Megjelent az európai parlamenti választások előtti utolsó Eurobarometer felmérés, közölte az Európai Parlament. A felmérés főbb megállapításai az alábbiak:
- Tíz európai közül több mint nyolc (81 százalék) úgy véli, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt még fontosabb a szavazás
- Tízből hat polgár (60 százalék) érdeklődik a közelgő, június 6-9-i európai választások iránt, 11 százalékponttal többen, mint ugyanebben az időszakban az előző, 2019. májusi szavazás előtt
- A polgárok 73 százaléka szerint az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre
- Az uniós védelemi-, és biztonságpolitika egyre fontosabb kérdésekké válnak
- A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (33 százalék), valamint a közegészségügy (32 százalék) a választók fő témái
A választások időpontjának ismerete és a hajlandóság is emelkedett a legutóbbi felmérés óta. A növekedés nagyobb, mint az előző EP-választás előtt mért.
A magyar válaszadók 65 százaléka érdeklődik a 2024-es európai választások iránt (szemben az uniós 60 százalékkal), míg 35 százalékuk nem. Ez 15 százalékkal több Magyarországon, mint ugyanekkor 2019-ben.
A magyarok 70 százaléka mondja azt, hogy valószínűleg szavazni fog, ami 3 százalékpontos növekedést jelent 2023 őszéhez képest a magyar válaszadók esetében is, és 10 százalékpontos növekedést a 2019. február/márciusi felméréshez képest.
A magyar válaszadók 46 százalékának pozitív, 39 százalékának semleges, míg 14 százalékának negatív a képe az Unióról. 56 szeretné ugyanakkor, megegyezően az uniós átlaggal, ha az EP szerepe nőne, 9 százalék, hogy maradjon meg a jelenlegi súlya, és 32 százalék, hogy csökkenjen.
A magyar válaszadók számára a közegészségügy kérdése a választások során megvitatandó legfontosabb téma (39 százalék), melyet szorosan követ (38 százalék) a munkahelyteremtés és a gazdaság támogatása, majd Európa jövőjének kérdése (35 százalék). Az EU védelmi politikája a magyar válaszadók 28 százaléka szerint kellene, hogy kampánytéma legyen.
A magyarok szerint a legfontosabb az energiaellátás biztonsága és ennek infrastrukturális biztonsága (40 százalék) a legfontosabb az EU jövője szempontjából. Ezt követi a katonai védelem és biztonság (34 százalék), a versenyképesség, a gazdasági növekedés és az ipar (33 százalék), valamint az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (31 százalék).
A magyar válaszadók 77 százaléka véli úgy, hogy az Unió hatással van mindennapjaira, míg 23 százalékuk szerint nem ez a helyzet. Ugyanígy, 77 százalék szerint az ország javára vált az uniós tagság (6 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot), amely érték a 2023 őszi adatokhoz képest 4 százalékpontos növekedést mutat.
