Uniós szóvivő: 90 napos kőolajtartaléka van Magyarországnak

Gerany típusú orosz drón roncsait találták meg csütörtökön a romániai Plauru településének közelében, átellenben a Duna partján fekvő ukrajnai Izmaillal – közölte a román védelmi minisztérium.

A tárca szerint folyik a kutatás további roncsdarabok után. Hozzátette egyben, hogy a helyszín lakott területen kívül van, s nem keletkeztek károk az infrastruktúrában sem.

Izmail kikötőjét az este folyamán újabb nagyszabású dróntámadás érte.

Vlad Gheorghita román vezérkari főnök arról beszélt, hogy Romániának nagyon jó légtérfigyelő rendszere van, s a drónt nagy valószínűséggel az ukrán légvédelem lőhette le.

A NATO időközben közölte: a talált roncsok alapján nem látja jelét annak, hogy az észak-atlanti szövetséghez tartozó terület elleni szándékos támadásról volna szó.

Habár a NATO nem rendelkezik információval arról, hogy Oroszország szándékos támadásáról lenne szó a szövetségesek területe ellen, ezek a cselekmények felelőtlenek és potenciálisan veszélyesek

– mondta a katonai szervezet szóvivője. Hozzáfűzte, hogy a NATO az utóbbi napokban megerősítette jelenlétét a Fekete-tengeren.

Oroszország kész tárgyalni Ukrajnával, különböző variációk vannak arra, hogy ki legyen a partner – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

A kérdés nem egyszerű. Jogi szempontból napirenden szerepel ez a probléma, ám gyakorlati szempontból nyitottak vagyunk arra, hogy tárgyalásos úton érjük el céljainkat. Ezért itt különböző variációk lehetségesek

– mondta a Kreml szóvivője.

Peszkov így válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon lehetségesek-e tárgyalások az ukrajnai konfliktus békés rendezésről Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek a legitimitását Moszkva kétségbe vonta. Hozzátette, hogy azt is meg kellen érteni, hogy Kijev mennyire áll készen a párbeszédre, és hogy mennyire kap erre engedélyt a kurátoraitól. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán tárgyalási készségről nagyon eltérő nyilatkozatok hangzottak el.

A szóvivő emlékeztetett rá, hogy Zelenszkij legitimitásának kérdése mellett az is akadálya a tárgyalásoknak, hogy Kijev törvényileg megtiltott minden kapcsolatot az orosz féllel.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán Pekingben kínai hivatali partnerével, Vang Jivel folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy “az ukrán fél hajlandó és kész párbeszédet folytatni Oroszországgal”. Hozzátette, hogy a tárgyalásoknak racionálisnak és gyakorlatiasnak kell lenniük az “igazságos és tartós béke” elérése érdekében.

Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője csütörtökön Laosz fővárosában, Vientiánban, az ASEAN égisze alatt megtarott külügyminiszeri tanácskozás alkalmából megtartott találkozón köszönetet mondott Vang Jinek Kína Ukrajnával ügyében képviselt álláspontjáért, és üdvözölte Peking kezdeményezéseit az ukrán válság megoldására. A felek az új eurázsiai biztonsági architektúra létrehozására vonatkozó koncepció kilátásait is megvitatták.

Egy gyanúsított elfogásáról számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön az oroszellenességéről ismert volt ukrán parlamenti képviselőnő, Irina Farion meggyilkolása ügyében.

Éppen most tájékoztatott Ihor Klimenko belügyminiszter egy gyanúsított elfogásáról az Irina Farion gyilkossági ügyben

írta az ukrán elnök Telegram-oldalán. Közlése szerint egy 18 éves férfiról van szó a dél-ukrajnai Dnyipro városából. Zelenszkij hozzátette, hogy utasította belügyminiszterét a részletek nyilvánosság előtt való feltárására. Fariont múlt pénteken lőtték le otthona előtt, a nyugat-ukrajnai Lvivben.

„Elegendő bizonyíték van arra, hogy az őrizetbe vett személy lőtt a bölcsészre” – olvasható a rendőrség Facebook-oldalán. A rendvédelmi hatóság szerint a gyanúsított legalább három lakást bérelt Lvivben, mozgását pedig megfigyelőkamerák segítségével sikerült rekonstruálni. A nyomozás keretében nagyjából 100 hektár erdős területet is átfésültek a biztonsági szervek. A gyilkosság megbízójának kilétét azonban továbbra is homály fedi.

A Telegramon később megjelent egy beismerő levél, amelyhez egy videót is csatoltak, amit állítólag az elkövetés idején forgattak. A mikroblogon megjelent üzenet egy „faji háborúra” vonatkozó orosz nyelvű felhívást tartalmazott. Sajtóértesülések szerint jelenleg a rendőrség vizsgálja a videó hitelességét.

Irina Farion elsősorban a széles körben elterjedt orosz nyelv ellen harcolt radikális kijelentésekkel. A politikusnő jobboldali nacionalista Svoboda (Szabadság) pártja orosz nyomot sejt a gyilkossági ügyben.

Irina Farionnak az ukrán igazságszolgáltatással is konfliktusai voltak az oroszajkú lakosság elleni kijelentései miatt, a hallgatók tiltakozásának következményeként pedig átmenetileg elvesztette állását az egyetemen, ahol ukrán filológiát tanított. A professzor egyebek mellett kipellengérezte az oroszul beszélő ukrán köztisztviselőket, és élesen bírálta, hogy a fronton sok ukrán katona továbbra is oroszul beszél. A nyelvész 2012-ben került be az ukrán parlamentbe, későbbi mandátumszerzési törekvései azonban már eredménytelenek maradtak.

(MTI)

Nem áll fent probléma sem Magyarország, sem Szlovákia esetében amiatt, hogy Ukrajna kőolajszállítási korlátozást vezetett be az orosz Lukoil cégre – jelentette ki Olof Gill, az Európai Bizottság illetékes szóvivője Brüsszelben, az uniós végrehajtó testület szokásos napi sajtótájékoztatóján csütörtökön.

Kérdésre válaszolva a szóvivő közölte, a kőolajszállítás ukrán korlátozásáról szóló, a magyar és a szlovák kormány részéről küldött levelet Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos hétfőn megkapta. Az abban foglaltak az Európai Bizottság elemzi, további információt gyűjt, majd amikor minden tény és vonatkozó információ rendelkezésre áll, a testület döntést fog hozni. Hangsúlyozta: az ügyet illetően csak az Európai Bizottság hozhat döntést.

Közölte továbbá, hogy a bizottság rendelkezésére álló információk szerint a szállítás korlátozásának nincs közvetlen hatása az Európai Unió olajellátására.

Nem áll fenn közvetlen probléma a két érintett ország esetében sem, mivel mindkét országnak 90 napos tartaléka van, az EU szabályozásoknak megfelelően

– közölte.

Az Európai Bizottság most olyan megoldást keres, amely minden félnek megfelelő – tette hozzá az uniós szóvivő.

Arra vonatkozóan, hogy a kőolajszállítás ukrán korlátozására válaszul Magyarország egyoldalúan leállíthatja-e Ukrajna számára biztosított elektromosáram-szolgáltatását az Európai Bizottsággal előzetesen folytatott konzultáció nélkül, a szóvivő azt mondta: egy ilyen esetre vonatkozóan jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő információ.

Oroszország és Kína aktív részvétele nélkül a béketárgyalások Ukrajnáról nem hozhatnak semmiféle eredményt – vélekedett Petr Pavel cseh köztársasági elnök abban az interjúban, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a prágai CTK hírügynökség.

Az államfő az interjúban azt mondta, Kínának nagyobb felelősséget kellene vállalnia a világban zajló konfliktusok békés rendezéséért, mégpedig az elfogadott nemzetközi szabályok szerint, és nem aszerint, hogy ki rendelkezik nagyobb hadsereggel vagy erősebb gazdasággal.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő július közepén beszélt első ízben arról, hogy a béketárgyalásokon az oroszoknak is részt kellene venniük.

Hogy ez mennyire reális, azt a következő hónapok fogják megmutatni. De erre mindenképpen szükség van

nyilatkozott Petr Pavel. Hozzátette: a tárgyalásoknak akkor nem lenne értelmük, ha Oroszország nem változtatna eddigi hozzáállásán, mert korábban csak kapitulációs feltételeket terjesztett elő.

Oroszország és Kína nélkül azonban a tárgyalóasztalnál valóban lehetetlen eredményt elérni

jegyezte meg.

Az államfő szerint Kínának a valóságban is vállalnia kellene azt a szerepet, amelyet retorikájában hangoztat. „Ez az erős globális játékos szerepe, amelyet a gazdaságban és a pénzügyekben már betölt, de a béketeremtés terén egyelőre nem” – fejtette ki. Ha ezt Kína nem vállalja, Oroszország nem akar majd tárgyalni. „Ellenkezőleg, megpróbál előnyöket szerezni maga számára, úgy a hadszíntéren, mint a nemzetközi politikában is” – vélekedett.

A demokratikus országoknak egységesen kellene fellépniük, és értésére adni Oroszországnak és Kínának, hogy az erő alkalmazása a problémák megoldásában nem megfelelő eszköz a modern világban. „Be kell tartani azokat a szabályokat, amelyekről a 2. világháború után egyeztek meg az államok, s amelyeket már 80 éve sikeresen alkalmaznak” – hangoztatta a cseh elnök.

(MTI)

Románia szerdán kora reggel F-16-os vadászgépeket küldött az ukrán határhoz, miután Oroszország dróntámadásokat indított a román országhatár közelében.

Amint arról reggel beszámoltunk, az ukrán légvédelem főparancsnoka szerint múlt éjjel az oroszok harmincnyolc harci drónt vetettek be, amelyekkel ukrán létesítményeket támadtak többek között az Odesszai terület déli részén, nem messze a román határtól. Mikola Olescsuk további részletek közlése nélkül azt is elmondta, hogy három drón

eltűnt, miután átlépték a Romániával közös államhatárt.

Az esetről a román nemzetvédelmi minisztérium szerdán közleményt adott ki. Eszerint keddről szerdára virradóra az orosz hadsereg „dróntámadások újabb sorozatát hajtotta végre” A román légierő két F-16-os vadászgépe emiatt helyi idő szerint szerdán hajnali 2 óra 19 perckor szállt fel egy délkelet-romániai katonai bázisról, hogy „megfigyelje a légi helyzetet”, és mintegy két órával később visszatértek bázisukra.

A közlemény szerint a román csapatok „lehetséges objektumok” után kutatnak a határ romániai oldalán, Plauru falu környékén. Plauru a határ romániai oldalán fekszik az ukrán Izmail kikötővárossal szemben. A két települést a Duna választja el egymástól.

Emlékezetes, hogy tavaly szeptemberben Románia megerősítette, valószínűleg egy drón darabjai értek földet a területén. Bukarest kezdetben cáfolta a jelentéseket. 2023. december közepén a román nemzetvédelmi minisztérium közölte, hogy román F-16-osok és a német légierő Typhoon típusú repülőgépei felszálltak, miután Oroszország ukrán kikötői létesítményeket támadott, és az egyik drón „ellenőrizetlen zuhanással” landolt egy román határ menti falu közelében, Izmailtól nyugatra. A drón 1,5 méter mély krátert hagyott maga után – közölte akkor Bukarest.

Románia NATO-nagykövete, Dan Neculăescu „felelőtlen eszkalációnak” minősítette a román határhoz közeli orosz csapásokat.

(Newsweek)

Nukleáris képességű orosz és kínai stratégiai bombázók járőröztek az amerikai Alaszka állam közelében a Csendes-óceán északi részén és az Északi-sarkvidéken csütörtökön írja a Reuters a két ország közleményeire hivatkozva.

Az Egyesült Államok és Kanada emiatt vadászgépeket küldött fel.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerit az orosz Tu-95MS „Medve” és a kínai Hszian H-6 stratégiai bombázók az amerikai és ázsiai kontinenst elválasztó Bering-szorostól északra található Csukcs-tenger és az onnan délre található Bering-tenger, valamint a Csendes-óceán északi része felett járőröztek.

„A repülés során az orosz és a kínai állomány a légi járőrözés minden szakaszában együttműködött a közös műveletek új területén” – olvasható az orosz védelmi minisztérium közleményében. Mint hozzátetteék: „az útvonal egyes szakaszain a légi csoportot idegen országok vadászgépei kísérték”.

Az ötórás repülés során az orosz és kínai bombázókat orosz Szu-30SM és Szu-35S vadászgépek is kísérték. Oroszország szerint a művelettel nem sértettek meg külföldi légteret.

 Az orosz és a kínai repülőgépek a nemzetközi légtérben maradtak, és nem léptek be az amerikai vagy kanadai szuverén légtérbe

– közölte az amerikai hadsereg Észak-amerikai Légtérvédelmi Parancsnoksága (NORAD) közölte, hozzátéve, hogy az orosz és kínai tevékenységet nem tekintik fenyegetésnek.

A közös járőrözés elmélyítette a két hadsereg közötti kölcsönös stratégiai bizalmat és koordinációt – mondta a kínai védelmi minisztérium szóvivője, aki szerint ennek a műveletnek

semmi köze a jelenlegi nemzetközi helyzethez.

„Az eseményre a 2024-es katonai együttműködési terv végrehajtásának részeként került sor, és nem irányul harmadik országok ellen” – nyugtatta a kedélyeket Oroszország a Reuters híradása szerint.

Hétfőn este kiesett a lakása ablakából az Orosz Tudományos Akadémia moszkvai közgazdasági intézetének 82 éves vezető kutatója, Valentina Bondarenko. A hírt még kedden ismertette az orosz állami média. Eszerint az idős kutatónő olyan súlyosan megsérült, hogy az életét már nem lehetett megmenteni. A mentőszolgálat forrása az orosz állami hírügynökségnek azt mondta, hogy az előzetes információk alapján

halála nem bűncselekményi jellegű, a nő már régóta beteg volt.

Bár a haláleset a felszínen öngyilkosságnak tűnik, a nyomozók vizsgálják a baleset verzióját is – számolt be a Newsweek egy másik orosz hírforrás alapján.

Prominent Russian research scientist for Socio-Economic Development Institutions, Valentina Bondarenko “falls from window and dies”.
The reason is being “investigated and will be established” – Russian media writes. pic.twitter.com/nzBd0AhGhM

— Hybrid Warfare Analytical Group/UCMC (@hwag_ucmc) July 24, 2024

Orosz hírszolgáltatók szerint Bondarenko 1988 óta dolgozott az Orosz Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetében, 1993-ban pedig a gazdasági kutatószervezet, a Nemzetközi N. D. Kondratyev Alapítvány igazgatójává nevezték ki. Utóbbi tisztséget hétfőn bekövetkezett haláláig betöltötte. Posztgraduális tanulmányait 1991-ben fejezte be az intézetben, diplomamunkáját politikai gazdaságtan témában írta, és pályafutása során több mint hétszázhúsz művet publikált Oroszországban és nemzetközi kiadványokban.

Bondarenko halálának körülményei egyelőre tisztázatlanok, de a hír hátteréhez hozzátartozik, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta az orosz elit számos prominens tagja halt meg nagyon hasonló körülmények között, vagyis ablakon kizuhanva.

Hetekkel Orbán Viktor titokban megszervezett moszkvai „békemissziója” után Bassár el Aszad szíriai elnök utazott az orosz fővárosba, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozzék, és mások mellett a közel-keleti folyamatok kilátásairól egyeztessenek.

„Nagyon érdekel a véleménye arról, hogy hogyan alakul a helyzet a térség egészében” – mondta Putyin Aszadnak a Reuters híradása szerint. „Sajnos, az eszkaláció irányába mutat a tendencia, ezt látjuk. Ez közvetlenül Szíriára is vonatkozik” – értékelte a közel-keleti helyzetet az orosz elnök.

A Kreml közölte, hogy a találkozóra szerdán került sor.

Huszonöt orosz harci drónt semmisítettek meg az ukrán erők múlt éjszaka indított 38-ból – közölte csütörtökön az ukrán légierő főparancsnoka. Szavait a Reuters idézte:

Múlt éjjel az ellenség harmincnyolc Shahed-131/136 típusú támadó drónt vetett be, amelyekkel ukrán létesítményt támadtak több területen, többek között az Odesszai terület déli részén és Közép-Ukrajnában

Mikola Olescsuk elmondta, hogy további három drón „eltűnt, miután átlépték a Romániával közös államhatárt”. További részleteket erről azonban nem közölt.

Románia alig néhány száz méterre van az Odessza megyei Izmail dunai kikötőjétől, amelyet már a második egymást követő éjszaka támadtak az orosz drónok. Oleh Kiper odesszai kormányzó elmondta, hogy két ember megsebesült, amikor dróntörmelék csapódott egy magánházba Izmail körzetében.

Kijev és a Zsitomír regionális hatóságai közölték, hogy megyéik úgyszintén orosz támadásoknak voltak kitéve. Zsitomír kormányzója szerint az ukrán légvédelmi rendszereknek hála az éjszaka folyamán a 10 légi célpont nagy részét eltalálták, de a dróntörmelék így is megrongált tíz magánházat és egy infrastrukturális létesítményt.

A kijevi katonai közigazgatás vezetője, Szerhij Popko szerint az ellenséges drónok különböző irányokból támadták a fővárost, de a légvédelmi erők mindegyiket megsemmisítették. Popko hozzátette: károkról vagy emberáldozatról Kijevben nem érkezett jelentés.