Ha megkérdeznénk az utcán szembejövő első száz embert, hogy szerintük ki az állatvilág legnagyobb túlélője, akkor sokan biztosan a csótányokat emlegetnék, köszönhetően a hatvanas évek óta magát makacsan tartó hiedelemnek, miszerint az emberiség nem, de a lakásokban előszeretettel randalírozó rovarok bizony túlélnék az atomtámadást.
A történetnek sajnos nincs semmiféle alapja, hiszen a csótányokat messze lekörözik például a hirosimai robbanás után az epicentrumban jelentkező sugárzás (4,5-8,5 gray) közel százszorosát túlélni képes muslicák, az 1000 grayig életben maradó lisztbogarak, vagy épp az 1800 grayig vígan repkedő darázsfaj, a Habrobracon hebetor.
Egy mikroszkopikus méretű túlélőről azonban mindenki megfeledkezik:
Az először közel kétszáz ötven évvel ezelőtt, 1773-ban még kis vízimedvékként leírt törzs képviselői a Himalája legmagasabb csúcsain, illetve az óceán fenekén is élnek, mára pedig már több mint ezerkétszáz fajukat fedezték fel.
A szabad szemmel nem is látható, legtöbbször fél-másfél milliméteres testhosszúságú állatok leginkább zuzmók és mohák közt érzik jól magukat, táplálkozási módjuk azonban sokrétű: vannak köztük paraziták, növényi nedveken éldegélők, illetve baktériumokat zsákmányoló fajok is.
A legvadabb tény velük kapcsolatban azonban még csak most következik:
2015-ben a University of North Carolina munkatársai elkészítették a törzs géntérképét, majd meglepve tapasztalták, hogy
A törzsnek ma is rendszeresen akadnak rá újabb tagjaira, de a felülről leginkább egy rizsszemre hasonlító, más szögből azonban kifejezetten sci-fibe illő állatok frissen felfedezett tagját nem egy esőerdő mélyén, vagy épp a világ egyik legmagasabb hegyén, hanem egy japán parkolóház betonfalából kinőtt mohatelepen azonosították.
A kutatócsoportot vezető Daniel Stec, a krakkói Jagelló Egyetem biológusa a PLoS One hasábjain két nappal ezelőtt jelentette be a felfedezést, sőt, kimondottan szürreális képeket is mellékelt a tanulmányához – előbbin az állat látható több szögből, az utóbbin pedig a szájnyílást figyelhetjük meg:
A parkolóban gyűjtött mintákból a Macrobiotus shonaicus nevet kapott, két már ismert fajtól csak néhány apró részében eltérő állat tíz egyede került elő, ezzel a Japánban ismert medveállatkák száma 168-ra nőtt.
