Vincenzo Peruggia 1911. augusztus 21-én sétált ki a Louvre-ból, hóna alatt a Mona Lisával, Leonardo da Vinci híres női portréjával. A fiatal tolvaj rablás előestéjén elrejtőzött a Louvre egyik faliszekrényében, amiben a hobbifestők őrizték vásznaikat és palettáikat. Amikor következő nap a takarítók elhagyták a termet, amelyben a Mona Lisát őrizték, előbújt rejtekéből, és egyszerűen leakasztotta a falról a képet. Mivel a kép elég kicsi – mindössze 76,8-szor 53 centiméteres -, egyszerűen a köpenye alá rejtette. Hétfő volt, a Louvre zárva tartott.
A tolvaj jól ismerte a helyszínt, több hónapig üvegesként dolgozott a múzeumban, segített a Mona Lisa védőrétegének kialakításában is. Mindent alaposan kitervelt, csak egy dolog siklott félre: nem volt jó a kulcs a lépcsőházhoz, amelyen keresztül el akarta hagyni a Louvre-t. Vincenzo Peruggia tervei összeomlani látszottak, léptek zaját hallotta. A múzeum egyik bádogosa közeledett, az egyetlen ember, aki látta a tolvajt. A férfi udvariasan kinyitotta egy fogóval az ajtót Peruggiának, nem sejtve, miben segédkezik.
Ma már nem lehetne vele csak úgy kisétálni (fortó: Northfoto)
A nyomozás eredménytelen volt, a képről szinte már le is mondtak, mígnem 1913. november 29-én Alfredo Geri firenzei műkereskedő kapott egy levelet Peruggiától. A Leonardo néven aláírt levélben a tolvaj azt írta, vissza akarja adni Itáliának a képet, cserébe félmillió lírát kért. Geri értesítette az Uffizi-képtár igazgatóját, Giovanni Poggit, akitől segítséget remélt. Peruggia egy faládához vezette őket, amely a híres műkincset rejtette – bár Poggiék először azt hitték, hamisítványt látnak.
A festmény azonban valódinak bizonyult, a múzeumigazgató értesítette a rendőrséget, Vincenzo Peruggiát elfogták. A bíróság előtt azt mondta, azért lopta el a festményt, mert az Olaszországé – mint a Louvre minden itáliai alkotása, amelyeket Napóleon hurcolt Franciaországba. Az, hogy az 1503 és 1506 között készült Mona Lisa már jó kétszáz évvel a korzikai előtt Franciaországba került – I. Ferenc király vette meg -, nem érdekelte a tolvajt.
Peruggiát hét hónap szabadságvesztésre ítélték, szabadulásakor nagy tömeg fogadta üdvrivalgással. A tolvaj 1947-ben halt meg Franciaországban. Hogy tettét egyedül követte-e el vagy társakkal, hogy tényleg megpróbálta-e eladni a Giocondát Londonban, ahogy azt sokan híresztelték, valószínűleg már örökre titok marad.
