Élő Nagyvilág

Megkezdődtek az Ukrajna által támogatott, de Oroszország nélküli béketárgyalások Máltán

MTI/EPA/Justin Lane
MTI/EPA/Justin Lane

Gerhard Schröder szerint 2022 márciusában megvolt a békemegállapodás az oroszok és az ukránok között

A békemegállapodás 2022 márciusában megvolt az oroszok és az ukránok között, de végül mégis megbuktak a két ország közötti béketárgyalások – állítja Gerhard Schröder volt német kancellár a Berliner Zeitungnak adott, a bennfentes.net által szombaton ismertetett nagyinterjúban.

ORHAN CICEK / ANADOLU AGENCY / AFP

Arra a kérdésre, hogy a béketervet vissza lehet-e állítani, Gerhard Schröder azt válaszolta: „Igen. És az egyetlenek, akik ezt kezdeményezhetik, Franciaország és Németország”. Szerinte Olaf Scholz kancellárnak és Macron francia elnöknek kellene kiállnia az ukrajnai békefolyamat mellett, „mert ez nemcsak amerikai, hanem mindenekelőtt európai ügy”.

Szerintem végzetes hiba volt Putyin részéről a háború kirobbantása. Ugyanakkor számomra egyértelmű, hogy Oroszország fenyegetve érzi magát

– fűzte hozzá a 79 éves volt szociáldemokrata politikus, aki szerint nem fenyegeti Európát senki; „ez a félelem, hogy az oroszok jönnek, abszurd”.

Törökország a NATO tagja, vannak rakétái, amelyek közvetlenül elérhetik Moszkvát. Az Egyesült Államok a NATO-t Oroszország nyugati határához akarta vinni, például Ukrajnával mint új taggal. Mindezt fenyegetésnek érezték az oroszok – mondta.

Gerhard Schröder felidézte, 2022-ben kapott egy felkérést Ukrajnából, hogy közvetítsen Oroszország és Ukrajna között. A kérdés az volt, hogy tudna-e üzenetet közvetíteni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. „Jött még valaki, aki magával az ukrán elnökkel is nagyon szoros kapcsolatban állt. Ez Rusztem Umjerov volt, Ukrajna jelenlegi védelmi minisztere. Ő a krími tatár kisebbség tagja. Akkor az volt a kérdés: hogyan tudjuk befejezni a háborút” – idézte fel.

Öt pont van. Először is, Ukrajna NATO-tagságáról való lemondás. Ukrajna úgysem tudja teljesíteni a feltételeket. Másodszor: a nyelvi probléma. Az ukrán parlament eltörölte a kétnyelvűséget. Ezt meg kell változtatni. Harmadszor: a Donbassz Ukrajna része marad. De Donbassznak nagyobb autonómiára van szüksége. Működő modell lenne a dél-tiroli modell. Negyedszer: Ukrajnának biztonsági garanciákra is szüksége van. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Németországnak kellene ezeket a garanciákat biztosítani. Ötödször: Krím. Mióta orosz a Krím? A Krím több, mint egy földdarab Oroszország számára, a történelmük része

– mondta Gerhard Schröder.

Szólt arról is, hogy a 2022 márciusában Isztambulban Rusztem Umjerovval folytatott béketárgyalásokon az ukránok nem egyeztek bele a békébe, mert nem volt rá lehetőségük. Mindenről, amiről beszéltek, először az amerikaiakkal kellett egyeztetniük.

„Két megbeszélést folytattam Umjerovval, aztán egy négyszemközti beszélgetést Putyinnal, majd Putyin megbízottjával. Umjerov a beszélgetést Zelenszkij üdvözletével nyitotta. Az osztrák modellt vagy az 5+1-es modellt javasolták kompromisszumként Ukrajna biztonsági garanciáira. Umjerovnak ez tetszett. A többi ponton is hajlandóságot mutatott. Azt is elmondta, hogy Ukrajna nem akar NATO-tagságot. Azt is mondta, hogy Ukrajna vissza akarja vezetni az orosz nyelvet a Donbasszba. De végül nem történt semmi” – fogalmazott az egykori politikus.

(MTI)

Brit hírszerzés: A 2023-as év eddigi legnagyobb katonai veszteséget szenvedték el az oroszok

Az Avdijivka körüli orosz veszteségek valószínűleg a legsúlyosabbak 2023-ban – állítja az Egyesült Királyság hírszerzése. Az ukrán fegyveres erők szombaton azt állították, hogy Oroszország 298 420 katonát vesztett Ukrajnában a háború kezdete óta. Hozzátették: 740 orosz katona halt meg az elmúlt napban.

A brit védelmi minisztérium hírszerzése szerint az orosz erők a donyecki területen, Avdijivka városa körül valószínűleg elszenvedték a 2023-as év eddigi legnagyobb katonai veszteségét.

Orosz rakétákat lőttek le az ukránok

Ukrajna lelőtt a négy Iszkander cirkálórakéta közül hármat, amelyeket Oroszország az éjszaka folyamán indított a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk területére – közölte az ukrán légierő. A légierő a Telegramban azt írta, hogy a kilövéseket az oroszok által megszállt Krím Dzsankoj körzetéből hajtották végre. A robbanásokat hajnali 1 óra körül hallották.

A Kyiv Independent szerint nem jelentettek áldozatokat.

Megkezdődtek az Ukrajna által támogatott béketárgyalások Máltán - Oroszország nélkül

Az ukrán támogatású béketárgyalások harmadik fordulója ma, szombaton kezdődik Máltán, több mint 50 ország képviselőinek részvételével. Moszkva kirívóan oroszellenes eseménynek nevezi a tárgyalást.

Volodimir Zelenszkijnek 10 pontos terve van a háború befejezésére. Hasonló csúcstalálkozók voltak a nyáron Dzsiddában és Koppenhágában. Máltára több mint 50 ország nemzetbiztonsági és politikai képviselőit várják – ez több, mint az augusztusi szaúdi csúcstalálkozóra érkező mintegy 40 fő.

Ez a találkozó erőteljes jelzés, hogy az egység megmaradt Ukrajna körül

– mondta a héten Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője. Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerint viszont a máltai tárgyalásoknak semmi közük a békés megoldás kereséséhez.

Zelenszkij béketerve azt követeli, hogy Oroszország vonja ki minden csapatát Ukrajna nemzetközileg elismert határain belülről, beleértve a Krím területét is. Oroszország – amely 2022 szeptemberében jogellenesen magához csatolta a négy ukrajnai régiót, Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja területét – elutasított minden olyan béketervet, amely területátadással járna.

A tárgyalásokon részt vesz az Egyesült Államok, az EU és Nagy-Britannia, valamint Törökország, amely felajánlotta magát közvetítőnek Ukrajna és Oroszország között. Részt vesz továbbá Dél-Afrika, Brazília és India is.

Olvasói sztorik