Az XX. század első éveiben az Osztrák-Magyar Monarchia a környező országok hatására villámgyors katonai fejlesztésekbe kezdett, ennek egyik szép példája a kis Veszprém megyei falu, Hajmáskér határán felépült császári és királyi tüzérségi kiképző laktanya, amelyet méretei miatt a legtöbbször katonavárosként emlegettek.
Fotó: U-Strasse
A Kondor Márton és Feledi József által tervezett, 1911-ben átadott, hatvan épületből álló komplexum, amely Közép-Európa legnagyobb lőterével rendelkezett, az önellátásra rendezkedett be.
Fotó: U-Strasse
Területén víztornyot, iskolát, két templomot, kórházat, tejüzemet, hűtőházat, vágóhidat, ezeregyszáznál is több lovat befogadni képes lovardákat, színházat, szennyvíztisztító telepet, sőt, léghajócsarnokot is találhatott az itt szolgáló katona, a központban álló háromszintes, tornyos, kastélyszerű épület pedig az egész környék képét uralta.
Fotó: Egykor
Az épületek körül kilenc holdnyi, szépen gondozott parkot találhattunk, a mesterséges tavon pedig íves fahíd vezetett át.
Az első világháború során a katonaváros határában épült fogolytáborban tizenötezer szerb, olasz és orosz katonát tartottak fogva, akik számára saját fizetőeszközt bocsátottak ki.
Fotó: szabadsagharcos.org, az animáció a szerző munkája
A két világháború közt a Honvédség minden külföldről vásárolt, vagy épp magyar gyártású fegyvert és járművet a katonaváros lőterén próbált ki, így a svéd licensz alapján épült Toldi könnyűharckocsit és a második világháború során a magyar hadsereg tankállományának gerincét, a Csehszlovákiában készült közepes Turánt.
Az 1990-ig tartó szovjet megszállás, valamint a vandálok rendszerváltás utáni megjelenése nem tett jót az épületeknek, hiszen előbbiek a lovardát színházzá, a templomot mozivá alakították, az épületeket lelakták, panellakótelepet építettek, utóbbiak pedig pillanatok alatt pénzzé tették az otthagyott mozdítható értékeket.
Fotó: Viztorony.hu
Az azóta eltelt huszonöt év során az épületek felét, köztük a fogadóépület háromnegyedét le kellett bontani, mivel életveszélyessé váltak, felújításukat pedig nem finanszírozta volna az állam.
Fotó: K. Kriszti/Indafotó
A több tulajdonoscserén átment laktanya területén most posta, iskola és közösségi ház működik, a tíz ötemeletes panelház legtöbb lakásában pedig újra van élet, sőt, az Magyarország Vidékfejlesztési Program részeként felújított fogadóépületben most épp egy, a Magyar Honvédségről szóló kiállítás tekinthető meg.
Fotó: hisztivan
Néhány kép a katonaváros fénykorából: 
