Nagyvilág

Leállhat a zaporizzsjai atomerőmű, a víz- és áramellátás, de ökológiai katasztrófa is jöhet a gátrobbanással

Oleg Tuchynsky / AFP
Oleg Tuchynsky / AFP
Június 6-án a hajnali órákban felrobbantották a Nova Kahovka-i gátat. A harcoló felek egymást vádolják a katonai akció végrehajtásával, amely Dél-Ukrajnában óriási áradást okozott, veszélybe sodorva a Krím-félsziget vízellátását, valamint a zaporizzsjai atomerőmű működését is. A történtek az ukrán ellentámadást is befolyásolják.

Június 6-án kedden kora reggel láttak napvilágot azok a felvételek, amelyeken látni, ahogyan ömlik a víz a Nova Kahovka-i gátból. A helyi idő szerint hajnal háromkor (magyar idő szerint hajnal kettő körül) bekövetkezett robbanások körülményei egyelőre nem ismertek, a hadviselő felek egymást okolják a katasztrófáért. Az ukrán hadsereg déli katonai parancsnoksága a gát megrongálódása után azonnal kijelentette, hogy az orosz erők robbantották fel a stratégiai fontosságú duzzasztóművet, amely a dél-ukrajnai Herszon megye orosz ellenőrzése alatt álló részén található. Az oroszok pedig az ukránokat vádolják szabotázsakcióval.

Egyelőre ennyit tudunk

A 30 méter magas és 3,2 km hosszú Nova Kahovka-i gátat 1956-ban helyezték üzembe a Kahovka vízierőmű részeként (az egész beruházás hat évig tartott) a Dnyeper folyón. November óta a Dnyeper lényegében határfolyóvá vált, amely Zaporizzsja és a Fekete-tenger közötti szakaszon választja szét a harcoló feleket. A gát Herszon városától mintegy 30 km-re északkeletre fekszik.

A víztározó becslések szerint 18 köbkilométernyi vizet tud befogadni – összehasonlításképp a Balaton vízmennyisége 1,9 köbkilométer.

A Kahovka-i gát vízzel látja az Oroszország által 2014-ben megszállt Krím-félszigetet, és a háború eleje óta szintén orosz ellenőrzés alatt álló Zaporizzsja atomerőművet is.

Az orosz állami atomenergia-monopólium, a Roszenergoatom vezérigazgatója már május elején figyelmeztetett a gátszakadásra, amely szerinte „kockázatot jelentene a nukleáris biztonságra”. Renat Karcsa akkor a rekord magas vízszint miatt kongatta a vészharangot, mondván, amennyiben a Kahovka-i gát nem képes tartani a víztömeget, akkor a zaporizzsjai atomerőműben elöntheti a víz a hűtőrendszer szivattyúállomását ellátó áramkábeleket.

Az egész Dél-Ukrajnát árammal ellátó atomerőműben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség helyszínen tartózkodó munkatársai szerint a gát súlyos károsodása miatt nincs közvetlen nukleáris veszély, hiszen a hűtés nem közvetlenül a tározóból, hanem egy erre kialakított, mesterséges tóból történik. Ugyanakkor

a gátrobbantás egész Herszonban jelentős pusztítást végezhet. 

A károk mértékéről egyelőre nincsenek pontos információk, azonban az Ukrhidroenergo, Ukrajna legnagyobb vízenergia-termelő vállalata szerint a gát teljesen megsemmisült.

A gépcsarnokban történt robbanás következtében a Kahovka-vízerőmű teljesen megsemmisült. A helyreállítása nem lehetséges

– áll az erőmű korábbi üzemeltetőjének közleményében.

Az áradás mértékétől függően az erőmű melletti, békeidőben 53 ezres lélekszámú Enerhodar városa és három másik, 15-18 ezres település is érintett lehet. Olekszandr Prokudin, Herszon megye kormányzója közölte: az áradás öt óra alatt éri el a kritikus vízszintet, a folyásirány ukránok által ellenőrzött területein pedig jelenleg 16 ezer ember van közvetlen veszélyben. Az evakuálás a folyó nyugati partján, a Herszontól északra fekvő településeken már kezdetét vette: a kormányzó elmondása szerint autóbuszokkal menekítik az érintetteket Herszon városába, ahonnan aztán vonattal szállítják őket Mikolajivba, majd további ukrán városokba.

Az árvíz pár óra alatt elérte a településeket. Az internetre sorra kerülnek fel a felvételek, melyeken látni, ahogy a kiömlő víz elárasztja a Dnyeper menti településeket, de a pusztítás mértékéről egyelőre kevés pontos információ áll rendelkezésre.

Az orosz oldalon az evakuálás még nem vette kezdetét. Állításuk szerint ellenőrzés alatt tartják a szivárgást, és senki nincs veszélyben. A helyi orosz vezetés hangsúlyozta, hogy amennyiben mégis szükség lenne evakuálásra, a buszok már készen állnak.

Nem először vált célponttá a gát

A felek már régóta revolverezik egymást azzal, hogy a gát felrobbantására készülnek. A létesítmény a háború kezdetén, 2022 februárjában került orosz kézre, és azóta az ellenőrzésük alatt tartják. A stratégiai fontosságú kahovkai gátat régóta potenciális célpontként emlegetik.

Októberben az Európai Tanács előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy információik szerint az oroszok aláaknázták a gátat, és a felrobbantására készülnek. Mint mondta, ha ez bekövetkezik, több mint 80 település – köztük Herszon – kerülhet a Dnyeper árterébe, több százezer ember lehet érintett, és Dél-Ukrajna nagy részének vízellátása ellehetetlenül.

A létesítmény felrobbantása az ukrán katonai hírszerzés szerint olyan ökológiai katasztrófát idézne elő, amely messze túlmutat Ukrajna határain, és az egész fekete-tengeri régióra hatással van.

Az ukrán hatóságok most is súlyos ökológiai következményekre figyelmeztetnek. Zelenszkij kabinetfőnöke, Andrij Jermak hangsúlyozta: az oroszok felelnek majd a Herszon déli részét és a Krímet fenyegető ivóvízhiányért, valamint komplett települések és a bioszféra pusztulásáért. Az elnöki hivatal közleményében arra figyelmeztet, hogy a robbanás után 150 tonna gépjárműolaj került a Dnyipóba, és fennáll a veszélye annak, hogy további 300 tonna szivárog majd a folyóba.

Novemberben az orosz fegyveres erők kénytelenek voltak kivonni Herszon megyéből a Dnyeper nyugati partján állomásozó 20-30 ezer katonájukat a folyó túlpartjára, feladva ezzel Herszon városát. November 11-én egyszer már hatalmas robbanás rázta meg a kahovkai gátat. Ekkor a gát tetején áthaladó autóutat és vasútvonalat, valamint több hidat ért légicsapás. A gát vízmegtartó funkciója azonban ennél a támadásnál még nem sérült, de a műholdképek jelentős károkról árulkodtak.

A visszavonuló oroszok az ukránokat vádolták a légitámadásért, miközben az ukránok szerint viszont az oroszok akarták lassítani az ukrán előrenyomulást. Erről árulkodik, hogy a felvételek szerint a gát több zsilipkapuját is megrongálták.

Nem először robbantana gátat Oroszország

A Krím édesvíz-szükségleteinek 85 százalékát egy szovjet korszakban épített csatorna biztosítja, amely a Dnyeper folyó vizét Herszonba és a félsziget száraz területeire vezeti. Az észak-krími csatornát a Kahovka vízierőmű mellett alakították ki, de az ukránok a félsziget annektálása után ezt gáttal zárták el. Az ezt követő években súlyos szárassággal küzdött a kétmilliós lélekszámú terület. 2020-ban 150 éve nem látott szárazság pusztított a Krímen.

 

Az orosz csapatok már az invázió első napján lerombolták az ukrán gátat, amely elzárta a Krímbe vezető vizet.

Március végén az ukrán hatóságok a vízszint csökkenése miatt aggódtak. Attól tartottak, hogy a zaporizzsjai atomerőműnek nyár végére vízhiánnyal kell szembenéznie, mivel az orosz erők vizet engedtek ki az erőművet ellátó víztározóból. Szerintük így a reaktorok hűtéséhez nem fog rendelkezésre állni a kellő vízmennyiség.

Májusban a gát közelében lakó településen áradásokról számoltak be a helyiek, amiért a gát orosz megszállóit okolták. A Reuters-nek nyilatkozva elmondták: a vízszint áprilisban kezdett emelkedni, néha naponta akár 30 centimétert. Az emelkedő vízszint miatt az ukrán hatóságok is az oroszokra mutogattak, megjegyezve, hogy pontosan nem tudják, mi történik a gátnál, hiszen ahhoz csak a megszállók férnek hozzá.

Ukrainian Presidency / Handout / Anadolu Agency / AFP Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülése a Kahovka Vízerőműnél történt robbanás miatt Herszon régióban 2023. június 6-án Kijevben.

Mi várható a robbantás után?

Oroszország régóta támadja Ukrajna kritikus infrastruktúráját, a gát felrobbantásával pedig újabb, súlyos ütést kapott az ország akadozó energiaellátása. Ugyanakkor a kahovkai vízerőmű áramtermelésének leállása nem csak a herszoni, de a krími háztartásokat is érinti, ráadásul a gátrobbanással a félsziget vízellátása is komoly ütést kapott.

Vélhetően a zaporizzsjai atomerőműben is szünetelni fog a termelés. Ugyanis amennyiben kiürül a kahovkai tározó, idővel a zaproizzsjai atomerőmű működése is ellehetetlenül, hiszen a létesítmény melletti hűtőtóba is innen érkezik a víz.

Mióta a Dnyeper lényegében határfolyóvá vált, az ukránoknak nem sikerült megvetniük a lábukat a folyó keleti partján. A New York Times elemzői szerint

az áradások után az átkelési műveletek mindkét fél számára lehetetlenné válnak. Hozzáteszik: a civilek evakuálásán fáradozó ukrán féltől erőforrást vonhat el az árvíz, amely a pusztítás mértékétől függően akár a tervezett ellentámadásra is hatással lehet. Vélhetően a keleti parton állomásozó orosz csapatokat is a folyótól mélyebbre kell vezényelni, de az áradás miatt aknamezők, fegyverraktárak és valamennyi orosz haditechnika is víz alá kerülhet.

Igor Girkin, korábbi FSZB tiszt, Kreml-közeli blogger szerint a gát közelében a vízszint csökkenése miatt az ukrán csapatok megpróbálhatnak átkelni a folyón és hídfőállást létesíteni, ezért az orosz haderőnek tartalékosokkal kéne biztosítani a területet.

Rácz András Oroszország-szakértő Facebook-bejegyzésében amellett érvel:

valószerűtlen, hogy Ukrajna áll a merénylet mögött.

Úgy gondolja, csekély a valószínűsége annak, hogy Ukrajna elpusztítja az egyik saját, kulcsfontosságú vízerőművét, aminek sokéves munka lesz a helyreállítása (ha helyreállítható egyáltalán), elárasztja a saját nagyvárosát és az ország jelentős területét, veszélybe sodorja a zaporizzsjai atomerőmű működését, és olyan műveletet hajt végre, mellyel a saját ellentámadását hátráltatja.

Egy másik posztjában pedig kifejtette, az evakuáció ellenére minden bizonnyal lesznek halálos áldozatok, és jelentős károkat szenved a polgári infrastruktúra (kérdéses, hogy a herszoni hőerőmű érintett lesz-e), ahogy a régióban működő mezőgazdaság is. A víztározó ugyanis kulcsfontosságú öntözővíz-forrás volt, így az érintett területek nagyságától függően az élelmiszer-biztonság is veszélybe kerülhet.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője egy Twitter-bejegyzésben azt fejtegette, hogy az ukrán ellentámadás miatt volt fontos az oroszok számára a gát felrobbantása. Az ukrán erők várhatóan nagymértékben támaszkodnak majd a nyugati harckocsikra, a sáros, vizes talajon pedig a lánctalpas járművek sem tudnak áthatolni. Az elárasztott területek vélhetően hosszú időre használhatatlanná válnak, különösen a nehézfegyverzet számára.

Szerhij Najev, az Ukrán Fegyveres Erők Egyesített Erőinek parancsnoka szerint azonban az áradás nem fogja hátráltatni az ellenoffenzívát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik