Helyreállt az áramellátás a zaporizzsjai erőműben, a Gazprom szerint nincs elég gáztartalék a télre Európában

Az ügyvivő bolgár kormány részlegesen felfüggesztette az orosz és bolgár állampolgárok kölcsönös utazásairól szóló egyezmény hatályát, és vízumkötelezettséget vezetett be a diplomáciai és szolgálati útlevéllel rendelkező orosz állampolgárok számára – írja az MTI.

A diplomáciai és szolgálati útlevéllel rendelkező orosz állampolgárok eddig a beutazást követő 180 napon belül 90 napig vízummentesen tartózkodhattak bolgár területen, ezt függesztették most fel.

A szófiai kormány emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság szeptember elején javasolta a schengeni vízumok könnyített kiadását lehetővé tevő EU-orosz megállapodás teljes felfüggesztését, valamint azt, hogy ne ismerjék el az orosz hadsereg által megszállt ukrajnai területeken kiállított orosz útleveleket. Az orosz állampolgárok többé nem jogosultak az uniós beutazást megkönnyítő rendszer használatára, ehelyett hosszabb, drágább és nehezebb vízumkérelmezési eljárással kell szembesülniük. Az uniós beutazást kérelmező orosz állampolgárok esetében is az uniós vízumkódex általános szabályai érvényesek.

Bulgária már korábban korlátozta az orosz állampolgároknak kiadható turistavízumok számát, és 80 euróra emelte az illetéket.

Csehország október 25-től megtagadja a schengeni övezethez tartozó bármely ország által kiadott vízummal rendelkező orosz turisták belépését – közölte a Reuters szerint a cseh külügyminiszter szerdán. Csehország ezzel csatlakozott az Európai Unió több azon tagállamához, amelyek szigorításokat vezettek be a beutazási szabályokra nézve.

Európai uniós tagországok még augusztus végén lengették be az oroszokat sújtó vízumkiadási tilalom bevezetését. Azóta az Oroszországgal határos államok, például a balti országok, valamint Finnország és Lengyelország ki is tiltották az orosz turistákat.

A Cseh Köztársaság már a februári orosz inváziót követően azonnal leállította az oroszok vízumkiadását, kivéve azokét, akik humanitárius okokból nyújtanak be vízumkérelmet. A repülőterekre azonban csak beengedtek olyanokat, akik az EU schengeni utazási övezetébe tartozó más országok által kiállított vízummal rendelkeztek.

A kormány által szerdán jóváhagyott szigorítás azt jelenti, hogy még a más államokból származó uniós vízummal rendelkező orosz állampolgárok sem léphetnek be.

Az „iStories” orosz médiaprojekt jelentése szerint az ukrajnai háború kezdete óta több mint 90 ezer orosz katona szerepel a „helyrehozhatatlan” katonai veszteségek listáján – írja a The Guardian.

A „helyrehozhatatlan veszteségek” kategória magába foglalja azokat a katonákat, akik meghaltak, eltűntek, belehaltak a sebeikbe, vagy rokkantak lettek, és nem tudnak visszatérni a katonai szolgálatba.

Ez a szám közel áll az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság becsléseihez. Augusztusban Ben Wallace brit védelmi miniszter azt mondta, hogy az orosz hadsereg összes vesztesége – beleértve a haláleseteket, sérüléseket és dezertálásokat – meghaladta a 80 ezret.

Oroszország kész növelni a gázszállítást Európába – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Moszkvában az Orosz Energiahét 2022 rendezvény plenáris ülésén.

Putyin szerint a megrongált Északi Áramlat vezetékek gáztranzitja áthelyezhető lenne a Fekete-tenger térségébe. Mint mondta, Törökországban jelentős gázcsomópontot lehetne létrehozni, ha ebben Európa is érdekelt lenne. Kifejezte Oroszország készségét a gázszállításra az Északi Áramlat-2 vezeték megmaradt kapacitásain keresztül.

Az Északi Áramlatokon elveszett tranzitmennyiséget át tudnánk irányítani a Fekete-tenger térségébe is, ily módon az üzemanyagunk, a földgázunk fő szállítási útvonalaivá azokat tennénk meg, amelyek Törökországon keresztül vezetnek, egy jelentős gázközpontot létrehozva Törökországban Európa számára, ha partnereink érdekeltek ebben

– mondta Putyin.

Az elnök szerint ez a döntés gazdasági szempontból is célszerű, ráadásul ezen az útvonalon sokkal magasabb a biztonság szintje. A Kreml korábban közölte, hogy Putyin csütörtökön Asztanában találkozik Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Szerda délután bejelentették, hogy az orosz elnök a kazah fővárosban találkozik Tamím bin Hamád ász-Száni katari emírrel is.

Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy Moszkva készen áll az Északi Áramlat gázvezeték megmaradt szakaszán újraindítani az Európába irányuló szállításokat.

A labda az Európai Unió térfelén van, ahogy mondani szokás. Ha úgy akarják, csak nyissák meg a csapot, ennyi az egész. Senkit semmiben nem korlátozunk, készek vagyunk további mennyiségeket szállítani az őszi-téli időszakban

– mondta.

Putyin szerint Oroszország mindig teljesíti szállítási kötelezettségeit, ez különbözteti meg a Nyugattól. Példaként említette, hogy az Európába cseppfolyósított földgázt szállító amerikai tartályhajók félúton más irányba fordultak, mert Ázsiában magasabb árat ajánlottak.

Mint mondta, a sérült gázvezetékeket meg lehet javítani, de ennek csak a további üzemeltetés esetén és biztonságos körülmények között lenne értelme. Úgy vélekedett azonban, hogy a világgazdaság, valamint az üzemanyag- és energiakomplexum éles válságot él át, amelyet többek között az egyes piaci szereplők nyíltan felforgató akciói okoznak, amelyek néha egyszerűen tönkreteszik a versenytársak infrastruktúráját.

Az Északi Áramlatokon történt incidenseket nemzetközi terrorcselekménynek nevezte, amelynek célja egy egész kontinens energiabiztonságának aláásása. Putyin szerint bebizonyosodott, hogy a végső haszonélvezők a megrendelők, azok, akik hasznot húznak az instabilitásból és a konfliktusokból. Leszögezte, hogy Oroszország – az energetikai infrastruktúra ellen elkövetett támadások ellenére – nem szándékozik feladni pozícióit, és biztosítani fogja a piac stabilitását. Közölte, hogy tovább növelik a gyorsan növekvő piacokra irányuló energiaexportot, hamarosan belekezdenek a Szibéria Ereje-2 vezeték mongóliai szakaszának építésébe, összekapcsolják az orosz gázszállító rendszer ázsiai és európai szegmensét, és továbbfejlesztik a cseppfolyós földgáz- (LNG-) terminálprojekteket.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a fórumon nem tudta megmondani, hogy mikor lehet majd helyreállítani az Északi Áramlat vezetékeit. Alekszej Miller, a Gazprom állami gázipari vállalat vezérigazgatója nem zárta ki, hogy az Északi Áramlat-2 második csővezetéke is megsérült, noha ott nem észleltek szivárgást. Putyinhoz hasonlóan ő is kifogásolta, hogy a Gazpromnak nem engedélyezik a robbanások helyszínének vizsgálatát.

A Török Áramlat mellett Moszkva a Kék Áramlaton keresztül is szállít üzemanyagot Törökországba. Mindkét vezeték a Fekete-tenger fenekén halad. A Kék Áramlat, amely 2021-ben 15,98 milliárd köbmétert szállított, kizárólag a török piac ellátására szolgál. A Török Áramlat két vezetéke közül az egyik, amely 15,75 milliárd köbmétert szállít a 31,5 milliárd köbméteres kapacitásból, a török fogyasztók, a másik pedig európai országok, köztük Magyarország ellátására szolgál.

Az első Északi Áramlat-vezetékpáron keresztül augusztus vége óta szünetel az Európába irányuló gázszállítás, a Gazprom szerint amiatt, mert a Siemens nem tett eleget a gázt szivattyúzó, meghibásodott turbinák karbantartására vonatkozó kötelezettségének. Az újonnan megépített, de soha be nem üzemelt Északi Áramlat 2-n szeptember végén robbanások történtek. Svédország közölte, hogy Oroszországot nem vonja be a részben vagy egészben orosz tulajdonban lévő csővezetékeken történt incidensek kivizsgálásába, ami Moszkva szerint kizárja az okok objektív megállapítását.

Recep Tayyip Erdoğan török államfővel találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte a Kreml. A The Guardian szemléje szerint az érdekes találkozóra Kazahsztánban kerülhet sor, ahol a török elnök javaslatokat tehet az ukrajnai béke megteremtésére.

Jurij Ushakov, a Kreml munkatársa újságíróknak nyilatkozva azt mondta:

Sokan azt mondják, hogy a törökök készek más kezdeményezésekkel is előállni az ukrán konfliktus rendezésével összefüggésben.

Sajtóértesülések szerint a törökök konkrét javaslatokat terjeszthetnek elő, nem kizárható, hogy Erdoğan aktívan érinti ezt a témát az asztanai találkozón. Az orosz és a török ​​elnök várhatóan szerdán találkozik Kazahsztán fővárosában egy regionális csúcstalálkozón.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov korábban azt mondta, hogy a találkozó során szóba kerülhet az Oroszország és a Nyugat közötti lehetséges tárgyalás.

Egy orosz nukleáris csapás megváltoztatná a konfliktus lefolyását, és szinte bizonyosan „fizikai reakciót” váltana ki Ukrajna szövetségesei és valószínűleg a NATO részéről is – mondta egy magas rangú, de névtelenségbe burkolódzó NATO-tisztviselő.

A tisztviselő arra figyelmeztetett, hogy Moszkva bármilyen atomfegyver-felhasználása „példátlan következményekkel járna” Oroszország számára.

Mint mondta: Moszkva a nukleáris fenyegetéseit elsősorban arra használta, hogy elriassza a NATO-t és más országokat attól, hogy közvetlenül belépjenek Ukrajna elleni háborúba.

(Al Jazeera)

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi szerint helyreállították az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű áramellátását.

Az ENSZ nukleáris felügyelő szervének főigazgatója szerdán emlékeztetett arra is, hogy Európa legnagyobb atomerőműve öt napon belül másodszor veszített el minden kívülről érkező energiaellátást, ami a létfontosságú biztonsági rendszerekhez működtetéséhez szükséges.

Grossi így ír a Twitteren, a létesítmény áramellátásnak helyreállításáról:

UPDATE—I've been informed by our team on site that external power to #Zaporizhzhya NPP is restored. #ZNPP's operator says this morning's outage was caused by shelling damage to a far off sub-station, highlighting how precarious the situation is. We need a protection zone ASAP. https://t.co/Idi8BimvGR

— Rafael MarianoGrossi (@rafaelmgrossi) October 12, 2022

Legalább egy évet vehet igénybe az Északi Áramlat gázvezetékekben okozott károk javítása, ám Oroszország továbbra sem kapott hozzáférést a sérült részekhez – mondta szerdán Alekszej Boriszovics Miller, a Gazprom orosz gázóriás igazgatótanácsának elnöke. Miller egyebek mellett erről beszélt a moszkvai Orosz Energiahét című konferencián. Arra is figyelmeztetett, hogy Németországnak mindössze két, két és fél hónapra elegendő tartalékai vannak föld alatti gáztározóban.

Miller azt is mondta: nincs garancia arra, hogy Európa túléli a telet a jelenlegi gáztároló kapacitása alapján.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén szerdán beszélt arról, Moszkva képes lenne rá, hogy a Németországba tartó Balti-tenger alatti Északi Áramlat 2 vezetéken át újraindítsa a gázszállítást Európába. Szerinte így jelenleg az európai térfélen pattog a labda.

(Sky News / Al Jazeera)

Megérkezett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szerdai brüsszeli NATO-találkozóra. Érkezésekor a sajtó előtt a háborús eszkalációhoz és az arra adott transzatlanti válaszokhoz fűzött észrevételeket. Stoltenberg a háborús eszkalációról az Al Jazeera élő háborús hírfolyama szerint azt mondta:

Az elmúlt hetekben a háború legerősebb eszkalációját láthatjuk az invázió kezdetétől számítva. Oroszország több tízezer új katonát mozgósít. Új ukrán területeket próbálnak illegálisan annektálni. És láttuk az ukrajnai városok elleni, válogatás nélküli csapásokat. Aztán persze hallottuk a Moszkvából érkező burkolt nukleáris fenyegetéseket is.

A légvédelemről, azaz az eszkalációra adott reakciókról így nyilatkozott:

A szövetségeseink biztosították a légvédelmet, de még több támogatásra van szükségünk. Különböző típusú légvédelmi, rövid hatótávolságú, nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek kellenek, ballisztikus rakéták, cirkálórakéták, drónok; különböző rendszerek a különböző feladatok ellátásához. Ukrajna persze nagy ország, sok várossal. Fel kell tehát lépnünk, hogy segíthessünk Ukrajnának még több várost és területet megvédeni a polgári lakosság elleni borzalmas orosz támadásokkal szemben.

A Reuters arról ír, hogy több mint ötven ország képviselői gyűlnek össze szerdán, a NATO-találkozó kapcsán Brüsszelben, hogy áttekintsék az ukrajnai légvédelem megerősítésének kérdéseit. Ez alig több mint két nappal az után történik, hogy orosz rakéták záporoztak Kijevre és az ország más nagyvárosaira.

Ez a brüsszeli összejövetel az első észak-atlanti találkozó azóta, hogy Oroszország annektált négy megszállt ukrán régiót, megkezdte a részleges mozgósítást és burkoltan nukleáris fenyegetéseket helyezett kilátásba

Jachtokon menekült el az oroszországi katonai mozgósítás elől több férfi egészen Dél-Koreáig, de a legtöbbjüktől megtagadták a belépést – közölte szerdán egy szöuli parlamenti képviselő alapján az MTI.

A hadköteles korú férfiak elvándorlása az országból jelentősen megnövekedett azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború miatt mozgósítást rendelt el szeptember 21-én. A legtöbben vasúton, közúton vagy légi úton próbáltak Európába vagy a szomszédos volt szovjet tagköztársaságokba menekülni a besorozás elkerülése érdekében.

Huszonhárom férfi azonban négy jachton a Csendes-óceánon Dél-Koreáig hajózott, de a dél-koreai hatóságok közülük csak kettőnek engedélyezték a belépést – mondta An Ho Jung a parti őrségre hivatkozva. A többieket azért nem, mert belépési céljuk nem volt egyértelmű, vagy nem voltak megfelelő úti okmányaik – tette hozzá.

A négy hajóból kettő 15 orosszal a fedélzetén kedden elhagyta a dél-koreai kikötőket. Egy harmadik egyelőre Pohangban maradt, a negyedik pedig két emberrel a fedélzetén Thaiföld felé vette az irányt – mondta a képviselő.

Az igazságügyi minisztérium egyik tisztségviselője azt mondta: nem tud részleteket ezekről a jachton érkezőkről, de az orosz állampolgárok általában vízum nélkül léphetnek be az országba, amennyiben előzetesen megszerezték az engedélyt a dél-koreai elektronikus határrendészeti rendszeren keresztül.

A Kreml cáfolta azt a hírt, amely szerint Elon Musk, a világ leggzadagabb embere beszélt volna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mielőtt nyilvánosságra hozta volna Ukrajnára vonatkozó „béketervét”, amelynek értelmében a területeket véglegesen átadták volna Oroszországnak – írja a The Guardian.

Az Eurasia Group előfizetőinek küldött levelében Ian Bremmer azt közölte, hogy a Tesla vezérigazgatója azt mondta neki, hogy Putyin „felkészült a tárgyalásra”. Musk azóta cáfolta a jelentést. Arra a kérdésre, hogy Musk beszélt-e Putyinnal a Twitter-szavazás közzététele előtt, a Kreml szóvivője azt mondta:

Nem, ez nem igaz.

Putyin és Musk „körülbelül másfél éve” kommunikált telefonon – tette hozzá Dmitrij Peszkov, anélkül, hogy részleteket közölt volna.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentései megerősítik, hogy a NATO Ukrajna oldalán harcol az Oroszországgal való konfliktusában.

Stoltenberg tegnap azt mondta, hogy egy orosz győzelem Ukrajnában „mindannyiunk veresége lenne”.

A Kreml szóvivője a szokásos reggeli sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a nyugati vezetők retorikája a nukleáris fegyverek esetleges bevetéséről káros és provokatív.

Naponta hangot adunk nemtetszésünknek azzal kapcsolatban, hogy a nyugati államfők állandóan nukleáris pánikkeltést folytatnak

– mondta Peszkov.

(Guardian)

Az FSZB és a Nyomozó Bizottság egész ténykedése képtelenség

– mondta Andrij Juszov ukrán belügyminisztériumi szóvivő, amikor Moszkva vádjairól kérdezték a krími hídrobbantással kapcsolatban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán biztonsági erőket tette felelőssé a robbanásért, és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a robbanás miatt öt orosz, három ukrán, illetve egy örmény állampolgárt tartóztatott le. Az FSZB és a Nyomozó Bizottság (SZK) szerint a támadást az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága, annak vezetője, Kirill Budanov alkalmazottai és ügynökei szervezték.

Juszov a két állami szervet „a Putyin-rezsimet szolgáló, ál-intézménynek nevezte”, ezért a soron következő nyilatkozataikat biztosan nem fogják kommentálni.

(Al Jazeera)

Ismét áramszünetet jelentett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az orosz megszállás alatt álló ukrajnai zaporizzsjai atomerőműből szerdán. Az Enerhoatom ukrán állami atomenergiaipari vállalat azt közölte, az orosz fél nem engedi be a területre a vészhelyzet esetén működésbe lépő aggregátorokhoz szükséges dízelolajat szállító járműveket.

Az Enerhoatom Telegramon bejelentette, az orosz erők rakétatámadást intéztek az erőmű dnyiprói alállomása ellen. Az értesülést egyelőre nem erősítették meg. Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója Twitteren közölte, öt nap alatt ez már a második áramszünet a létesítményben, hozzátéve, hogy az erőműnek a vészhelyzetre tartalékolt dízelgenerátorokra kell átállnia.

(MTI)

Ferenc pápa elítélte Oroszország „könyörtelen bombázásait” az ukrán városok ellen, és felszólította „azokat, akiknek a kezükben van a háború sorsa”, hogy hagyják abba. Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy „ a szívem mindig Ukrajna népe felé fordul, különösen azok felé, akik a bombázás által sújtott helyeken élnek.”

A pápa olyan közbenjárásért imádkozott, amely „megváltoztathatja azok szívét, akiknek a kezében van a háború sorsa, hogy megszüntessék az erőszakhullámot, és újjáépítsék a békés együttélést”.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) őrizetbe vette a Krími híd elleni támadás nyolc gyanúsítottját – írja az MTI.

Öt orosz és három ukrán, illetve örmény állampolgár van őrizetben a bűncselekmény előkészítésében játszott szerepéért – derült ki a tájékoztatásból. A támadás előkészítésében legalább tizenketten vettek részt. A robbanóanyagok Bulgáriából a georgiai Poti kikötőjébe, majd Örményországba szállításának megszervezésében több ukrán, georgiai és örmény állampolgár vett részt. Egy további ukrán és öt orosz állampolgár segítségével dokumentumokat készítettek, amelyekben egy nem létező krími céget jelöltek meg címzettként.

Az FSZB és az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közösen azt állapította meg, hogy a támadás szervezője az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága, annak vezetője, Kirill Budanov alkalmazottai és ügynökei voltak.

Az orosz ellenőrzés alatt álló dél-ukrajnai Herszon városából öt, a szintén megszállt Melitopolból pedig legalább egy robbanást jelentettek a helyi hatóságok szerda reggel az orosz média beszámolói szerint. Herszon az azonos nevű megye székhelye nem messze a Krím félszigettől, és az első városok között esett el, amikor Oroszország februárban offenzívát indított Ukrajna ellen.

Melitopol Zaporizzsja megye déli részén fekszik, és a város elűzött polgármestere, Ivan Fjodorov a Telegramon számolt be arról, hogy a városban erős robbanás történt. A RIA orosz hírügynökség a helyi orosz rendőri erőkre hivatkozva azt írta, hogy a város központi piacán lépett működésbe robbanószerkezet, de áldozatok nincsenek.

A Reuters cikke szerint több mint 20 orosz volt azon a jachton, ami a csendes-óceáni kikötőkből indult Dél-Koreába. Az utasok célja az volt, hogy elmeneküljenek a részleges katonai mozgósítást elől.

A jelentések szerint a legtöbb utasnak megtagadták a dél-koreai hatóságok a belépést, csak két embernek engedélyezték a beutazást. Dél-Koreai jelentések szerint három jacht kötött ki a délkeleti Pohang kikötővárosban az elmúlt napokban, a hajók fedélzetén többnyire 20-30 év közötti orosz férfiak voltak.

A hadköteles férfiak egy része gyorsan megpróbált lelépni Oroszországból azután, hogy Vlagyimir Putyin részleges mozgósítást rendelt el szeptember 21-én. A legtöbben azért nem jachttal menekülnek, inkább közúton, vasúton és légi úton próbálják elhagyni az országot. A legtöbben Grúziába, Azerbajdzsánba és Kazahsztánba menekülnek.

Joe Biden szerint Vlagyimir Putyin rosszul ítélte meg az ukrajnai helyzetet, elszámolta magát a háborúval kapcsolatban, de nem hiszi, hogy az orosz elnök atomfegyvert vetne be. Az amerikai elnök kedden a CNN-nek azt mondta, hogy szerinte orosz kollégája alábecsülte az ukránokat. Azt hitte, tárt karokkal fogadják majd, de ezt teljesen rosszul gondolta – mondta Biden.

Amikor a riporter megkérdezte, mennyire tartja reálisnak, hogy Putyin atomfegyvert vetne be, Biden így válaszolt:

nem hiszem, hogy megteszi.