Kultúra

Málenkij robotra hurcolt magyarokról tanulhatnak a németek

A kiállítás anyaga a pécsi Janus Pannonius Múzeumtól származik.

A málenkij robot 75. évfordulójára emlékezve nyílt tárlat a Janus Pannonius Múzeum Idegen ég alatt – Oroszföldön meggyötörve című kiállításának anyagából a németországi Gerlingenben. Walterné Müller Judit, az intézmény igazgatóhelyettese elmondta, a kiállításon a szovjet kényszermunkára hurcolt embereknek állítanak emléket korabeli tárgyak, fotók, dokumentumok és visszaemlékezések segítségével, így teszik átélhetővé a deportáltak lágerbéli életét. A múzeum gyűjteménye mellett magánszemélyektől kölcsönzött tárgyak is láthatók a Stuttgarttal szomszédos településen február közepéig látogatható tárlaton – tette hozzá. Az igazgatóhelyettes az MTI-nek elmondta, hogy Gerlingen a Német Nemzetiségi Múzeumnak helyet adó Tata testvérvárosa, ahol a gyűjtemény a 2016-os pécsi bemutatást követően látható volt. Ezt követően kezdődött meg a németországi tárlat szervezése. A Janus Pannonius Múzeum csaknem másfél évtizede tekinti kiemelt kutatási területének a málenkij robot témáját.

A történelmi háttérről az összegzésben azt írták: a második világháború már a végéhez közeledett, amikor Sztálin parancsa alapján a Vörös Hadsereg katonai szervei 1944 novembere és 1945 áprilisa között mintegy 250-300 ezer embert gyűjtöttek össze az akkori Magyarország területéről, s hurcoltak el évekig tartó kényszermunkára a Szovjetunióba. Többségüket hadifogolylétszám-kiegészítésként, míg csaknem 130 ezer embert – mintegy fele-fele arányban – kimondottan német, emellett Kárpátalján, Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban magyar származásuk miatt deportáltak. Az elhurcoltak nagyrészt fiatal lányok, asszonyok voltak, mert a férfiak még a fronton vagy már hadifogságban voltak. Az életkörülmények, az éhezés, a nélkülözések, a járványok, a kíméletlen kényszermunka következtében az elhurcoltak legalább harmada nem élte túl a deportálás időszakát. Sokan közülük jeltelen tömegsírban nyugszanak az egykori munkatáborok, gyárak vagy a vasútvonalak közelében.

Hivatalosan jóvátételi munkának nevezték ezt az embertelen eljárást, melyben a két hétig tartó helyreállítási, mezőgazdasági munkálatok, azaz egy kis munka, oroszul málenkij robot hazugságával három-öt évig tartó kényszermunkára vitték az elhurcoltakat. A Donyec-medence szénbányáiban, az uráli vagy a kaukázusi ipartelepeken, építkezéseken, kolhozokban tették jóvá azt, amit el sem követtek. A málenkij robotra hurcoltaknak az Örök tél című magyar film – amiért Gera Marina nemrégiben Nemzetközi Emmy-díjat kapott – állított emléket, a kényszermunka egyik magyar túlélőjével mi is interjúztunk.

Öt év málenkij robot, ezt íratták alá velünk
A férfiak sokkal gyöngébbek, mint a nők. Mi, nők, többet bírunk, mi macskák vagyunk. Tessék csak vitatkozni vele: öt évet húzott le egy szovjet kényszermunka-táborban.

Ajánlott videó mutasd mind

Fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat a Magyar Turisztikai Ügynökség

Egyedi döntésekre hivatkozva, nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívás nélkül kap pénzt Zoób Kati divattervező, Balatonboglár fideszes önkormányzata vagy éppen egy nagyvállalkozó Kis-Balaton melletti kalandparkja. A Tiborcz István volt üzlettársához köthető bodajki kastély is az eddig titkolt közpénzcsap révén újulhat meg.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.