A belga kormány a héten visszaadja Patrice Lumumba fogát a családjának, remélve, hogy ezzel pontot tehet az ország Közép-Afrika véres kizsákmányolásának egyik legbrutálisabb és legszégyenletesebb epizódja végére. Az ereklye az egyetlen, ami Lumumbából, a Kongói Demokratikus Köztársaság (korábbi nevén Kongói Köztársaság) első miniszterelnökéből, az afrikai gyarmatosítás elleni küzdelem ikonjából maradt meg, akit 1961-ben szeparatisták és belga zsoldosok gyilkoltak meg. Gyilkosai savban feloldották maradványait, bár néhányan megtartották fogait, mint hátborzongató emléket.
Lumumba fia, Roland azt mondta, hogy a fogak visszaszolgáltatása azt jelenti, hogy a család végre befejezheti a gyászolást:
Nem mondhatom, hogy örömteli érzés, de pozitív számunkra, hogy eltemethetjük szerettünket. A lelke békében nyugodhat. Ez fontos számunkra
– mondta.
A karizmatikus Lumumba, aki kulcsszerepet játszott a függetlenségért folytatott harcban, 1960-ban lett országa, az akkori Kongói Köztársaság első demokratikusan megválasztott vezetője. Egy éven belül a hidegháborús politika és a belső hatalmi harcok áldozatává vált, mivel az új államban összeomlott a rend, és az ásványkincsekben gazdag Katanga tartományban lázadó csoportok igyekeztek elszakadni tőle. A nyugati tisztviselők aggódtak, hogy Lumumba a Szovjetuniót fogja védelmezőjének tekinteni, és Moszkva számára hozzáférést biztosít a stratégiailag kritikus erőforrásokhoz, például az uránhoz.
Egy katonai puccsot követően Lumumbát megbuktatták, bebörtönözték, megkínozták és egy sietve összeállított kivégzőosztag lelőtte. Negyven évvel később Belgium elismerte, hogy „erkölcsi felelősséget” visel a haláláért. A CIA is terveket szőtt a 35 éves politikus megölésére. De évtizedekbe telt, mire kiderült az igazság Lumumba meggyilkolásának körülményeiről.
2000-ben Gerard Soete belga rendőrfőnök bevallotta, hogy feldarabolta Lumumba testét, és a maradványokat savban feloldotta. A német televízióban vetített dokumentumfilmben Soete két fogat mutatott, amelyek szerinte Lumumbához tartoztak. 2016-ban egy belga akadémikus, Ludo De Witte újabb feljelentést tett Soete lánya ellen, miután az egy újságnak adott interjúban megmutatott egy aranyfogat, amely szerinte Lumumbáé volt. A fogat ezután a belga hatóságok lefoglalták.
Magas rangú tisztviselők egy külön erre a célra készített koporsóban adják át hivatalosan a családnak egy ünnepségen, amelyen részt vesz Belgium és a Kongói Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke is. Lumumba hozzátartozóit Fülöp belga király is fogadja majd.
Belgium a közelmúltban kezdett foglalkozni a kongói gumi, elefántcsont és fa kizsákmányolásának örökségével. Belgium 1885-től kezdődő uralmának első 23 éve alatt, amikor II. Lipót király személyes hűbérbirtokként irányította a Kongói Szabadállamot, 10 millió ember halt éhen és betegségben. Másokat meggyilkoltak vagy szándékosan megcsonkítottak, hogy másokat arra ösztönözzenek, hogy keményebben dolgozzanak a jövedelmező erőforrásokból való lehetetlen kvóta teljesítése érdekében.
Alexander De Croo belga miniszterelnök fordulópontnak nevezte a Belgium és egykori gyarmata közötti diplomáciai kapcsolatokat. A jelenlegi belga király ebben a hónapban utazott először Kongóba, ahol mélységes sajnálatát fejezte ki a múlt sebei miatt, és egy „egyenlőtlen, önmagában nem igazolható, paternalizmus, diszkrimináció és rasszizmus által jellemzett rendszerről” beszélt, amely erőszakos cselekményekhez és megaláztatásokhoz vezetett. Fülöp király azonban nem kért bocsánatot, ami felháborodást váltott ki.
Roland Lumumba nem volt hajlandó bírálni a királyt, amiért nem kért teljes mértékben bocsánatot a kongóiaknak okozott múltbeli szenvedésekért. „Nem fogunk neheztelni, ha a másik oldal nyújtja felénk a kezét” – mondta. Azt mondta, reméli, hogy „új korszak” kezdődik a kapcsolatokban, amely segít közösen építeni a jövőt, írja a Guardian.
