeket közlő Kockásra és Fekete-Fehér Kockásra, a Hahotára, illetve a nemrég újraindított Kretén humorlapra – mekkora igény mutatkozik. A kiadó egyik szerkesztője által gondozott Kreténben például nagyon bíztak, de az új lapszám pont a karanténidőszakban került az újságosokhoz, az eladások szempontjából a lehető legrosszabb pillanatban.
Ám a Budai Képregénypiacon résztvevő többi kiadóhoz hasonlóan Gyöngy Balázs is azt emelte ki, hogy a képregényesek összetartanak, és a törzsvásárlók bármilyen körülmények között rá fognak találni az őket érdeklő kiadványokra. Ha a képregénypiac össze is zsugorodik, a szubkultúra megmarad. A képregényes közösség tagjai pedig a koronavírus hatására sem fognak lemondani a szenvedélyükről.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
