Magyar Péter szerint az idő nekik dolgozik, Dobrev azt kérdezte Orbántól: mivel zsarolják az oroszok?

Iaria Salis, a Magyarországon fogvatartott antifasiszta képviselő következett, aki azzal vádolnak a magyar hatóságok, hogy a tavaly februári, kitörés napi utcai támadások egyik szervezője volt. Salis több mint egy évig ült magyar börtönben. Azzal kezdte: „Én a legsötétebb oldaláról ismerem Magyarországot: a börtönből”.

Arról beszélt, paradox a helyzet, hogy egy olyan ország látja el a soros elnökséget, ami tönkre akarja tenni az Európai Uniót. Szerinte a jogállamiság, és sajtószabadság nincs biztosítva Magyarországon. Ugyanakkor a lojális oligarchák meggazdagodnak – mondta. Salis kiemelte, szerinte Orbán Viktor meg akarja etetni a magyarokkal a degenerált Európa képét, hogy így biztosítsa a hatalmát.

A fideszes Deutsch Tamás egy percben szólalt fel, végig Magyar Péterről beszélt. Elsőként arról, hogy Magyar titokban hangfelvételt készített a feleségéről, Varga Judit volt igazságügyi miniszterről. Szerinte normális ember ilyet nem csinál, és normális társaságban egy ilyen emberen átnéznek.

Deutsch kiemelte, szerinte Magyar mentális bajban van, mert érzelmileg bántalmazta a feleségét és a barátnőjét is. Ez a családon belüli erőszak mintapéldája – mondta. De – tette hozzá – Magyar bajban van amiatt is, mert már büntetőügy is folyik ellene, mert egy szórakozóhelyen történt konfliktus során egy ember telefonját a Dunába hajította.

Utóbbi mondata miatt figyelmeztették Deutschot is, hogy ne személyeskedjen, mert az sérti a parlament méltóságát.

Ez kínos volt – kezdte felszólalását Dobrev Klára. Dobrev szerint azért nem érdekel senkit Orbán programja, mert az komolytalan, és azt látja, hogy a miniszterelnök folyamatosan távolodik el a valóságtól. Szerinte Orbánt nem érdekli a hétköznapi emberek sorsa, „hogy az emberek gyomorgörccsel mennek kórházba”.

A magyarok nem azért élnek rosszabbul, mert van valami titkos összeesküvés, hanem mert rosszul kormányoz.

Dobrev szerint Orbán azzal foglalkozik, „hogyan tudja elárulni Magyarországot, hogyan árulja el az oroszoknak, hogy árulja el a Putyinnak”.

Ügynökök tömege kémbankokon keresztül szállta meg az országot – állította Dobrev, majd azt kérte, hogy Orbán arra válaszoljon:

Mivel zsarolják Önt az oroszok?

Magyar Péter odalépett Orbán Viktorhoz, és kezet fogott vele. A beszédét a Tisza Párt elnöke azzal kezdte, hogy Magyarország húsz év alatt éltanulóból az EU legszegényebb és legkorruptabb országa lett a Gyurcsány- és az Orbán-korszak alatt. Mi a nyugati és európai klub tagjai vagyunk, akkor is, ha ön szívesebben beszél gazdasági függetlenségről – mondta.

A határvédelemmel egyetértenek, de akkor miért enged ki a kormány kétezer embercsempészt a börtönökből, miért tervezett migránstábort Vitnyéden és miért bizniszel a letelepedési kötvényekkel? – kérdezte.

Orbán Balázs meggyalázta 1956 emlékét, amit mondott, azt hazaárulásnak hívják – jelentette ki Magyar Péter a miniszterelnök politikai igazgatóinak szavaira reagálva, aki most is ott ül Orbán Viktor mögött.

A Tisza Párt elnöke a magyar vidék, a kórházak és a vasút lesújtó állapotáról, a széteső közszolgáltatásokról, az alacsony fizetésekről, rekordinflációról is beszél.

„Mindketten tudjuk, hogy vége van. Feltámadott a tenger, a népek tengere, és bármilyen aljas eszközhöz is folyamodnak, bármivel is fenyegetőznek, mi, a magyar emberek millióival, lépésre lépésre visszavisszük a hazánkat” – fogalmazott, hozzátéve: „nem félünk, és az idő nekünk dolgozik”.

És ha már Ön nem riadt vissza  személyes megjegyzésektől, nekem is engedjen meg egyet – válaszolta Orbán Webernek.

A harag rossz tanácsadó. Tudjuk, mi a konfliktus oka közöttünk. 2018-ban jelentős szerepet játszottam abban, hogy nem lett bizottsági elnök. Én támogattam önt, meg is ígértem, hogy támogatni fogom. Csak azt nyilatkozta utána, hogy nem akar a magyarok szavazatával bizottsági elnök lenni. Hát nem lett. Ezért haragszik rám? Ott akar ülni abban a székben, ahol most Ursula von der Leyen ül. Miattam nem ül ott. Sajnálom, hogy ez önből egy hungarofób embert csinált.

A miniszterelnök nevetségesnek látja, hogy ez a testület akarja korrupcióról kioktatni az országot, és megerősítette, hogy az „apa férfi, az anya nő”.

Ismét Orbán Viktor kapta meg a szót, a miniszterelnök megköszönte a hozzászólásokat, majd azt mondta, szívesen vitatkozott volna az elnökségi programjukról, de az „láthatóan önöket nem érdekli”.

Amit önöktől hallottam, az tiszta politikai propaganda

– tette hozzá. Amin Orbán meglepődött, az a bizottsági elnök hozzászólása. „Én szándékosan nem hoztam szóba a vitás pontokat. Szerencsétlen dolognak tartom, amit az elnökasszony csinál, hogy a nézetkülönbségeket rávetíti az elnökségi munkára. Régen ilyen nem fordulhatott volna elő. Régen a bizottság egy semleges intézmény volt, most viszont egy politikai testületet csináltak belőle.”

Szándékosan kerültem Ukrajnát, de beszéljünk róla – folytatta Orbán.

Semmi közös nincs 1956 és az ukrán háború között. Mindent analógiát visszautasítok. De szívesen beszélek arról, hogy már az angolszász nyilvánosságban is van egy mondat: ha győzni akarunk, akkor kell elég bátorság, hogy beismerjük: vesztésre állunk.

Orbán szerint az ukrajnai háború ügyében az unió úgy tesz, mintha ez nem így lenne. „Az EU elhibázott stratégia szerint vágott bele a háborúba, ezen változtatni kell. Ha ezen megyünk tovább, akkor veszíteni fogunk. Minden háborúban kell kapcsolattartás. Most is ezrek halnak meg Ukrajnában. Így nem lesz megoldás a harctéren.”

Méltánytalan Orbán szerint az a vád is, hogy kiengedték az embercsempészeket. Orbán szerint letartóztatás után kitoloncolják, és kétszeres büntetéssel fenyegetik őket, ha visszatérnek.

Mi megszabadítottuk Európát kétezer embercsempésztől

– állította.

Sosem fogunk beletörődni abba, hogy az európai egység azt jelenti, hogy be kell fogni a szánkat – tette hozzá, immáron Manfred Webernek címezve.

Nagy hiba volt önre bízni a tanács elnökségét – mondta Orbánnak a radikális Baloldal nevében a német Martin Schirdewan, aki diktátornak nevezte a kormányfőt.

A munkavállalói jogok és a szabadságjogok leépítése miatt is bírálta a kormányfőt. Mint mondta, a Brüsszelből érkező eurómilliárdok előnyeit leginkább a miniszterelnök üzletfelei élvezik.

Valérie Hayer francia EP-képviselő a liberális Renew nevében keményen támadta Orbán Viktort.

Elnök asszony, meddig kell még tolerálnunk Orbán Viktort? Magyaroroszágtól el kell venni a szavazati jogát

– jelentette ki Hayer. Hosszan beszélt Orbán „bűneiről”, arról, hogy az abortusz előtt a nőknek meg kell hallgatniuk a magzat szívhangját, arról hogy Orbánék csak bizonyos családokat ismernek el igazi családként. Ezután beszélt Tiborcz Istvánról és Mészáros Lőrincről.

Nem ismerek más országot, ahol egy gázszerelőből milliárdos lett

– mondta Hayer, aki még a felcsúti kisvasútról is beszélt. A miniszterelnök szerinte egyetlen dolgot nem utasít el Európából: azok pedig a csekkek.

Hogy beszélhet homofóbiáról, amikor a saját országában megszünteti azokat a törvényeket, amelyek védik a nőket és az LMBTQ-közösségeket? Ez itt az igazi veszély

– mondta felszólalásában a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének elnöke, García Pérez.

Pérez arról kérdezte Orbánt, hogy mit ért kereszténység alatt, ha a magyar miniszterelnöknél hiányzik ebből, például, a keresztény szeretet. Pérez úgy látja, az Orbán által védett Európába „csak azok férnek bele, akik úgy gondolkodnak, mint ő”.

Azért is kritizálta Orbánt, mert Moszkvába ment az orosz elnökhöz, „aki ukrán gyerekeket vitetett el Oroszországba és aki iskolákat, kórházakat bombáz le”. „Nincs sajtószabadság, nincs független bíróság” – sorolta Pérez a Magyarországgal kapcsolatos problémákat.

A saját országát sem tudja megfelelően működtetni, ezért az Európai Unióra mutogat

– hangsúlyozta. Hozzátette, „az igazi patrióta nem a saját hazáján gazdagszik meg”.

Megszólalt a 444.hu-nak a 19 éves Gyekiczki Márton, a DK érdi önkormányzati képviselője, aki egy váratlan akcióval megszakította kedden Orbán Viktor sajtótájékoztatóját az Európai Parlamentben. A fiatal politikus berohant a terembe, és papírpénzt szórt a miniszterelnök elé, majd nekiszegezte a kérdést, hogy mennyiért adta el a hazát. A miniszterelnök később csak egy „újabb DK-s pojácaként” hivatkozott rá.

Gyekiczki Márton akciójáról elmondta, fel akarta hívni a nemzetközi és a hazai sajtó figyelmét arra, hogy Orbán Viktor kiárusítja a hazát Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Hszi Csin-ping kínai elnöknek. Szerinte azt érte el vele, hogy nem arról szólnak a hírek, hogy Orbán mit mondott, hanem arról, hogy megzavarták a tájékoztatóját. Szerinte sajnos olyan a politika, hogy az emberek arra figyelnek, ami hangos és látványos.

Hozzátette, miután Orbán testőrei kivezették őt, az EP-rendészet pár perc múlva elengedte őt, mindenféle szankció nélkül.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője arról beszélt, hogy Magyarország mindig számíthat az Európai Unió szolidaritására, de hozzátette, hogy sokkolta Orbán beszéde, miután a magyar miniszterelnök egyetlen mondattal sem említette Ukrajnát. „Beszéljünk szolidaritásról! Nem is értem, hogy ön mint korábbi szabadságharcos, ignorálja Ukrajna azon vágyát, hogy szabadságban éljen. Az agresszorral kollaborál.”

Ezután Weber Orbán Balázs szavait idézte, majd felrótta a miniszterelnöknek, hogy elment Vlagyimir Putyinhoz:

Az orosz elnök meg 48 órával később már gyerekkórházakat bombázott. Az ön kirándulása nem békemisszió volt, hanem a háború meghosszabbításának missziója volt

– mondta. Arról is beszélt, hogy Orbánhoz ma már lényegében senki nem akar elmenni Budapestre. Matteo Salvinivel és Marine Le Pennel kapcsolatban azt mondta, hogy ők nem patrióták, hanem nacionalisták. Szerinte Orbánéknak nincs esélyük arra, hogy Európát vezessék.

Arról is beszélt, hogy a magyaroknak elegük van a korrupcióból. Magyar Péter pártjával kapcsolatban kijelentette, hogy már csak egy lépésre van a Fidesztől a Tisza, és szerinte Orbán is tudja, hogy Magyar Péter a jövő.

Von der Leyen Orbán versenyképességi tervei kapcsán arról beszél: egy tagállam éppen az ellenkező irányba hajt, és elsodródik a közös piactól, európai vállalatokat diszkriminál, jobban adóztatja őket, miközben egy kisebb kedvezményezetti kört támogat és ezzel aláássa a befektetői bizalmat. Azt is megjegyzi:

Magyarországot minden EU-tag szomszédja maga mögött hagyta az egy főre jutó GDP alapján.

Az Európai Bizottság elnöke azokhoz is szól, akik szerint „még mindig a piszkos, orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz kell ragaszkodnunk” – miközben Európa túlnyomó része függetlenedett az orosz energiaforrásoktól, egy tagállam továbbra is csak azt keresi, hogyan tud az oroszoktól vásárolni, és nem teljesíti az energiafüggetlenséggel kapcsolatos vállalásait.

A migráció kapcsán pedig azt teszi szóvá Von der Leyen, hogy Magyarország elítélt embercsempészeket engedett szabadon és a magyar vízumrendszer is kockázatokat rejt azzal, hogy ellenőrzés nélkül enged be orosz állampolgárokat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a beszédét azzal kezdte, hogy az árvíz miatt három héttel később tudják megtartani az ülést. A magyarok felgyűrték az ingujjukat, és egymás mellett álltak, dolgoztak – mondta, hozzátéve, hogy az unió az árvíz idején is segítette a magyarokat és a magyarok meg is érdemlik a segítséget.

Az elnök a háborúra áttérve elmondta, ukrán barátaink a harmadik kemény télnek futnak neki az idén. Számtalan ukrán halt meg, családok szakadtak szét, a világ szemtanúja az orosz brutalitásnak. De meglátása szerint még mindig vannak olyanok, akik a háborút nem Putyin bűnének látják, hanem Ukrajna szabadságvágyát kárhoztatják érte.

Megkérdezem önöket: a magyarokat teszik felelőssé az 1956-os invázióért? Vagy a cseheket és szlovákokat kárhoztatnák a ’68-as, orosz elnyomásért? Vagy a litvánokat a ’91-es, szovjet elnyomásért. Nincs olyan európai nyelv, melyben a béke szava a megadással azonos lenne, a szuverenitás pedig a megszállással

– mondta Von der Leyen, majd szabadságharcosoknak nevezte az ukrán katonákat. Ezután elmondta, hogy az Unió továbbra is támogatja Ukrajnát, kiáll Ukrajna mellett mindaddig, amíg ez szükséges.

A magyar elnökség a józan ész talaján álló megoldásokat keres, de emellett mi magyarok továbbra is keressük az álmainkat az Európai Unióban: a szabad és egyenlő nemzetek közösségét, az istenfélő és az emberek méltóságát védelmező Európát. „Nem azért vagyunk tagjai az Európai Uniónak, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne” – fogalmaz Orbán, hozzátéve:

amíg úgy látjuk, van egy fikarcnyi esély is arra, hogy olyanná tegyük Európát, amilyen lehetne, küzdeni fogunk érte.

Tegyük újra naggyá Európát – zárta a beszédét.

Ezután több képviselő is tapsolni, sőt énekelni kezdett (a Patrióták frakciójának tagjai fel is álltak), a közvetítésben nem lehetett hallani, hogy mit, mindenesetre Roberta Metsola, az EP elnöke azzal intette rendre őket, hogy ez nem az Eurovíziós Dalfesztivál.

Szükséges Európa biztonságának erősítése, ennek érdekében a magyar elnökség az európai védelemi ipari stratégiára összpontosít. Orbán a magyar példát ajánlja a képviselők figyelmébe: a GDP 2,5 százalékát fordítjuk védelmi kiadásokra, jellemzően fejlesztésekre.

A Nyugat-Balkán csatlakozásának felgyorsítása az európai biztonság kulcskérdése, de gazdaságilag is előnyös. Külön figyelmet kell fordítani Szerbiára, Szerbia EU-tagsága nélkül ugyanis nem stabilizálható a régió – jelenti ki Orbán, hozzátéve: több tagjelölt ország teljesíti a feltételeket, még sincs politikai egyetértés a bővítésről.

Versenyképes, válságálló és gazdabarát mezőgazdaságra van szükség – említi még a magyar elnökség prioritásai között. Emellett vitát kezdeményezünk a kohéziós politikáról is, elengedhetetlen a régiók közötti különbségek csökkentése, ennek folytatása elengedhetetlen az európai versenyképességhez.

Európát évek óta sújtja a migrációs nyomás – jelentette ki Orbán. A miniszterelnök szerint a külső határokat meg kell védeni, ehhez pedig az Uniónak pénzügyi segítséget kell nyújtania.

2015 óta Magyarország és én is komoly politikai vitákat vívok ebben az ügyben. Eddig minden kísérlet sikertelen volt. Külső hotspotok nélkül nem tudjuk.

Ha egyszer valakit beengedünk, azt nem fogjuk tudni hazaküldeni – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte egyetlen megoldás van: „csak azokat szabad beengedni, akinek előzetesen már erre megadtuk az engedélyt. Az EU menekültügyi rendszere ma nem működik”.

Orbán szerint erősödött az antiszemitizmus, a homofóbia és a nők elleni erőszak a migráció növekedésével. Többen is tiltakoztak Orbán felszólalása ellen, mire a miniszterelnök megismételte kijelentését.

A miniszterelnök bejelentette, a magyar kormány a Schengen Summitok megtartását javasolja, melyek alkalmával a tagállamok rendszeresen egyeztethetnek a határellenőrzésekről. Az év végéig történjen meg Bulgária és Románia schengeni csatlakozása – tette hozzá Orbán Viktor.

A migráció nem kompenzálja az EU népességének természetes csökkenését – folytatja a kormányfő. A 24. órában vagyunk a termelékenységet illetően, mert a leépülő ipari kapacitásokat, az elvesző munkahelyeket sokkal nehezebb visszaépíteni, mint megtartani. A tagállamok ezért gyors és határozott fellépést várnak az uniós intézményektől, a túlszabályozás enyhítését, megfizethető energiát, a belső piac erősítését, tőkepiaci uniót, a kereskedelempolitika szélesítését, blokkosodás helyett.

Orbán szerint ugyanakkor vannak sikerek is, ezek között említi az akkumulátoripar bővülését.

Új versenyképességi megállapodást akarunk a novemberi, budapesti csúcstalálkozón – hangoztatja a miniszterelnök.

Tisztességes közvetítőként konstruktív együttműködésre törekszik mindenkivel a magyar elnökség, de ez a feladat nem csak ügyintézés, politikai céljaink is vannak, a változás hangja és katalizátora akarunk lenni – jelentette ki Orbán. Mint mondta, problémákat vetünk fel és javaslatokat teszünk, de a döntést nem a magyar elnökségnek, hanem az uniós intézményeknek kell meghozniuk.

A miniszterelnök a legnagyobb problémaként a versenyképességet említi: az unió versenyképessége és termelékenysége romlik, a gazdasági növekedés csekély, az energia megdrágult, emiatt a termelés visszaesett. A magyar elnökség azt javasolja, hogy ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást jelent erre a problémára, a dekarbonizáció nem jelentheti munkahelyek megszűnését, klímapolitikát nem lehet iparpolitika nélkül folytatni – mondja, az autóipar helyzetére utalva.

Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak, Draghi és Macron elnök úr példáját követem. Az Európai Uniónak változtatnia kell – kezdte nyitóbeszédét Orbán Viktor. Elmondta, hogy első elnökségük idején is válságokat kellett kezelniük, és ezt sikerrel meg is tették.

Nem volt könnyű, de a munkánk ma sokkal nehezebb. Az unió helyzete ma súlyosabb, mint 2011-ben. A miniszterelnök beszélt a migrációs válság fenyegetéséről, a háborúkról, melyek eszkalációval fenyegetnek.

Európát lassú agónia fenyegeti

– idézte Orbán Draghit.

A miniszterelnök már kedden megérkezett Strasbourgba, ahol sajtótájékoztatót is tarott. A rendezvény kisebb botránnyal indult: a DK ifjúsági szervezetének egyik tagja rontott a miniszterelnök asztalához, és nekiszegezte a kérdést, hogy mennyiért adta el a hazát. A miniszterelnök később csak egy „újabb DK-s pojácaként” hivatkozott rá. Orbán a sajtótájékoztatón a többi között arról beszélt, hogy:

• javítani kell az Európai Unió gazdasági termelékenységén, ezért egy új európai versenyképességi paktumot fogadtatna el a vezetőkkel.
• A migráció kérdésében megismételte 2015 óta meglévő álláspontját, és hangsúlyozta, hogy külső hotspotokra van szükség.
• Azt is javasolta, hogy az euróövezeti csúcstalálkozók mintájára vezessék be a schengeni csúcstalálkozók rendszerét is.
• Az EU nyugat-balkáni bővítését is sürgette a miniszterelnök, külön kihangsúlyozva, hogy mindebből nem lehet kihagyni Szerbiát sem.
• Végül kiadta a magyar soros elnökség jelszavát: „Make Europe Great Again”.

Orbán Viktor szeptember közepén ismertette volna a soros magyar elnökség programját, de az árvízhelyzetre tekintettel Magyar Péter pártja ennek elhalasztását kérte. A miniszterelnök nem sokkal később bejelentette, hogy marad az országban. Magyar akkor a döntést úgy kommentálta: a kormányfő helyes döntést hozott, mert szerinte „ilyen súlyos árvízi helyzet idején nincs helye politikai vitáknak, teljes nemzeti összefogásra van szükség”.

Az Európai Parlament szerdán kilenc órától meghallgatja Orbán Viktort Strasbourgban. A miniszterelnök bemutatja Magyarország soros elnöki programját, nyitóbeszéde utána pedig éles vitára lehet számítani. Várhatóan felszólal majd Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, majd szót kapnak a frakcióvezetők is. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és EP-képviselője már régóta készül a vitára, igaz, nagy szócsatára nem lehet számítani, Magyarnak ugyanis csak pár perce lesz a felszólalásra. Dobrev Klára is jelezte már, hogy elsőként szól majd a miniszterelnökhöz a szociáldemokrata frakcióból.