A Budapesti Fesztiválzenekar meglepetés koncertjével vette kezdetét a Múzeumok éjszakája rendezvénysorozata szombaton a Szépművészeti Múzeum lépcsőjén, szombaton.
“Két éve adtuk az első lépcsőkoncertet, nagyon szeretünk itt játszani. Szerencsére annyi embert érdekel, hogy úgy érzem, még a Hősök terére is elférne a koncert” – mondta el a félórás hangverseny után az MTI-nek a zenekar karmestere.
Fischer Iván emlékeztetett arra, hogy minden ötven ember között van a statisztikák szerint tíz-húsz igazi komolyzene-kedvelő, ezért a zenekar keresett ötven olyat, akik életük során valamiért nem jutottak még el koncertre.
Kevésbé komoly arcok
Magyarország talán legnépszerűbb kulturális eseménye, évről évre több százezer látogatót vonz. A Szépművészeti Múzeum igazgatója, Baán László hangsúlyozta, hogy ezen a napon a múzeumok a kevésbé komoly arcukat mutatják, a Szépművészeti például a most látható Toulouse-Lautrec-kiállításhoz kapcsolódva francia estet tartott, amelyen szinte az összes társművészeti ág képviselőivel találkozhattak a látogatók.
Fotó: MTI/Marjai János
Lépcsőkoncertjén a Budapesti Fesztiválzenekar többek között Betty Olivero Jiddis dalát is eljátszotta, megemlékezve arról, hogy hetven éve ezen a napon kellett a zsidóknak kényszerlakhelyként csillagos házakba vonulniuk Budapesten.
Ilyen ház volt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Nagymező utcai épülete, amely több programmal csatlakozott az OSA Archívum Csillagos Házak megemlékezés napjához, míg a Lengyel Intézet városi sétákkal, a Cervantes Intézet pedig kiállítással és filmvetítéssel vett részt az évfordulós programsorozatban.
Két diktatúra elnyomó gépezetének is a székhelye volt a Terror Háza épülete, a múzeumban ezért az állandó kiállítás és az Alekszandr Szolzsenyicin életét bemutató időszaki tárlat mellett ritkán látható, történelmi témájú dokumentumfilmeket tekinthetett meg a közönség a Múzeumok éjszakáján.
Szombat este hat és vasárnap hajnali fél kettő között több mint hatezren voltak kíváncsiak a Terror Háza Múzeumban az állandó- és időszaki kiállításaira. A különleges alkalomra összeállított filmes bemutatók között szerepelt a lett Edvins Snore több díjat nyert világhírű alkotása, a Szovjet sztori, valamint Török Ferenc filmrendező Játszunk nyugodtan című dokumentumfilmje, amely a legendás labdarugó, Puskás Ferenc sorsán keresztül mutatja be Magyarország 1945 és 1990 közötti történetét.
Nyomoztak a Műcsarnokban
Hosszú sor kígyózott a Műcsarnok előtt is, ahol a kortárs magyar építészeti kiemelkedő alkotóit és alkotásait bemutató, nagyszabású Építészeti Nemzeti Szalon várta a közönséget. Szegő György, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta: programjaikkal az intézményt akarták helyzetbe hozni és minél több embert bevonzani, hogy hírét vigyék az Építészeti Nemzeti Szalonnak.
A kiállításhoz számos program kapcsolódott: Zoboki Gábor és Demeter Nóra építészek például két alkalommal tartottak Ami a díszletek mögött rejlik címmel személyes hangú vezetést, amelyen arról is vallottak, szerintük mi ma az építészet feladata.
A Litera irodalmi portál estjén kortárs írók tettek kísérletet egy múzeumi bűneset felderítésére, de a Műcsarnok gondolt a jövő építészeire is, akik makettekből konstruálhatták meg saját városukat.
Megmentendő könyvek
A Budavári Palota kupolájának panorámája, magyar festők önarcképei, flamenco előadás, eredeti Varázsfuvola kotta, első világháborús gulyáságyú: csak néhány különlegesség azok közül, amelyet megtekinthettek a látogatók, ha a szombati Múzeumok éjszakáján a budai Vár felé vették útjukat.
Fotó:MTI/Máthé Zoltán
Zsibongott az Országos Széchényi Könyvtár máskor csöndbe burkolózó termeiben a tömérdek látogató: Fábián Évi Magyarországon élő nőkről készített portrésorozatára, vagy a könyvrestaurátorok munkáját bemutató tárlatra éppúgy sokan voltak kíváncsiak, mint a holokauszt könyvekre, kultúrára vetülő árnyékát megrajzoló, Eltiporva című kiállításra. Este hét óra körül már két órára előre megtelt az összes könyvtártúra, este nyolc órára pedig szinte megtelt az a fal, amelyen az érdeklődők a szerintük mindenképpen megmentendő könyveket listázták.
Folyamatosan áramlottak a családok a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumába is. A Múzeumok éjszakájára megnyitott Menekülés Sanghajba című kiállításhoz kapcsolódó kínai kalligráfiaírás és papírsárkány-készítés igen népszerűnek bizonyult.
A Magyar Nemzeti Galéria idei programját a zene és a képzőművészet kapcsolatának szentelte, így a látogatók lépten-nyomon koncertbe futhattak. A Hajós András és Fekete-Kovács Kornél vendégszereplésével megbolondított Modern Art Orchestra-koncertre megtelt a nézőtér, még a csarnok lépcsőin is ültek.
Ágyúmászás és a leghosszab sor
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum is rendkívül népszerű volt a fiatalabbak körében, az általános és középiskolai korosztály még 22 óra körül is fáradhatatlanul mászott fel-le az udvaron álló ágyúkon. A délután megnyitott, első világháborút bemutató vándorkiállítás mellett az állandó tárlatokra is kíváncsi volt a fesztivál közönsége. A szombati kiállítás megnyitójával indított első világháborús megemlékezés sorozathoz kötődik a Lajta nevű folyami hadihajó Dunán való kiállítása is. Mint mondta, a múzeumhajó a hosszú távú tervek szerint később a Parlament előtt fog horgonyozni.
Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
A Nemzeti Táncszínház flamenco, néptánc- és indiai táncbemutatóival, fotókiállításával, táncházaival idén sem okozott csalódást: az egymás után következő programok alatt nemigen volt ülőhely a nézőtéren. Kotsis Ágota művészeti munkatárs elmondása szerint az immár hagyományos Táncoló filmkockák, Lakatos János koreográfus előadásai, az estet záró tűzzsonglőr-bemutató töretlen népszerűségnek örvendenek, és összességében évről évre több látogatót vonzanak a programok.
Sorban állás tekintetében a Vár minden más kiállítóhelyén túltett a Sziklakórház Atombunker Múzeum: este kilenckor legalább százméteres, mint kiderült, „háromórás” sor kígyózott a bejárat előtt. Egy fiatal, sorban álló lány úgy vélekedett, hogy a második világháborúban óvóhellyé és kórházzá alakított barlang történelmi „valóságossága” miatt lehet ilyen népszerű.
A kiállítóhelyen délután korhű ruhákba öltözött önkéntesek mutatták be, hogyan zajlott az életmentés itt például az 1956-os forradalom idején, kint pedig a Magyar Vöröskereszt tartott elsősegélynyújtó bemutatót.
Szeged az ókori Egyiptom bűvöletében
Tizenötezer-hatszázan tekintették meg a szegedi Múzeumok éjszakáján A fáraók Egyiptoma című nagyszabású kiállítás három helyszínét. Ekkora látogatottságot még a 2012-es Munkácsy-kiállítás idején sem élt meg a szegedi múzeum a Múzeumok éjszakáján.
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
Egész este hatalmas tömeg hömpölygött a szegedi Móra-parkban, óriási sorok kígyóztak a Móra Ferenc Múzeum, a Kass Galéria és a Fekete ház előtt.
Nagy sikere volt az egyiptomi halotti szertartást megidéző Mérlegen az élet című darabnak a Móra-múzeum előtti színpadon. A múzeum felhívására több mint száz élő és plüss cica gyűlt össze a Kultúrpalota előtt, és sokan követték figyelemmel az egyiptomi tánc- és divatbemutatót is.
Frédi és Béni Kecskeméten járt
Kecskeméten, órákon át szakadatlanul hömpölygő emberáradatban aligha akadt látogató, aki a 41 helyszínen zajló programok közül ne találta volna meg a kedvére valót.
A Cifrapalota bejárata előtt már kora este sorban álltak az őskor világát megidéző tárlatra és az ehhez kapcsolódó kézműves programokra kíváncsi látogatók. Míg Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki járgányának élethű adaptációja a gyerekek szívébe lopta be magát, addig a kiállítást végigjárva átélhető időutazás a felnőtteket is elmélkedésre és álmélkodásra késztette.
Az egész belvárost behálózó programok között igazi kuriózumszámba menő retrobuszok szállították az utasokat. Az utasok, a járókelők és a többi közlekedő körében is osztatlan lelkesedéssel fogadott „nagyszülői korú” járműkülönlegességek pillanatok alatt a Múzeumok éjszakája egyedi színfoltjaivá váltak Kecskeméten, harmonikusan illeszkedve abba a hangulatba.
A sötétedés utáni szabadtéri attrakciók egyik leglátványosabbjának a Kulturális Központ előtti tűzugrás bizonyult, de a közönségcsalogatóként ugyancsak jelesre vizsgázott Sajdik-karikatúra kiállítást is felvonultató Bozsó Gyűjtemény bejáratára szintén kitehették volna a „teltház” táblát.
