Élő Nagyvilág

Orosz katonai kikötőt támadtak az ukránok

Pavlo Pahomenko / MTI / EPA
Pavlo Pahomenko / MTI / EPA

Az orosz-ukrán háború csütörtöki eseményeiről itt számoltunk be.

Feltétellel újra nyújt konzuli szolgáltatást az ukrán külügyminisztérium a külföldön lévő ukrán hadköteleseknek

Az ukrán külügyminisztérium szombattól újra fogad konzuli szolgáltatásokra kérelmeket külföldön lévő ukrán hadköteles korú férfiaktól – hozta nyilvánosságra a tárca pénteken A honlapján.

A közlemény szerint a 18-60 év közötti férfiaknak viszont ezzel egyidejűleg be kell nyújtaniuk a katonai regisztrációs okmányokat papíron vagy elektronikus formában.

A tárca magyarázata szerint azoknak, akik sorkatonai szolgálatra kötelesek, nyilvántartásba vételi igazolással kell rendelkezniük, a sorkatonai szolgálaton túlesett, mozgósítható korúaknak pedig a meglévő katonai igazolványukat vagy ideiglenes igazolványukat kell bemutatniuk.

A papíralapú okmányok ugyanakkor csak addig lesznek érvényesek, amíg be nem indul – várhatóan június 18-án – a hadkötelesek elektronikus nyilvántartása, utána már csak az elektronikus katonai regisztrációs okmányok maradnak érvényesek. Az elektronikus nyilvántartásba június 18-tól bárki a saját fiókjában önállóan regisztrálhatja magát. Ha valakinek nincs papíralapú okmánya a katonai nyilvántartásba vételről, június 18. előtt regisztrálhatja magát az ideiglenes konzuli nyilvántartásba, vagy frissítheti konzuli regisztrációs adatait, majd igényelheti a konzuli szolgáltatást.

Az ukrán parlament a múlt hónap közepén fogadta el a mozgósítást szigorító törvényt, amely egyebek mellett a konzuli szolgáltatások korlátozását írja elő a 18 és 60 év közötti, katonai regisztrációs okmányokkal nem rendelkező ukránok esetében.

Az EU négy orosz sajtóorgánum uniós sugárzását tiltotta be

Az Európai Unió Tanácsa pénteken felfüggesztette négy sajtóorgánum, az Európa Hangja (Voice of Europe), a RIA Novosztyi, az Izvesztyija és a Rosszijszkaja Gazeta műsorszolgáltatási tevékenységét az Európai Unióban arra hivatkozva, hogy az érintett médiumok orosz propagandát terjesztenek és támogatják az Ukrajna elleni háborút. A tanács pénteki brüsszeli közleménye szerint az uniós intézkedést indokolja, hogy a szóban forgó műsorszolgáltatók az orosz vezetés állandó, közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak”, “alapvető és fontos szerepet játszottak és játszanak továbbra is Oroszország Ukrajna elleni háborújának előmozdításában és támogatásában, valamint a szomszédos országok destabilizálásában.

Az uniós Alapjogi Chartával összhangban a pénteken elfogadott intézkedések nem akadályozzák a célzott sajtóorgánumokat és személyzetüket abban, hogy a műsorszolgáltatáson kívül más tevékenységeket folytassanak az EU-ban, például kutatást végezzenek, vagy interjúkat készítsenek – jegyezték meg.

Az uniós tanács kijelentette: Oroszország szisztematikus, nemzetközi kampányt folytat a média és az információk manipulálására, a tények befolyásolására és elferdítésére annak érdekében, hogy igazolja és támogassa Ukrajna elleni agresszióját, és fokozza a szomszédos országok, valamint az EU és tagállamai destabilizálására irányuló stratégiáját. A propaganda, az információmanipuláció és a beavatkozási tevékenységek ismételten és következetesen az ukrán államot és hatóságait, az ukrán állampolgárokat, valamint az európai politikai pártokat, a civil társadalmat, a menedékkérőket, az etnikai és nemi kisebbségeket, valamint az EU és tagállamai demokratikus intézményeinek működését veszik célba, különösen a választási időszakokban – írták.

Emlékeztettek: a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács március végén tartott csúcstalálkozójának keretében megerősítette, hogy az EU szilárdan támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való jogát. További lépésekre szólított fel annak érdekében, hogy gyengítse Oroszország képességét háborújának folytatására, egyebek között a szankciók megerősítése révén – tették hozzá.

(MTI)

Putyin egyelőre nem tervezi Harkiv elfoglalását

Oroszország mai állás szerint nem tervezi Harkiv város elfoglalását, a harkivi régióban zajló orosz hadművelet célja egy ütközőzóna létrehozása az ukrán fél által lőtt orosz régiók védelmében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Harbinban az orosz sajtónak válaszolva.

A határmenti területeken, köztük Belgorodban is, lakónegyedeket lőttek és sajnos továbbra is lőnek. De hiszen ott civilek halnak meg! Ez nyilvánvaló. Közvetlenül a városközpontot, a lakónegyedeket lövik. Nyilvánosan kijelentettem, hogy ha ez így folytatódik, kénytelenek leszünk egy biztonsági övezetet, egészségügyi övezetet létrehozni. Ezt tesszük

– mondta. Putyin szerint a Harkiv megyében támadó orosz csapatok szigorúan a terv szerint haladnak, és „a mai nappal nincsenek tervek Harkiv elfoglalására.”

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy legitim elnök marad-e Volodimir Zelenszkij, miután május 20-án lejár a mandátuma, Putyin azt mondta, hogy erre elsősorban Ukrajna alkotmánybíróságának, az ország politikai és jogi rendszerének kell választ adnia. Megjegyezte, hogy Oroszország számára nem mindegy, kivel írhat alá fontos egyezményeket.

Megerősítette, hogy kész a megállapodásra, ugyanakkor kétségbe vonta Kijev és nyugati partnerei arra irányuló próbálkozásainak épeszűségét, hogy diktálják Moszkvának a béketárgyalások feltételeit. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország hajlandó lett volna megegyezni, de Ukrajna 2022 tavaszán kidobta az isztambuli tárgyalások eredményeként született, parafált dokumentumot, amint az orosz csapatokat visszavonták Kijev mellől.

Természetesen a terepen kialakult realitásokból fogunk kiindulni. Ez magától értetődő

– mondta.

Elmondta, hogy azt, amit Ukrajna nem ért el azzal, hogy a harctéren eredménytelenül próbált meg győzelmet kicsikarni, nem fogja elérni a Svájcban összehívandó konferencia által megfogalmazott ultimátummal sem. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen feltételek mellett venne részt Oroszország ezen a tanácskozáson, rámutatott, hogy erről nincs értelme beszélni, mert Moszkva nem kapott meghívást az eseményre.

(MTI)

Orosz katonai kikötőt támadtak az ukránok

Több tucat tengeri és repülő drónnal támadták az ukránok a Fekete-tenger keleti részén található Novorosszijszk kikötőjét, ahova az oroszok az egyre kevésbé biztonságos Krím-félszigetről visszavonták a hadiflottájukat. Szintén drónokkal támadták Novorosszijszktől délkeletre, ugyancsak a tengerparton levő Tuapszét, ahol egy olajfinomítót találtak el.

Ukrajna sem maradt légitámadás nélkül, az ukrán légvédelem beszámolója szerint azonban mind a 20 iráni gyártmányú Shahed-drónt le tudták szedni.

Olvasói sztorik