Kultúra ismeretlen magyarok

Ismeretlen magyarok: Paul Laszlo, a milliárdosok építésze

A nácik térhódítása miatt a tengerentúlra távozott tervező olyan filmes óriások lakását rendezte be, mint a később az elnöki székig menetelő Ronald Reagan, Fritz Lang, Billy Wilder, Cary Grant, Debbie Reynolds, vagy épp a Vanderbilt család, de munkáit a XX. század dizájntörténelmének fontos darabjai közt emlegetik.
Korábban a témában:

1900 fontos év volt a művészet világában, hiszen olyan nagyságok születtek ekkor, mint a szürrelista festő, Yves Tanguy, a rendezőzseni Luis Buñuel, valamint A kis hercegnek köszönhetően világszerte ismert, tragikus véget ért Antoine de Saint-Exupéry. Magyarország is jócskán hozzájárult azonban ahhoz, hogy erősen kezdődjön a század, hiszen ekkor születetett Fekete István, Szabó Lőrinc, Márai Sándor, és a hologram atyja, Gábor Dénes is, egy emberről azonban mindenki elfeledkezik: ő László Pál, aki nélkül a XX. századi formatervezés közel sem lenne ugyanaz.

A bútorgyáros debreceni zsidó nagycsaládba (két fiú-, és három lánytestvére volt) született Pál tanulmányait Bécsben végezte, majd Stuttgartba költözve, a Staatliche Akademie der Bildenden Künste bútortervezési szakának elvégzése után Bécsben kezdte meg formatervezői és építészi karrierjét, mellyel alig néhány év alatt olyan nagyságok elismerését is elnyerte, mint a szürrealizmus állócsillaga, Salvador Dalí.

2 Fotó megtekintése

Ismeretlen magyarok: Paul Laszlo, a milliárdosok építésze

A nácik hatalomra jutása és a növekvő antiszemitizmus azonban könnyűszerrel véget vethetett volna a fényesen felfelé ívelő munkásságának, így családját hátrahagyva döntő lépésre szánta el magát: elfogadta a chilei Universdad Tecnica Federico Santa Maria építészeti karának professzori állását. Esze ágában sem volt persze Dél-Amerikába indulni, az ajánlat azonban tökéletes menekülőútnak tűnt, így barátai végül egy New Yorkba tartó óceánjáróra juttatták fel.

Azt már csak az óceán túloldalán tudta meg, hogy a náci párt találkozói, illetve a vezetés által előszeretettel használt hétvégi nyaralóház, az 1939-től csak Hitler által használt Sasfészek is az ő bútoraival volt tele. Ez egy német tervezőket előnyben részesítő, zsidókat pedig háttérbe szorító országban minimum furának tűnik, így valószínű, hogy a húszas évek dereka óta meglévő ház átalakítását koordináló Albert Speer nem volt tisztában a pontos helyzettel.

A tengerentúlra megérkezve, mindössze kétszáz dollárral a farzsebben, valamint egyetlen szóból álló angol szókinccsel (“okay“) Dél-Kalifornia felé vette az irányt, és a sztároktól nyüzsgő Beverly Hills-en nyitott irodát. Hírneve már rég megelőzte, így kisvártatva politikusok és színészek egész sora állt az ajtaja előtt, hogy készítse el új otthonukat, azok belsőépítészeti munkáit, vagy alakítsa át sajátos stílusában a már meglévő villáikat. László mindenhez biztos kézzel nyúlt, így a bútorok és drapériák mellett a szőnyegeket, lámpákat, valamint az összes textil mintázatát és a hamutartókat is ő álmodta meg, semmit sem bízva más tervezőkre, munkája végén pedig még egy pár fogkefét is elhelyezett a fürdőszobában.

“Házat építeni olyan, mint életet adni egy gyermeknek. A megrendelő az anya, és én vagyok az apa.”

1948-ban az amerikai modernizmus atyjaival, Charles és Ray Eames-szel, valamint Isamu Noguchival együtt csatlakozott a Herman Miller bútorgyár tervezőcsapatához, ahol George Nelson vezetése alatt a modern formatervezés legikonikusabb bútorai készültek el.

Paul László asztala és fotelje az 1948-as kollekcióban

Nem volt azonban megelégedve az ott kapott lehetőségekkel, így négy évvel később, 1952-ben újra teljes gőzzel saját irodája hírnevének öregbítésére koncentrált. Sorra záporoztak a megrendelései, így a sztárok otthonai mellett a Saks Fifth Avenue és más óriási áruházláncok épülettömbjei, színházak, bankok, irodák, kórházak, valamint a hotelmágnás-filmrendező-pilóta-befektető-repülőgyáros Howard Hughes – az ő életének egy szakaszát örökíti meg az öt Oscart is bezsebelt Aviátor – Las Vegas-i hoteleinek belső terei is őrzik, illetve őrizték a tehetségét.

Számos alkalommal előfordult azonban az is, hogy a legnagyobb sztárokat utasította vissza, tudva, hogy egyszerűen nem lesz képes úgy együtt dolgozni velük, hogy az eredemény mindkettejük számára kielégítő legyen: 1960-ban például egyszerűen csak lekoptatta a népszerűsége csúcsa felé haladó, épp negyedik férjét fogyasztó, friss Golden Globe-díjas Elizabeth Taylort, majd néhány évvel később ugyanígy tett a Broadway-karrierről lemezgyártásra átállt Barbara Streisanddal is.

A tervező karrierjében furcsa kanyarokból sincs hiány: a szintén magyar származású – sőt, Mikszáth Kálmán szülőfalujában, a Szklabonyából mára Mikszáthfalvává lett Sklabinán született, de családjával együtt még gyermekkorában az Egyesült Államokba emigrált, újságárusból taxicég-, közlekedési vállalat-, taxigyár, valamint autógyártulajdonossá vált, ma az egész világot behálózó autókölcsönző, a Hertz alapítójaként ismert – John D. Hertz, illetve az amerikai légierő számára minden igényt kielégítő bunkert is tervezett a kaliforniai San Fernando-völgybe, sőt, egy jövőbeli földalatti város, Atomville terveit is papírra vetette.

A Modern Mechanics 1954. októberi számában megjelent rajzok és modellfotók egy jövőbeli – 2004-es – város tereit mutatják be, melyekből mára nyilván semmi sem valósult meg, de az ötvenes-hatvanas évek futuristáinak lázálmait közelebbről megnézve minden alkalommal érdekes részletekre bukkanhatunk. Atomville utcái például a középpontból a szélrózsa minden irányában kifelé tartó autópályákkal összekötött koncentrikus körök, 170 négyzetméteres házai pedig semmiben sem különböznek egymástól. A központi repülőtérre érkezők László szerint a családi, autóvá is alakítható helikopterrel, vagy repülő taxival juthattak volna el a házaik felszínen lévő leszállópályákra, az életterek pedig a felszín alá csúsztak.

A fűtést és a hűtést, valamint az elektromos rendszereket természetesen atomenergiával táplálták volna, a 3D-tévén megrendelt dolgokat pedig egy csőrendszer szállította volna házhoz.

Belsőépítészeti, illetve építészi munkái közül mára már számos teret átépítettek, vagy egyszerűen csak lebontottak, tárgyai és épületei azonban ma is az épített örökség, illetve a modern dizájn megbecsült darabjai. Ezek közül most bemutatjuk a legfontosabbakat.

Korai munkák Stuttgartból, 1930

3 Fotó megtekintése

Ismeretlen magyarok: Paul Laszlo, a milliárdosok építésze

A László House modellje, 1937

A Bullock’s Wilshire áruházak egyikének cipőosztálya, 1937

A Dalí műveit idéző asztal

Matray House, Beverly Hills, 1940

Julius Epstein, a Casablanca egyik forgatókönyvírójának otthona

A Crenshaw mozi, Los Angeles, 1942

4 Fotó megtekintése

Ismeretlen magyarok: Paul Laszlo, a milliárdosok építésze

Székek és ottomán az ötvenes évekből

Beverly Hills-i otthonának nappalija, valamint étkezőterasza

Ohrbach House, 1962

László bútorai ma keresett gyűjtői darabok, így a Museum of Modern Art kiállításain is sokszor feltűnő fotel-, vagy épp széktípusok párjáért 1-5 millió forintnyi dollártól kellene könnyes búcsút vennünk.

Szülei és két lánytestvére a holokauszt áldozatává váltak, Paul azonban hosszú életet élt: 1993. március 27-én, néhány héttel 93. születésnapja után hunyt el. Sírja a Los Angeles-i Westwood Village Memorial Park Cemetery-ben található, olyan nagyságok társaságában, mint Truman Capote, Ray Bradbury, Marilyn Monroe, Buddy Rich, vagy épp mindenki Columbo hadnagya, Peter Falk.

Fotók: Wikimedia Commons, Cranshaw, Pamono, Innendekoration 1930

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.