Kultúra útitárs

Mostantól nem csak bejárható, de megkóstolható is Szeged zsidó öröksége

Ezentúl nem csak szép helyek, de zsidó sütemények is várják az alföldi nagyvárosba utazókat.

A százhatvanezres alföldi városban közel kétszáznegyven évvel ezelőtt, 1781-ben telepedett le az első zsidó család, példájukat pedig a következő évtizedekben számos másik követte. A XIX. század hajnalán aztán a város kijelölte a mai zsidónegyed határait, mely a város épületeinek több mint kilencven százalékát elpusztító nagy árvíz után sem változott meg számottevően. Számuk ekkor hirtelen ugrásszerűen nőni kezdett, sőt, oroszlánrészt vállaltak a palotás Szeged megszületésében.

A századfordulóra 5683 főre duzzadt zsidóság mindemellett – főleg a tehetős vállalkozók, így a szalámigyáros Pick család adományának köszönhetően – 1900-1902 közt felépítette a világ negyedik legnagyobb, de sokszor a legszebbjeként emlegetett imaházát, az Új zsinagógát, melynek terveit a Kárpát-medencében több mint két tucat hasonló épületet megálmodó Baumhorn Lipót (1860-1932) szignózta.

A város méretének növekedésével a zsidó polgároké is nőtt, így a gazdasági világválság idején, a húszas-harmincas évek fordulóján már nyolcezren vallották magukat izraelitának. Számukat a következő évtizedekben nem csak a zsidótörvények és a kétezerhétszáz főt – 612 munkaszolgálatost, illetve 2091 holokausztáldozatot – elragadó vészkorszak, de az emigráció és az asszimilálódás is csökkentette, így ma már csak alig több, mint félezres kisebbséget jelentenek, a város fejlődésére gyakorolt évszázados hatásuk nyomai azonban ma is szép számban láthatók.

Szeged az elmúlt években egyre inkább igyekezett felhívni erre a figyelmet, a nemrég kívül megújult Új zsinagóga és a zsidó kereskedők által épített, a magyarországi szecessziós örökséget gyarapító paloták és villák felújítása mellett azonban nem esett elég szó a kulturális örökségről.

Egészen mostanáig, hiszen az uniós forrásokat a Duna-menti országokba irányító, a zsidó örökség jobb megismerését megcélzó Rediscover projektnek köszönhetően a Kárpát-medence négy, a történelmi Magyarországhoz tartozó városa, így Muraszombat, Eszék, Szabadka és Temesvár mellett Szeged is a középpontba került.

A régi zsinagóga belső tere ma. Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A sokak számára rejtélyesnek tűnő zsidóságot a városok különböző módszerekkel mutatják be – Szeged például nem csak a ma az ALTERRA Kortárs Előadóművészeti Központ színházi tereként használt Régi zsinagóga, a mellette lévő telken álló utódja, illetve a nemzetközi hírű orientalistaként és botanikusként is tisztelt főrabbi, Lőw Immánuel (1854-1944) életművén, hanem

a zsidó gasztronómia csodáin keresztül mutatja be.

A turisztikai hivatal által szervezett városi séták keretében nem csak a vallási élethez és a közösség legismertebb tagjaihoz kötődő épületeket – köztük a szintén Baumhorn által tervezett, ritkán látható, pompás hitközségi imaterem –, a zsidó temető jórészt elhagyatott sírköveit és az utcákat, de

a zsidó konyha legfontosabb édességeit is megismerhetjük.

A ritkán látható imaterem. Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A város szíve felé haladva – a Zsidó Kulturális Fesztivál részeként – október végéig négy cukrászdában találkozhatunk a négy legfontosabb zsidó süteménnyel.

A négy éve nyílt, aprócska Süti nem süti (Tisza Lajos krt. 44) konyháját klasszikus – tetején egy hamszát, azaz tenyér formájú amulettet hordó – és újragondolt – a Dohány utcai zsinagóga tornyát koronázó kupolákat idéző – verzió hagyja el. Előbbi kelt tésztából született rétegei közt tradicionális módon házi szilvalekvárt, almát, mákot és diót, a hely jóval komplexebb saját verziójában azonban lágy diós piskótára ültetett vajas párolt almát, mák mousse-t, valamint sűrű szilvalekváros szószt találunk.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

Az Anna fürdő felé továbbindulva, az út másik oldalán megbújó Bányai Cukrászda (Tisza Lajos körút 41.) két éve elnyerte a Szeged legkedveltebbjének járó címet, ezt pedig a hely háromszögűre hajtott, legtöbbször mákos töltelékkel teli Hámán-táskáját, illetve a tipikusan a zsidó újév (rós hásáná), illetve a sabbatra való pénteki készülődés részeként sütött, az ünnepet megédesíteni kívánó gyümölcskenyeret kóstolhatjuk meg.

Nem csak mákos létezik belőle. Fotó: Coryn Wolk

A főtér felé visszakanyarodva a szűk utcák egyikében lehetünk figyelmesek a terasszal is rendelkező, a tulajdonos két kutyája, Rudi és Fickó nevét viselő ékszerdobozra (Oroszlán utca 4.), melynek sötét, rózsás fali tapétája alatt a francia és a zsidó cukrászat találkozásából született, pisztáciából, rózsavizes csokimousse-ból és málnából álló Jerikó mosolyog ránk a pultból.

Fotó: Stephanie Vacher

A dóm mögött 2017 óta működő Sugar & Candy (Oskola utca 27.) szintén babkával hódít, melyhez a hely tökéletes állagú házi vaníliasodót is készít, így a finom falatok még könnyebben találnak utat a szívünk felé, akár a pasztellszínű belső térben, vagy a külső, utcán sorakozó asztalok mellett ülve fogyasztjuk el őket.

Szponzorált tartalom

A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. (DTP2-084-2.2) A cikk a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. támogatásával készült.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.