Kultúra

A nyomorultaktól az istenekig [Heti premierek]

A társadalom nyomorultjaitól és kitaszítottaitól egészen a görög istenekig jutunk a héten, valamint egy eladhatatlan épületről is szó lesz.

Bordélyház

Mi kicsit el vagyunk kényeztetve, hisz Makk Károly (és persze Hunyadi Sándor) jóvoltából van egy tökéletes bordályházfilmünk, az Egy erkölcsös éjszaka. De fogjuk fel úgy, összehasonlítást tesz lehetővé a Bordélyház, hisz ugyanebben a korban járunk, valahol a 20. század elején, a Dreyfus-ügy lázában égő Párizsban pedig zárt házakban engedélyezett a prostitúció. S ezeket a házakat most be akarja zárni az állam – ezzel sorsok százai törnek meg. Igen, mert a film bár közel sem önti le annyi megszépítő lakkal a témáját, mint Makk tette, nem idealizál, de nem is traumatizál (illetve igen, de az más kérdés) – megismerhetjük a lányok csapdába csalt életét, reményeit. Bertrand Bonello filmje nem a naturalizálásra hajt, de nem is szemérmeskedik – a filmből afféle tablót kaphatunk a korabeli Párizsról ebből a furcsa nézetből.

Itt nézhető meg a film előzetese

 

Polisse

A mai Párizsról beszél, szintén nem szokványosan Maiwenn Le Besco filmje. Az ifjúságvédelmi osztály munkájába kapcsolódunk bele dokumentarista stílusban – ez bizony maga a csúnya valóság pedofilok, nemtörődöm, drogos szülők, korlátoltság, előítéletek, szegénység, illegális bevándorlók gyerekei. A film publicisztikai szinten feldob rengeteg témát, de mintha túl sokat akarna markolni, egyikbe sem tud igazán belekapcsolódni. Lehet, nem is akar, a rendőrök munkáját, személyiségét, pályáját is megpróbálja a film követni, de ezek meg kb. olyan Jóban Rosszban stílusban sikerülnek. A film azonban elsősorban nem olcsó, hanem nyomasztó, fullasztó – valószínűleg tényleg ilyen lehet rendőrnek lenni, és nem is mindenki tud megemészteni. Ami tetszetős az a rengeteg szenvedélyes vita, amit ezek az emberek végig a maga medrében tartva lefolytatnak – hát igen egy darab a francia társadalom mindennapjaiból.

 

A fekete ruhás nő

Ilyen horrorfilmet már sokat láttunk, mégsem lehet őket megunni, főleg, ha olyan jól vannak megcsinálva, mint ez. Egy megkeseredett fiatal Arthur Kippsnek (Daniel Radcliffe) el kell adnia egy megüresedett házat valahol az óceán partjainál, ahol több titokzatos haláleset is történt. A ház a velőt is kirázza belőlünk, no meg belőle is, igazi zegzugos, nyomasztó kísértetkastély. A ház mellett is faluban senki nem örül Kibbs érkezésének, mert attól félnek, további gyerekek halnak meg, ha valaki bolygatni fogja a házat. És a gyerekek tényleg elindulnak a halálba. De mi van a házban?A filmet az a James Watkins rendezte, aki az Eden Lake című filmjében már bebizonyította: nemcsak hatásos forgatókönyveket tud írni, de félelmetes filmeket rendezni is. Itt most nem vér folyik, hanem a fogak vacogtatása – a 19 század végi borús angol miliőbe épül a japán horrorfilmek nyomasztása. Mindehhez pedig alázatos játékával járul hozzá Daniel Radcliffe.

 

A titánok haragja

A titánok harca hatalmas siker lett, nem volt kétséges, hogy a négyszeres pénzt hozó filmnek lesz második része – még ha a kritikusok fanyalogtak is, de hát kit érdekel. A második részben a titánok megint támadják az isteneket, akik nem is olyan erősek már, ezért nagy szükségük lenne Perszeusz segítségére. Akit ugyanaz a Sam Worthington játszik, Zeusz is maradt Liam Neeson, és Hádész is Ralph Fiennes. A filmet ráadásul most már nem utólag konvertálták 3D-be, hanem rögtön úgy forgatták, és sokak nagy örömére Rosamund Pike is látható lesz végre antik istennőként: ő lesz Androméda.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.