2023 júniusában 60 nagy-britanniai vállalat mintegy 3000 munkavállalója fél évre kipróbálta, milyen az, ha hetente egy munkanappal kevesebbet dolgoznának. Ugyanazért a fizetésért, mint amit az öt napért kapnának, cserébe vállalják, hogy ugyanazt a munkát el is végzik, amit előzőleg öt nap alatt. Az eredmény: a cégek 89 százaléka továbbra is megtartotta a négynapos munkahetet, a vállalatok több mint a fele pedig állandósította is ezt a munkarendet, mivel nem csak gyorsabban végezték el a munkát a munkavállalók, hanem a fizikai és mentális egészségük is javult.
Számos más országban is kísérleteznek hasonló megoldásokkal (egy másik variáció a 4×10 órás munkahét), így például Belgiumban, Franciaországban, Izlandon, Spanyolországban. Németországban – számos sztrájk után – a mozdonyvezetők szakszervezete megállapodott az állami vasúttársasággal, hogy a munkaidőt fokozatosan lecsökkentik heti 38-ról 35 órára.
A „négy nagyként” emlegetett multinacionális könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó vállalat egyikének, a KPMG-nek a vezérigazgatók körében végzett és áprilisban közzétett felmérése szerint
Szokás mondani, hogy sok mindent köszönhetünk a görögöknek – például a demokráciát, az olimpiát, a katapultot, az automatát (aprópénzért lehetett szentelt vízhez jutni), most pedig feltalálták a hatnapos munkahetet. Július elején lépett hatályba Görögországban az az új szabályozás, amely egyes szektorok esetében megengedi a tipikus 40 órás munkahét 48 órára történő kiterjesztését.
Pontosabban újra rátaláltak erre. Magyarországon például egészen fiatal az ötnapos, 40 órás munkahét: az idén 40 éve vezették be.
Ktészibiosz ébresztőórája
A vállalkozásbarát görög kormány ezzel a lépéssel próbál plusz lökést adni a gazdaság fellendülésnek, a közelmúltig ugyanis enyhén szólva sem álltak túl jól. A kabinet a jogszabályt azzal magyarázza, hogy azzal a szakképzett munkaerőhiányból és az elöregedő társadalomból fakadó hátrányokat próbálják enyhíteni, valamint az – egyébként tipikus – adóelkerülés (ezzel valószínűleg a Görögországban járt magyar turisták is szembesültek), illetve a fizetetlen túlórák visszaszorítását célozzák.
Barbárság
– vélik ezzel szemben a szakszervezetek. „Semmi értelme. Mikor szinte minden civilizált országban négynapos hetet vezetnek be, akkor Görögország úgy dönt, hogy a másik utat választja” – idézte a Guardian Akisz Szotiropuloszt, a köztisztviselők szakszervezetének egyik vezető tagját.
Azért csak elméletileg, mert a gyakorlatban a munkaadók ugyan nem kötelezhetik a munkavállalókat a hosszabb munkavégzésre, ám az állás elvesztésével való fenyegetettség miatt képesek lehetnek kierőszakolni a váltást. A szakszervezeti szervezettség nem túl erős, az a cég, amelyik bevezeti, ott minden munkavállaló esetében alkalmaznia kell.
A vendéglátóipar azért maradt ki az ágazatok közül, mert ott már 2023-ban eltörölték az ötnapos munkahetet. Az üdülőszigeteken már most is mindennapos, hogy az idénymunkások heti hét napot dolgoznak, gyakran túlzsúfolt szállásokon élnek. Emiatt sokan próbálnak is távol maradni a modern rabszolgatartásnak tartott turizmustól.
Az új törvény elpusztítja az ötnapos munkahetet
– nyilatkozta a DW-nek a jogszabály életbe lépése előtt Arisz Kazakosz munkajogi professzor.
Niki Kerameusz munkaügyi és szociális miniszter a CNBC-nek azt írta válasz email-jében, hogy a változás csak kivételes esetekben alkalmazható, az esetenkénti munkaerőhiány, nem pedig a dokumentált túlóra miatt van rá szükség, és ettől marad az országban az ötnapos, azaz 40 órás munkahét, valamint hozzátette, hogy Európa számos más országában van hasonló rendelkezés.
A miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz is úgy érvelt, hogy a lépés
összhangba hozza Görögországot Európa többi részével.
A még tavaly elfogadott új munkaügyi jogszabály a munkahét kibővítése mellett adminisztrációs könnyítést, a próbaidő hat hónapra való csökkentését, garantált szabadnapokat, a tisztességes elbocsátás feltételeit is tartalmazza. A szabályok szerint mostantól Nemrégiben a minimálbért is megemelték, az átlagbér jelenleg 1250 euró (körülbelül 490 ezer forint) körül van, a miniszterelnök nemrégiben jelentette be, hogy 2027-re 1500 euróra (590 ezer forintra) tervezik feltornázni.
Bár a kormányfő arról beszélt, a törvény a növekedés-orientáltsága mellett munkaerőbarát is, a kritikusok szerint a reform az ötnapos munkahét végét jelenti, és valójában a munkaadó kezébe adja a választás lehetőségét, amivel korlátozza a munkavállalói jogokat. A munkaügyi szabályok betartását ügyelő hatóság létszámhiányos, ritkán tart ellenőrzéseket, és úgy tűnik, hogy ezen nem is kíván változtatni a Micotákisz vezette jobbközép kormány.
A jobb termelékenység a jobb munkakörülményeknek és a jobb életminőségnek az eredménye, és azt már tudjuk, hogy ez kevesebb munkaórát jelent, nem pedig többet
– utalt a nemzetközi trendekre Akisz Szotiropulosz. A kutatások szerint a munkaórák számának növekedése lassabb munkavégzést és több hibát eredményez, a dolgozók pedig kimerültebbé, stresszesebbé, a betegségekre hajlamosabbá válnak.
Aránytalanul negatívan érinti a jogszabály a nőket egy olyan, hagyományos értékeken alapuló országban, ahol a gyereknevelés általában a nő feladata. Emellett plusz felügyeletet kell találniuk a gyerekeknek, mert ennek hiányában az új szabály miatt teljesen kimaradhatnak a munkaerőpiacról – magyarázta az Al Jazeerának Elisabeth Gosme, a COFACE nemzetközi családvédő szervezet igazgatója.
Arkhimédészi csavar
– legalábbis ez áll a statisztikákban, noha az összehasonlítás problémás. A görög munkavállalók átlagosan 1886 munkaórát dolgoztak 2022-ben – az uniós átlag 1571 –, a japánok 1607, a magyarok pedig 1691 órát.
Ráadásul elég alacsony fizetésért teszik mindezt. A görögök éves nettó keresete az Eurostat alapján valamivel több mint 27 ezer euró (a magyar a 18 ezret is alig haladja meg, miközben az uniós átlag 47 ezer euró felett van, azaz átszámítva 18 millió forint).
A minimálbér jelenleg 830 euró (320 ezer forint), amivel Görögország a 15. az EU-országok listáján, de a vásárlóerőparitást is figyelembe véve csak hátulról a második – írta a DW.
Bolgár fizetések a brit árak országában
– szajkózza a baloldali görög ellenzék, amely szerint leginkább ennek a hatására magas a kivándorlás az országban.
Az is igaz, hogy a görögök termelékenysége 30 százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál, a tagállamok közül csak Bulgária van mögöttük a sorban.
Bár eddig a 40 órás munkahét volt a hivatalos, a szabályok megengedték a munkáltatóknak, hogy – korlátozott ideig – heti plusz két fizetetlen órát dolgozzanak az alkalmazottak. Az új szabályozás csak
visszamenőlegesen igazítja a jogi környezetet a görög munkaerőpiacon évek óta fennálló valósághoz
– mondta a DW-nek Jens Bastian a berlini külpolitikai kutatóintézet, a Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP) munkatára, aki szerint a korábbi reálbércsökkenés és az infláció miatt sokan vállalnak két helyen is munkát.
Bastian szerint a hosszabb munkavégzés és az ezzel járó nagyobb kereslet vissza is üthet, ugyanis a munkavállaló egy magasabb személyi jövedelemadói és tb-sávba kerülhet, ami annulálhatja a bérnövekedést.
Világítótorony
Nem most először merült fel a hatnapos munkahét lehetősége Görögországban. 2009-ben, amikor Görögországot majdnem kicsapták az eurózónából az adósságválságuk miatt, egyes hitelezők már felvetették ezt a megoldást. Aztán egy több milliárd eurós mentőcsomagot fogadtak el, amely szigorú megszorításokkal járt ugyan, de a hatnapos munkahetet végül nem vezették be.
A görögöknek nagyjából mostanra sikerült kilábalniuk a recesszióból, az utóbbi idők legsúlyosabb európai pénzügyi válságából – olyannyira, hogy az Európai Bizottság május közepén közzétett számításai szerint idén 2,2, jövőre 2,3 százalékos GDP-növekedés várható az országban, amely meghaladja az uniós átlagot. Emellett a munkanélküliség is folyamatosan csökken – igaz, van is honnan – a 2023-as 11,1 százalékról az előrejelzés szerint jövőre 9,7 százalékra.
A lakosság száma a 2019-es 10,7 millió főről várhatóan 10,4 millióra csökken 2029-ig, ráadásul a jól képzett fiatal munkaerő folyamatosan hagyja el az országot a jobb élet reményében. A 2009-es válság óta mintegy 500 ezer képzett fiatal hagyta el az országot.
Ez a jelenség leginkább olyan szektorokban súlyosbítja a munkaerőhiányt, mint a mezőgazdaság, a turizmus vagy az építőipar.
A túlóra reformja a szakszervezetek szerint lehetővé teszi a munkaadók számára, hogy visszatartsák a további munkaerő felvételét, azaz olcsóbbá válik a munkaerő. Ezt tetézi, hogy az új rendelkezések érintik a nyugdíjasokat is.
A kormány azt mondja: gyere, és dolgozz tovább, majd becsukjuk a szemünket, ha nyugdíjas vagy
– fogalmazott a nyugdíjas tanárok szakszervezetének vezetője, Grigorisz Kalomoirisz a Guardiannek. Szerinte ez a húzás nem fogja megoldani a munkaerőhiányt, miközben igazságtalan a munkanélküli görög fiatalokkal szemben.
Mindezek ellenére a görög szabályozás vajon példa lehet más országok számára? Az uniós szabályokkal nem ütközik, az éppen 48 órában maximalizálja a heti munkaidőt (túlórával együtt), de Bastian úgy véli, a hosszabb munkavégzés hosszú távon nem fedi el a munkaerőhiányt. Mindezek mellett Kínában gyakori az úgynevezett 996-os munkavégzés (reggel 9-től este 9-ig, a hét 6 napján), valamint 2025-ben néhány amerikai cég is tervezi tesztelni. Dél-Koreában pedig a Samsung vezetett be hosszabb munkaidőt a cég vezetői számára.
