Oroszország azt állítja, Ukrajna áll a Daria Dugina elleni merénylet mögött

Orosz katonák tüzet nyitottak a zaporizzsjai hőerűmű közelében, aminek következtében az előzetes információk szerint egy civil lakos életét vesztette, egy másik pedig megsérült – hozta nyilvánosságra hétfőn Dmitro Orlov, Enerhodar polgármestere a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az orosz megszállás alá került város vezetője közölte, hogy az oroszok egy autóra nyitottak tüzet. Szerinte a provokációért az ukrán hadsereget próbálják felelőssé tenni. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy hétfőn aknavetővel végrehajtott támadásban megrongálódott a távfűtés központi elosztópontja a városban, a helyreállítási munkálatok várhatóan reggelig eltartanak. (MTI)

Karl Nehammer osztrák kancellár az Oroszország elleni uniós szankciók fenntartását szorgalmazta az elsősorban európai uniós kérdésekre koncentráló alpbachi nemzetközi fórum hétfői megnyitóján.

Az elmúlt napokban az Osztrák Néppárt (ÖVP) vezető tartományi politikusai megkérdőjelezték az ukrajnai orosz hadművelet miatt Moszkva ellen bevezetett szankciókat.

Nehammer szerint jogos a kérdés, hogy a büntetőintézkedések jobban sújtják-e Oroszországot, mint az Európai Uniót. Ugyanakkor – mint fogalmazott – vitán felül áll, hogy szükség van ilyen intézkedésekre.

Az ukrajnai konfliktus uralta egyébként a kéthetes, “Új Európa” néven meghirdetett fórum megnyitóját, amelyen az osztrák kancellár mellett felszólalt Maia Sandu moldovai elnök is. Sandu felszólalásában kijelentette, hogy egész Európának össze kell fognia és segítenie Ukrajnának, mert az ukránok egész Európát védelmezik.

Az Ukrajna elleni folytatódó orosz agressziónak egyre több halálos áldozata van, polgári létesítmények, közöttük imahelyek, vallási szentélyek és emlékhelyek pusztulnak el – írta hétfőn az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a valláson vagy meggyőződésen alapuló erőszak áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából kiadott közleményében. A dokumentum szerint

az áldozatok között keresztények, muszlimok, zsidók és más vallásúak, valamint ateisták is vannak. Az orosz vallási vezetők szándékosan vagy kényszerítés hatására szolgáltatnak magyarázatot erre a ki nem provokált háborúra.

A szervezet nagy aggodalommal figyeli, hogy az EBESZ-tagállamok területén és máshol vallási alapú üldöztetés folyik – áll a közleményben, amit az EBESZ elnökségének három képviselője írt alá: Andrew Baker, aki az antiszemitizmus, Ismail Hakki Musa, aki az iszlamofóbia és Regina Polak, aki a keresztényellenesség és más vallásokkal szembeni diszkrimináció ügyében felelős. (MTI)

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma csütörtökön figyelmeztette a washingtoni orosz nagykövetet: Moszkva szüntessen be mindenfajta katonai műveletet Európa legnagyobb nukleáris létesítménye, a zaporizzsjai atomerőmű épületeiben és környékén.

Anatolij Antonov orosz nagykövetet augusztus 18-án kérették be a State Departmentbe, erről az egyik külügyminisztériumi szóvivő számolt be hétfőn.

Az amerikai diplomácia vezetése azt kérte Moszkvától: Oroszország ne fokozza tovább ukrajnai háborús tevékenységét, szüntessen be minden katonai tevékenységet az ukrajnai nukleáris létesítményekben és azok környékén, valamint adja vissza a zaporizzsjai atomerőmű teljes irányítását Ukrajnának.

Irtózatosan nehéz a frontvonalban harcolni, az ukrán és orosz katonák is nap mint nap megtapasztalhatják ezt. Olykor ki kell kapcsolni, és Dél-Ukrajnában erre egy meglepő helyet találtak a katonák: egy kagylófarmot – riportozta meg a New York Times. Cirka 80 kilométerre a herszoni fronttól található a Tilihul-lagúna, egy, a szárazföldbe mélyen benyúló öblözet, ami a tengerparttal ellentétben nincs elaknásítva, nem áll konstans támadás alatt.

Egy üzletember, Andrej Pigulevszkij pár éve kagylótenyésztéssel kezdett itt kísérletezni, a beinduló bizniszre egy kávézót is rányitott. A folyamatosan rakétázott-bombázott ukrajnai városokból sokan ruccannak ki ide, egy katona szerint olyan háborús időkben kijönni ide kagylót enni és borozni, mint valamiféle európai dolog. A Szkítia Kagylói nevű helyen aztán lehet enni, ha az ember katona: a Herszon felé való orosz offenzíva után Pigulevszkij rögtön újranyitotta üzletét dacára a nagy anyagi veszteségnek, és hálából minden katona degeszre kagylózhatja magát.

A NY Times szerint az ukránok nemcsak azzal lepték meg a világot, hogy megállították a világ egyik legerősebb hadseregét, hanem hogy igyekeztek a háborús körülmények közt is normálisan továbbélni. Persze itt, a lagúnaparton sem egyszerű, a strandolók gyakran látják a fejük felett elhúzni az orosz rakétákat, dolgozni az ukrán légvédelmet (egy drón le is zuhant már a közelben). Pigulevszkijt eleinte meg is akarták győzni a hatóságok, hogy még ne nyisson újra, de ő győzte meg őket: kell a polgároknak egy békés oázis, ahol kikapcsolhatnak. Sőt, Odessza közelében már meg is nyitotta második hasonló helyét, az Oysterville-t, azaz Kagylófalvát. Egyféle kagylót kapni nála, a japán eredetű Crassostrea gigast tenyészti (francia a forrása), de elkezdett csigákkal és kecskékkel is foglalkozni.

A Times ottjártakor, egy augusztusi hétvégén tömve volt a Szkítia Kagylói, izmos férfiak és bikinis nők élvezték a napot, kagylót szopogattak és odesszai pezsgőt szürcsögtek. A lap szerint a kagyló nem ismeretlen erre, már Hérodotosz, a görög történetíró is írt a pazar szkítiai kagylóról. Azóta többször lenullázódott a kagylóipar, földrengés és parazita is nekiment a kagylóknak.

Vlagyimir Putyin őszinte részvétét kívánta a hétvégi merényletben elhunyt Daria Dugina családjának, írja a BBC.

A Kreml által közzétett levél szerint az orosz elnök aljas, kegyetlen bűncselekménynek nevezte az újságíró halálát. Putyin szerint egy tehetséges embert veszítettek el igazi orosz szívvel.

Az FSZB korábban azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy a titkosszolgálatuk a felelős Dugina meggyilkolásáért, aki egyébként Putyin egyik legközelebbi szövetségesének, Alexander Duginnak volt a lánya.

Kijev tagadja, hogy bármi köze lenne az esethez.

A bolgár ügyvivő kormány a gázhiány miatt az orosz Gazprom gázipari óriástól is kénytelen lesz vásárolni – jelentette be hétfőn Rosszen Hrisztov bolgár energiaügyi miniszter. „Nyilvánvalóan a Gazprommal is tárgyalnunk kell majd”– mondta Hrisztov az energiaügyi válságstáb ülése után. Hozzátette, hogy a szófiai vezetés Azerbajdzsánnal is kész ismét gázszállításokról egyeztetni.

Hriszto Alekszijev miniszterelnök-helyettes, aki egyben a válságstáb vezetője is, elmondta, Bulgáriában szeptemberben még kielégíthetők a gázigények, októberben azonban már csak részlegesen. Ezen felül „elviselhetővé kell tenni a lakossági és az üzleti felhasználású gáz árát is”.

Október elején előrehozott választások lesznek Bulgáriában, miután Kiril Petkov tavaly decemberben hatalomra került kormányát június 22-én megbuktatták egy bizalmatlansági indítvánnyal. Petkov kormányzása alatt elmérgesedett a hagyományosan jó viszony Szófia és Moszkva között. Áprilisban Oroszország leállította a gázszállítást Bulgáriának arra hivatkozva, hogy a bolgár fél nem fizetett az előírt pénznemben, rubelben.

Eleonora Mitrofanova szófiai orosz nagykövet mindemellett egy vasárnap adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy ha „Bulgária kellő politikai akaratot tanúsít, elhárulnak az akadályok” a további gázszállítások elől. Ugyan Petkov leköszönt kormánya még júniusban megállapodást kötött hét amerikai szállítmányra cseppfolyósított földgázból (LNG), Gulub Donev ügyvivő kormányfő ebből csak egyet hagyott jóvá múlt pénteken arra hivatkozva, hogy a szállítmányok ára a bolgár viszonyokhoz képest nagyon magas. (MTI)

A kijevi katonai adminisztráció betiltott minden tömegrendezvényt ezen a héten csütörtökig orosz rakétatámadások nagy valószínűségére hivatkozva – közölte hétfőn Katerina Dacenko, a városvezetés sajtótitkára az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

Az MTI szerint a városvezetés kérte a kijevieket, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légiriadókat. A hírportál emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétvégi üzenetében közölte: arra számítanak, hogy a jövő héten Oroszország „valami különösen kegyetlen cselekedeteket fog elkövetni.”

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint azt mondta: eddig csaknem kilencezer ukrán hős halt meg az orosz megszállók elleni háborúban.

Ebben a háborúban nemcsak katonák vesznek részt, és nem csak azok, akik fegyvert ragadtak, hanem a mi kisgyermekeink is, akik nem vétkesek semmiben, de szerencsétlenségükre itt és ebben az időben születtek

– jelentette ki a főparancsnok. Hozzátette: ők nem értik, mi történik, de mindenképpen védelemre van szükségük, mert apjuk a frontra ment, és talán egyike annak a majdnem kilencezernek, aki életét vesztette.

Június elején Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója azt mondta: az ukrán hadsereg veszteségei napi 100-200 fő között mozognak – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán vezérkar legfrissebb hétfői összesítése alapján eddig hozzávetőlegesen 45 400 orosz katona esett el a háborúban.

Urmas Reinsalu észt külügyminiszter hétfőn újabb büntetőintézkedéseket követelt Oroszországgal szemben Ukrajna katonai megszállása miatt. Az észt diplomácia vezetője hétfőn a baltikumi NATO- és EU-tagország közszolgálati rádiójának így beszélt:

Még a tél előtt magasra kell emelnünk a megszállás árát az agresszor számára. Az eddigi hét szankciós csomag nem volt elég ahhoz, hogy megfelelő nyomás alá helyezze Vlagyimir Putyin orosz elnököt és véget vessen az Ukrajna elleni háborúnak.

Észtország azt szeretné, hogy az új büntetőcsomag teljeskörű energiaembargót tartalmazna, további korlátozásokat vezetne be bizonyos árucsoportokra és személyi körre, valamint az orosz állampolgárok EU-ba való beutazási tilalmát is elrendelné. A tallinni kormány a múlt héten úgy döntött, hivatalos javaslatot nyújt be az Európai Bizottságnak egy nyolcadik szankciós csomag bevezetéséről.

Észtország határozottan kiállt az orosz állampolgárok EU-s turistavízum-kiadásának felfüggesztése mellett, miután Tallinn már korábban egyoldalúan megszigorította a szomszédból érkezőkre vonatkozó vízumszabályait, és ezzel korlátozta beutazásukat. „Több mint 10 millió orosz állampolgárnak van joga az Európai Unióba beutazni” —  magyarázta Reinsalu. „Valakinek muszáj az első lépést megtenni és remélhetőleg majd elérünk valamilyen egységes európai megállapodást” — tette hozzá. (MTI)

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn azzal vádolta meg Kijevet, hogy az ukrán különleges erők végeztek Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi tanácsadójának a lányával, írja a BBC.

A 29 éves Daria Dugina szombaton veszítette életét, amikor Moszkva mellett vezetés közben felrobbant az autója. Valószínűleg nem ő, hanem apja, az ultranacionalista nézeteket valló Alexander Dugin az orosz elnök lehetett az eredeti célpont.

Az FSZB szerint az ügyet meg is oldották: Daria Dugina haláláért Ukrajna a felelős.

A közleményben azt írták, az ukrajnai speciális erők július közepén küldtek egy kémet lányával Oroszországba. Állítólag ugyanabban az épületben béreltek lakást, ahol Daria Dugina is élt. Az FSZB úgy tudja, a feltételezett elkövető egy Mini Coopert használt, de legkevesebb három rendszámot cserélgetett rajta.

A beépített ember Észtországba menekülhetett a robbanás után.

Ukrajna tagadta, hogy bármi köze lenne a merénylethez.

Kedden eltávolítják a Vörös Hadsereg emlékművet, melyet a Szovjetunió második világháborús győzelme előtt tisztelegve állítottak Lettországban. Észtország a múlt héten egy hasonló második világháborús emlékművet bontottak le.

A rendőrség sárga szalaggal kerítette körbe az emlékmű melletti területet Riga győzelmi parkjában. A nyolcvan méter magas betontorony tetején egy vörös csillag díszeleg, két oldalán szoborcsoport található.

Az emlékművet 1985-ben építették, amikor Lettország még a Szovjetunió része volt.

(SkyNews)

Genadij Gatilov, Oroszország állandó ENSZ-képviselője kizárta az ukrajnai háborút lezáró diplomáciai megoldást, és kijelentette, hogy Moszkva elhúzódó konfliktusra számít. a A Financial Timesnak adott interjúban arról is beszélt, hogy nem lesz közvetlen tárgyalás Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij között.

Állítása szerint Moszkva és Kijev „nagyon közel volt” ahhoz, hogy az áprilisi tárgyalások során megegyezzenek a konfliktus lezárásáról, és azzal vádolta az Egyesült Államokat valamint a NATO-t, hogy nyomást gyakoroltak Ukrajnára, hogy rekessze be a tárgyalásokat.

Most nem látom a diplomáciai kapcsolatok lehetőségét. És minél tovább tart a konfliktus, annál nehezebb lesz a diplomáciai megoldást találni rá.

– jelentette ki Gatlov, aki szerint nehéz megjósolni, hogy meddig tarthat a konfliktus, ugyanis szerinte a nyugati szövetségesek az „utolsó ukránig” képesek harcolni.

(Guardian)

Csehországnak az az érdeke, hogy végre sikerüljön megállítani az orosz imperializmust, és minél kisebb veszteségekkel vészelje át az ukrajnai háborút – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök a nagykövetek éves értekezletének megnyitásakor hétfőn Prágában az MTI tudósítása szerint.

A kormányfő leszögezte: a mostani féléves cseh európai uniós elnökség idején Prága erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy nagyobb nemzetközi nyomás alá helyezzék Moszkvát, s ugyanakkor kiemelt figyelmet szenteljenek annak, hogy előkészítsék Ukrajna újjáépítését.

A cseh diplomácia előtt álló legnagyobb kihívás Fiala szerint a példa nélküli energiaválság megoldása. „Csehországnak feltétlenül át kell alakítania az úgynevezett energiamixét, és meg kell teremtenie energiafüggetlenségét” – húzta alá a kormányfő. Felszólította a diplomatákat, hogy a következő időszakban az energia kérdése legyen tevékenységük középpontjában. A cseh diplomatáknak nemcsak új energiaforrásokat kell keresniük, hanem olyan beruházásokat is, amelyek hozzájárulnának a cseh gazdaság korszerűsítéséhez és átalakításához.

Petr Fiala kijelentette, hogy az energiahordozókat és a nyersanyagokat Oroszország fegyverként használja az Európai Unió ellen. „Ezért összeurópai megoldásokra van szükség, s ez nagy próbája lesz kölcsönös szolidaritásunknak” – mutatott rá a miniszterelnök. Úgy vélte: „ha csak az Európai Unió egyetlen tagja is lényegi problémákba ütközik, akkor fokozatosan a többiek is beesnek a szakadékba”. Az Európai Unió Tanácsának szavazási szabályaival kapcsolatban a cseh kormányfő elmondta: a mostani konszenzusos döntéshozatal ugyan gyakran hosszadalmas, de ha megszületik az egyezség, akkor a megegyezés szilárdabb. Fiala nem tartaná szerencsésnek, ha a konszenzusos döntéshozatal elve lényegesen módosulna. (MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint országa „erős, független világhatalom”, amely az „anyaország alapvető érdekeit” szolgáló politikát folytat.

Putyin a nemzeti zászló napján tartott videóbeszédében hozzátette, hogy szeptember 1-jétől kezdve minden héten zászlófelvonási ünnepséget tartanak majd az ország összes iskolájában, hogy

a fiatalabb generációt a hazaszeretet, az állampolgárság és a haza jövőjéért való felelősségvállalás értékeire neveljék.

Az orosz nemzeti zászló napján az 1991 augusztusában megkísérelt puccs leverését ünneplik, amikor a kommunisták erőszakkal próbálták magukhoz ragadni az ország irányítását.

(SkyNews)

Bővítették a légvédelmi szirénák jelzéseit Ukrajnában: mostantól sugárzásveszély, vegyi és biológiai támadás esetén is jelezhetnek – írja a Kiszo.net.

A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács Dezinformáció Elleni Központja szerint az orosz nukleáris fenyegetés fokozódása miatt volt szükség a bővítésre. Vegyi veszélyjelzés esetén a jelzőrendszerek úgy fognak szólni, mint a templomi harangok, a sugárveszély egy vészharang, az evakuálást jelző riasztás pedig vonat kürt hangot fog utánozni. Utóbbi megszólalásának esetében azt javasolják a lakosoknak, hogy kapcsolják be a helyi rádiót vagy tévécsatornát, ahol további tájékoztatást adnak a teendőkről.

„Németországnak arra kell számítania, hogy Putyin tovább csökkenti majd a gázszállítások ütemét” – nyilatkozta a német gazdasági miniszter az ARD-nek, amit a Sky News szemlézett. Robert Habeck úgy fogalmazott: Németország nehéz időszak előtt áll, és fel kell készülnie arra, hogy Oroszország tovább szigorítja a gázszállítást. A miniszter szerint ugyanakkor Németországnak nagy esélye van arra, hogy drasztikus intézkedések nélkül átvészelje a következő telet.

Pénteken az orosz, állami tulajdonú Gazprom energiavállalat közölte, hogy e hónap végén három napra leállítja az Európába földgázt szállító kulcsfontosságú vezetéket. Jelenleg a névleges kapacitásának mindössze a 20 százaléka folyik át a vezetéken. Mindezek ellenére Habeck kizárta az ország három megmaradt atomerőműve élettartamának meghosszabbítását a gázmegtakarítás érdekében, és közölte: ezzel legfeljebb a gázfelhasználás 2 százalékát lehetne megtakarítani.

Oroszország nehezen tudja a Donbaszban állomásozó reguláris csapatait kiegészíteni segédcsapatokkal – áll a legutóbbi brit hírszerzési jelentésében.

Augusztus 15-én az ukrán közösségi csatornákon kezdett terjedni egy olyan videó, amelyen állítólag az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság (LPR) egyik katonai egysége látható amint megtagadják, hogy részt vegyenek egy támadó műveletben. A szeparatisa régió katonái azt állítják, hogy már teljesítették kötelességüket azzal, hogy megszerezték az ellenőrzést egy luhanszki terület felett, ezért az orosz parancsnokok fenyegetései ellenére sem akarják a szomszédos donyecki területen folytatni a harcot – közölte a brit védelmi minisztérium.

A jelentése hozzáteszi, hogy Oroszország nehezen tudja motiválni segédcsapatait arra, hogy csatlakozzanak a Donbaszban állomásozó reguláris erőkhöz, ami oda vezet, hogy valószínűleg pénzügyi ösztönzőkkel próbálják a csapatokat harcba vonni.

Oroszország többek között azért küzd ezzel a problémával, mert az ukrajnai háborút „különleges katonai műveletnek” minősítette, így állam jogi kényszerítő ereje korlátozott.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 22 August 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/yI2OUa5eEe

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/gckTwVSILW

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) August 22, 2022

Egy külföldön élő orosz egykori parlamenti képviselő szerint az eddig kevéssé ismert földalatti orosz partizánmozgalom, a Nemzeti Köztársasági Hadsereg (NRA) hajtotta végre szombaton azt a pokolgépes merényletet, amely végzett a Kreml-párti Darja Duginával, Alekszandr Dugin nacionalista politikai gondolkodó lányával – derül ki Ilja Ponomarjov vasárnap esti, kijevi nyilatkozatából. A politikus elmondása szerint az NRA földalatti partizánmozgalom Oroszországban, amely a Putyin-rendszer megdöntésére törekszik.

Dugina autóját szombat este robbantották fel Moszkvában. Orosz kommentátorok Ukrajnát tették felelőssé a merényletért, Kijev azonban kategorikusan tagadja, hogy köze lett volna a történtekhez. Az Egyesült Államok Dugint és Duginát is szankciókkal sújtotta az Ukrajna elleni agresszióban játszott szerepük miatt. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos álhírek terjesztése miatt Duginát a brit kormány is büntetőintézkedésekkel sújtotta. Ponomarjov szerint az NRA az elmúlt hónapokban már több akciót végrehajtott Oroszországban. „A múlt éjjel jelentős esemény történt Moszkvában, amely új fejezetet nyit a Putyin elleni orosz ellenállás történetében. Újat, de nem az utolsót” – mondta a politikus az Utro Fevralja nevű, általa Kijevben alapított, ellenzéki tévécsatorna vasárnap esti műsorában. Ponomarjov szerint orosz partizánok készek további hasonló akciókra a Kremlhez köthető ismert célpontok, állami tisztviselők, oligarchák és a biztonsági szervek tagjai ellen is.

Az egykori orosz parlamenti képviselő az általa megnevezett NRA kiáltványát is felolvasta, melyben a szervezet hatalombitorlónak és háborús bűnösnek nyilvánítja az orosz elnököt, aki „testvérgyilkos háborút robbantott ki a szláv népek között, és értelmetlen, biztos halálba küldi az orosz katonákat. Egyeseknek szegénység és koporsó jár, másoknak paloták. Ez a rendszer lényege. Hiszünk abban, hogy a jogfosztott népeknek joguk van felkelni a zsarnokok ellen. Megbuktatjuk és elpusztítjuk Putyint” – olvasta fel Ponomarjov az NRA nyilatkozatát. Az NRA azt állítja, hogy nem támad civileket, Dugina viszont szerintük apja „hűséges társa és az ukrajnai népirtás” támogatója volt. (MTI)

Az ukrán-magyar határszakaszon 7649-en léptek be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 10 493-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 399 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 826-an – köztük 366 gyermek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.

Az ukrán hadsereg közölte, hogy Oroszország öt cirkálórakéta-hordozó hadihajót és tengeralattjárót helyezett ki a Fekete-tengerre, továbbá légvédelmi rendszereket telepítettek Fehéroroszországba. Kijevben hétfőtől négy napra betiltották a nagy összejöveteleket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn közzétett videóbeszédében arra figyelmeztetett, hogy

Oroszország megpróbálhat valami különösen kegyetlen, gonosz dolgot tenni ezen a héten, amikor Ukrajna függetlenségének 31. évfordulóját ünnepli.

Ukrajnában augusztus 24-én ünneplik az ország függetlenségét – ekkor lesz fél éve, hogy elkezdődött az ukrajnai orosz invázió –, augusztus 23-án pedig a nemzeti zászló napját.

„Ukrajna minden szövetségesét tájékoztattuk arról, mire készülhet a terrorállam ezen a héten” – jelentette ki Zelenszkij, hozzátéve, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek, Recep Tayyip Erdogan török elnöknek és Antinio Guterres ENSZ főtitkárnak is beszámolt az oroszok állítólagos tervéről.

(SkyNews)

Véget vethet a béketárgyalásoknak, ha az oroszok bíróság elé állítják a Mariupolban elfogott ukrán katonákat.

Ha ez az aljas kirakatper létrejön, azzal átlépünk egy határt, amelyen túl már nem lehet tárgyalni. Nem lesz több párbeszéd. Országunk mindent elmondott

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi videóbeszédében, hozzátéve, hogy egy ilyen tárgyalás minden megállapodást és nemzetközi egyezményt felülírna.

Az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások nagyrészt megrekedtek, bár egy közelmúltban létrejött megállapodás lehetővé tette, hogy gabonaszállítmányok hagyják el Ukrajna kikötőit.

(SkyNews)