A diktátor [filmpremier]

Zsarnokok jellemvonásait egyesít új filmje főhősében a hivatásos megbotránkoztató, Oscar-vonuláson hamvakat szóró Sacha Baron Cohen.

Korábban a témában:

Ali G maga volt a tökély, Borat erős volt, sokkoló és lezárt egész, Brüno erőltetett és emiatt szimplán paraszt – vajon mi a következő lépés? Képes-e megújulni Sacha Baron Cohen, aki annak idején három évet adott magának, hogy befusson (kipipálva)? Ki lehet-e nőni a hivatalos megbotránkoztató szerepköréből?

A színész most már nem áldokumentumfilmmel jelentkezett, ami érthető, mert jobban ismerik az arcát (még ha akár egy zsák krumplinak is maszkírozza magát), mint George Clooneyét – ezért hát A diktátor játékfilm. Egy észak-afrikai kis ország zsarnoka éli szokásos életét, dúsítja az uránt, akcentussal beszéli az angolt, olimpiát rendez magának, de van egy kis bökkenő: Amerika le akarja bombázni. Ezt megelőzendő Aladeen az ENSZ New York-i székházába tart beszédet mondani, de némi zavar után az utcán találja magát egy fillér nélkül. Innen kell valahogy rendezni a helyzetet.

Ami Baron Cohen esetében általában népek és kontinensek kollektív megsértésével, nemi és vallási, kulturális negatív sztereotípiák obszcén verzióban való felemlegetésével és szimpla gusztustalankodással jár együtt. Mint mindig, a színész most is akkor jó, ha parodizál, ha kigúnyol, és ezt nemcsak a legalsó szinteken tudja profin kivitelezni, de a világgazdaság, sőt az amerikai közjogi berendezkedés, politikai élet terén is (elvégre ugyanezen a címen láttunk már egy filmet Charlie Chaplintől is, amelyben szintén tiszteletét tette az aktuálpolitika – Mussolini és Hitler valószínűleg kevesebbet nevettek, ha látták).
Ugyanakkor mint film A diktátor messze nem tökéletes, szétesik, rossz ritmusú, inkább gegek, poénok halmaza, mint egységes mű. Ami kár, mert jó lenne megint valami Borat-szerű élmény, ám így a pár jó poén mellett azt érezni, hogy a megbotránkoztatás hivatalnoka nyomja az ipart, és gusztustalan jeleneteket pakol egymásra – olykor persze egy-két telitalálatot is elér van, mert hát azért a humorhoz ért.

Kinek ajánljuk: viszonylag tájékozott, túl sok szent tehénnel nem rendelkező egyedeknek

Kinek nem: iráni, kínai, arab, meleg, leszbikus, biogazdálkodó, fekete, zsidó érzékenységűek inkább A kalózokra menjenek el. 

The Dictator – színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 83 perc, 2012, rendező: Larry Charles, forgatókönyvíró: Sacha Baron Cohen, Alec Berg, David Mandel, Jeff Schaffer, zeneszerző: Erran Baron Cohen, operatőr: Lawrence Sher, producer: Sacha Baron Cohen, Alec Berg, David Mandel, Scott Rudin, Jeff Schaffer, vágó: Greg Hayden, Eric Kissack, szereplő: Sacha Baron Cohen (Aladeen tábornok), Megan Fox (önmaga), J.B. Smoove (Usher), Kevin Corrigan (Slade), Erick Avari (Omar), Sir Ben Kingsley (Tamir), Anna Faris (Zoey), John C. Reilly, B.J. Novak, Jim Piddock, Edward Norton  
Hazai bemutató: 2012. május 17.

Forgalmazza a UIP-Dunafilm

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.