Véres merénylet történt a hétvégén Vlagyimir Putyin birodalmában, annak is gyakorlatilag a szívében: Darja (Daria) Duginát, egy szélsőséges orosz nacionalista „ideológus”, Alekszandr Dugin lányát felrobbantották egy autóban Moszkva környékén.
Az orosz propaganda azonnal Ukrajna felelősségét hangoztatta: e szerint az akciót előre megtervezték, megrendelésre hajtották végre. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint – aki ugyanúgy szerepel a nyugati szankciós listákon, mint a felrobbantott 30 éves nő és ultranacionalista apja – ez az ukrán állam támogatott terrorakció volt. Az ukránok közben tagadják, hogy közük lett volna a robbantáshoz.
Nyugati – ráadásul, konzervatív, jobboldali – elemzők azonnal reagáltak erre, és rámutattak: az akció sokkal inkább szolgálhatta Oroszország céljait, mintsem Ukrajnáét. Így előfordulhat, hogy egy „önmaguk” ellen megrendezett merényletet (false-flag operation) kreáltak az oroszok. Hasonló lehet a helyzet, mint amikor a második csecsen háború előtt iszonyatos áldozatokat követelő házrobbantások történtek Oroszországban, és a közhangulat sikerült a csecsenek ellen fordítani. A nyugati elemzők most sem lennének meglepve, ha hamarosan orosz kommandósok lepleznének le ukrán összeesküvőket az esettel kapcsolatban. Mark Galeotti brit kremlinológus egy brit lapban megjelent cikke szerint esetleg egy ukrán nyelvkönyv is feltűnhet majd a „merénylők” elfogását bemutató videón a háttérben, ahogyan ez mostanában a hasonló, a médiának szóló orosz akcióknál szokásos.
Azt persze egyelőre senki sem tudhatja, mi történt valójában, és az sem biztos, hogy a vizsgálatok valaha is fényt derítenek erre. Az oroszok hétfőn mindenesetre találtak egy ukrán „kémnőt”, akit összefüggésbe hoztak a merénylettel, így – mire a nyugati elemzők elkezdték a latolgatást – az oroszok máris rábukkantak az „ukrán nyomra”.
Darja Dugina felrobbantása körül sok a furcsa körülmény: állítólag az apja kocsiját vezette, nem a sajátját, ráadásul az apja nem szállt be az autóba, pedig együtt vettek részt egy fesztiválon szombaton éjjel. Az apa állítólag az utolsó pillanatban döntött úgy, hogy egy másik járművel távozik a helyszínről, lánya egyedül ment el a terepjáróval. A CNN szerint – amely szintén az orosz nyomozó hatóságokra hivatkozik – távirányítással robbantották fel az autót, amit megfigyeltek. Ám, ha valaki kémlelte a kocsit, akkor az elöl kopaszodó, szakállas, időnként szemüveget viselő, hatvanéves Dugint és a szőke vagy világosbarna hajú, 30 éves lányát aligha lehet összetéveszteni.
Vlagyimir Putyin is megszólalt a merénylet után, amelyet aljas, kegyetlen bűncselekménynek nevezett, amelyben egy tehetséges embert vesztettek el. A magyar jobboldalhoz közeli elemzők egyike arról beszélt a merénylet után, hogy Alekszandr Dugin ugyan már nem bejáratos Putyinhoz, de korábban az volt, és hatást gyakorolt az orosz elnökre. A Londonban élő Galeotti ugyanakkor a merénylet után szinte azonnal kiírta a Twitterre: aki azt állítja, hogy Dugin nagy hatással volt Putyinra, vagy „Putyin agyának” nevezi Dugint, azt ő nem tudja komolyan venni.
Megkérdeztünk egy hazai, elismert Oroszország-szakértőt is, aki név nélkül mondta el, hogy nem kíván vitatkozni a „Fideszhez közeli” magyar szakértőkkel, de tévedés azt állítani, hogy a felrobbantott lány apja lenne Putyin főideológusa. Lehet, hogy írásait olvassák Putyin beosztottjai, sőt, egyes mondatai előfordulhatnak hivatalos kommünikékben vagy Putyin szövegeiben, de Duginnak nincs befolyása a Kremlre. Így a magyar sajtóban Duginról elterjedt kifejezések, miszerint ő lenne „Putyin Raszputyinja”, sőt „Putyin agya”, teljesen megalapozatlanok.
A felrobbantott 30 éves nő, Darja Dugina ismert újságíró volt, az Ukrajna elleni háború támogatója, de jelentősége nem közelítette meg az apjáét. Idén májusban a „civilizációk harcaként” írta le a háborút. Galeotti szerint egy olyan weboldalnál dolgozott, amelyik a Wagner Groupot, az Ukrajnában és máshol is harcoló, féllegális magánhadsereget alapító Jevgenyij Prigozsin tulajdoni körébe tartozott.
Időközben egyre vadabb teóriák jelentek meg a sajtóban a robbantás nyomán – megszokhattuk már az oroszok által Ukrajna ellen indított háborúban, hogy mindkét fél él a propaganda eszközeivel. Egy külföldön élő orosz, egykori parlamenti képviselő szerint például az eddig alig ismert „földalatti orosz partizánmozgalom”, a Nemzeti Köztársasági Hadsereg (NRA) hajtotta végre a pokolgépes merényletet. Természetesen Ilja Ponomarjov spekulációit ugyanúgy nem lehet megerősíteni, mint a moszkvai hivatalos vádakat. Mindenesetre nehéz elképzelni, hogy a szigorú kontroll alatt tartott Oroszországban egy illegális partizánmozgalom működne, vagy ha igen, akkor az a birodalom szívéhez ilyen közel, Moszkva környékén képes lenne lesújtani.
Mielőtt teljesen elmerülnénk a propagandában, érdemes áttekinteni, hogy mit lehet tudni Alekszandr Duginról, akihez ukrán és magyar közszereplőknek is volt közük az utóbbi években, és aki az Ukrajna körüli feszültség kiéleződése, a Krím orosz bekebelezése, a donbaszi szakadár államok kreálása, azaz 2014 óta szerepel egyre többet a világsajtóban. A brit Guardian szerint Dugin ismert ideológus, de a baloldali angol lap szerint is vitatható, hogy ő lenne „Putyin Raszputyinja”. Ez a véleménye az orosz ellenzékinek, Leonyid Volkovnak is, aki a bebörtönzött Alekszej Navalnij szövetségese. Dugin ideológiája ugyanakkor kétségtelenül népszerű lett bizonyos orosz nacionalista értelmiségi körökben, ráadásul ezzel valóban segített formálni a közvéleményt, amikor az Ukrajna elleni inváziót a Kreml megindította.
Dugin 1962-ben született egy szovjet katonacsaládba. Első éveit antikommunista disszidensként, ellenzékiként töltötte. A Guardian szerint előbb excentrikus avantgárd közösségekhez csatlakozott, majd a náci Németország politikájával „kokettált”. Az 1990-es években vált országosan ismertté Oroszországban, amikor a Gyeny (Den) nevű szélsőjobboldali lapba kezdett írni, majd 1991-ben antiliberális és ultranacionalista kiáltványban vázolta fel Oroszország-vízióját. Szerinte hazájának az individualista és materialista Nyugat ellenpontjának kellene lennie.
Dugin társalapítója lett az orosz nemzeti bolsevik pártnak Eduard Limonov íróval együtt. A párt a fasizmus és a kommunista nosztalgia retorikájának és szimbolikájának keverékét nyújtotta a híveknek. Dugin világnézetét az 1997-es, A geopolitika alapjai című művében fejtette ki, a brit lap szerint vitatott, hogy ezt mennyire használják orosz katonai oktatási intézményekben tankönyvként. Galeotti szerint,
A könyvben a szerző azt a – világot megosztó – vízióját fejti ki, amely szerint Oroszországnak annexiókkal (bekebelezésekkel) és szövetségekkel kell visszaállítania a (globális) befolyását. Dugin mindeközben ellenezte Ukrajna, mint szuverén állam létét. „Ukrajnának, mint államnak nincs geopolitikai jelentősége” – írta többek között Dugin, ami már csak azért sem lehet igaz, mert akkor a Kreml nem mozgósította volna a haderejének jelentős részét a Kijev elleni invázióra. Az sem igaz, hogy Ukrajnának „nincs univerzális jelentősége” – hiszen akkor meg az USA és az EU sem állt volna Kijev mellé a mostani háborúban – tehetjük hozzá.
A Guardian ennek kapcsán mégis felidézi, hogy 25 évvel Dugin könyvének megjelenése után az orosz elnök négyezer szavas esszéjében, amely az oroszok és az ukránok „történelmi egységéről” szólt, és amelyet sokan az Ukrajna elleni orosz agresszió előtanulmányának tekintenek (hat hónappal a háború előtt jelent meg), használt néhány gondolatot, amit Dugin is leírt. Ugyanakkor ez még a brit lap szerint sem jelenti azt, hogy Dugin nyugatellenes nézetei váltak volna mainstreammé a Kremlben rögtön Putyin 2000-es hatalomra jutása után.
Dugin tehát sokáig a „jobbszélen” helyezkedett el, és irrelevánsnak tűntek illiberális, totalitárius gondolatai is. Ám az ideológus nem adta fel a harcot: folytatta az írást, és szorgalmasan tartott előadásokat, közben kidolgozta koncepcióját az „eurázsianizmusról”, amely a brit lap szerint Oroszországot egy fasiszta politikai doktrínában helyezte el, rivális birodalomként az atlanticista Nyugattal szemben.
Dugin szerepe akkor kezdett erősödni, amikor 2012-ben Putyin ellen széles körű tüntetések kezdődtek Oroszországban, majd tovább erősödött a hatása a Krím oroszok általi bekebelezésekor, 2014-ben, illetve amikor ebben az évben megkezdődtek a véres harcok a Donbaszban a kijevi vezetés ellen.
Azt gondolom, ölni, ölni, ölni kell őket
– mondta Dugin egy videó tanúsága szerint ekkoriban, amivel az egyik leggyűlöltebb figurává nőtte ki magát az ukránok szemében. Dugin azonban valószínűleg túllőtt a célon, keményen bírálta a nemzetközi sajtóban Putyint, amikor az orosz elnök még visszafogottabb volt Ukrajnával kapcsolatban. Dugin erőszakos retorikája ellenére a 2010-es években folytatta külföldi turnéit, előadásait, s közben szoros kapcsolatokat tartott fenn az európai szélsőjobboldali erőkkel, amelyek antiliberális, antifeminista és Amerika-ellenes retorikával léptek fel.
Még 2010 előtt a jelenlegi ukrán vezetés egyik emblematikus alakja, az egyfajta informális katonai szóvivői posztot betöltő Olekszij Aresztovics is kapcsolatba kerülhetett Dugin szervezeteivel. Részt vett Dugin Eurázsiai Mozgalmának konferenciáin is Aresztovics, akit egyébként az ukrán titkosszolgálat tisztjeként is emlegetnek. Dugint tehát főleg 2014 után számos konferenciára meghívták világszerte, sőt, néhány magyar politikust is hírbe hoztak vele. A Jobbik korábbi európai parlamenti képviselője, Kovács Béla (akivel több ország titkosszolgálata is foglalkozott az elmúlt években) 2014. májusi cikkünk szerint – amely az Index akkori írására hivatkozott – elvitte magával Moszkvába Vona Gábort, a Jobbik akkori elnökét is, miután Dugin meghívta őket. Dugin „az ezredforduló táján alapította az Eurázsiai Mozgalmat, ami tele van korábbi KGB-ügynökökkel” – írtuk. Az orosz ideológus ekkor állítólag úgy jellemezte Kovácsot, mint „az Eurázsiai Unió legnagyobb lobbistáját”.
2014-ben a 24.hu-n pedig így számoltunk be az azóta megszűnt Cink.hu alapján egy tervezett budapesti konferenciáról: „Amerikai fajvédők és orosz nacionalisták jönnek Budapestre, jobbikosok is részt vesznek a fehér felsőbbrendűséget hirdető National Policy Institute (NPI) őszi konferenciáján. Jön Alekszander Dugin is, aki orosz irányítású eurázsiai birodalomért harcol”. Az eseményen részt vett (volna) Gyöngyösi Márton akkori jobbikos képviselő is, aki idén lett a Jobbik elnöke. Az ügyből nemzetközi botrány lett, és az Orbán-kormány gyorsan elítélte a Budapestre tervezett konferenciát, sőt, a külügy személyesen támadta Gyöngyösit, mint tervezett felszólalót. A konferencia ellen az ellenzéki pártok is tiltakoztak korábban, a Facebookon pedig Élőlánccal a világ szemetei ellen címmel szerveztek 2014. október 4-ére megmozdulást.
Már akkoriban is így írtunk Duginról: mozgalma
az ukrajnai konfliktusnak is aktív szereplője, maga Dugin is instruálja az oroszbarát szeparatistákat, egy emberét pedig amiatt tartóztatták le Kijevben, mert pénzért szervezett be embereket, hogy ukrán szélsőségesnek álcázva támadjanak a parlamentre, ürügyet szolgáltatva az orosz beavatkozáshoz.
Magát a konferenciát Orbán Viktor utasítására Pintér Sándor belügyminiszter elvileg betiltotta, s „beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését” is kezdeményezte a tanácskozás előadóival szemben. Ennek ellenére valamiféle informális találkozó, ebéd vagy vacsora lehetett a magyar fővárosban. Ám az ismert szónokok némelyike, így Dugin is „hiányzott”. Ara-Kovács Attila, a DK akkori külpolitikai kabinetjének vezetője a Magyar Narancsban ezt így kommentálta: a budapesti „kongresszust” meg is tartották, meg nem is. „Az NPI elnökét, Richard Spencert a hatóságok lefogták, majd kitoloncolták az országból, sőt, három évre az unió egész területéről is kitiltották.”
A Fidesz ekkor érzékelte a DK-s politikus szerint, hogy Spencer és „az orosz Nemzeti Bolsevik Párt megálmodója, Putyin ideológiai ősforrása, Alexander Dugin magyarországi jelenléte sokak számára igazolhatja, de legalábbis érzékelhetővé teszi az ideológiai azonosságot e kongresszus résztvevőinek és a Fidesz értelmiségi holdudvarának elvei között. Sőt, ugyanerre gondolhatott a Jobbik is, mely végül kihátrált a rendezvény társszervezői szerepköréből.” Ara-Kovács mindenesetre furcsának tartotta 2014-ben, hogy „Prőhle Gergely, az Emmi helyettes államtitkára pár hete, Moszkvában épp azok körében mutatkozott, akik a legautentikusabb megtestesítői a Budapesten most összegyűlt szélsőséges társaság világnézetének.”
Prőhle részvétele egy moszkvai, családügyi konferencián ekkoriban nem volt véletlen. Az Átlátszó szerint Magyarország volt az egyetlen, amely ilyen magas szinten képviseltette magát a 2014-es moszkvai rendezvényen. Utóbb hackerek által egy Duginhoz köthető személy levelezéséből kiszivárogtatott e-mail szerint az egyik verzió szerint Novák Katalin – az akkori család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, jelenlegi köztársasági elnök – ment volna ki a konferenciára. (Ez a Buzzfeed hírében is szerepelt.) Novákot megkereste az Átlátszó, de sajtóirodája 2021-ben (akkor éppen miniszter volt a politikus) nem válaszolt a kérdésre. Nem véletlen, hogy a levél, illetve email – ha hiteles – Duginéktól szivárgott ki.
Dugin tehát nemcsak Moszkvában, hanem Budapesten is számos kapcsolattal rendelkezhet, illetve a mozgalma hátterében lévő politikusok, üzletemberek még átláthatatlanabb hálózatot szőhetnek Keletközép-Európában. Ennek valódi jelentőségét feltehetőleg csak évtizedek múlva ismerhetjük meg.
