Az Európai Unió mindig igazodott az Egyesült Államok szerepéhez a világban. A második világháború után kiépült rendszerben, amikor Amerika garantálta a nyugati világ biztonságát, az EU békeprojektként jött létre. Az, hogy az USA visszavonul a nyugati világ védelmétől, régóta látszik, komoly viták voltak róla Európában az elmúlt években. Donald Trump második ciklusa viszont valódi változásokat hozott. Az Egyesült Államok megbízhatatlan partner lett, és az, hogy visszatáncolt Ukrajna védelmétől, lépésre kényszerítette az Európai Uniót.
Vannak, akik eleve szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió valóban békeprojekt-e. Az ok-okozati láncon lehet vitatkozni, de amióta létezik az Európai Unió, nem volt háború az európai nemzetek között.
Az Európai Unió miniszterelnökei csütörtökön Brüsszelben találkoztak, hogy két dologról beszéljenek:
- az Európai Unió felfegyverzéséről
- és Ukrajna támogatásáról.
A téma nem új. Az idén egyszer már találkoztak egy informális csúcstalálkozón, amelyen hasonló ügyekről beszélgettek. A sietség viszont új, mert az előző találkozóhoz képest szinte minden lépést felgyorsítottak, és több pénzt szánnak rá.
A találkozón sikerült megegyezni Európa felfegyverzéséről. Az alapvető uniós koncepció egyelőre az, hogy a bizottság 150 milliárd eurót ad hitelként a tagállamoknak, és valószínűleg elintézi, hogy a védelemre költött kiadások ne számítsanak be a költségvetési hiányba. Az EU keményen szabályozza, hogy a tagállamok mennyire adósodhatnak el, márpedig a védelem újjáépítéséhez el kell adósodniuk. Ezt a problémát úgy oldották meg, hogy a védelemre költött hitel nem számít majd adósságnak.
Azt fontos hozzátenni, hogy a védelem esetében a közös uniós fellépés valójában töredéke annak, amit az országok erre fognak költeni.
