Élő Nagyvilág

Lakóházat ért találat Kijevben, megnyílt a humanitárius folyosó Mariupolnál, kedden folytatódnak a béketárgyalások

State Emergency Service / Anadolu Agency / AFP
State Emergency Service / Anadolu Agency / AFP
Percről percre követjük az orosz–ukrán háború 19. napját.
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti lakossági üzenetében gyászosnak nevezte a nyugat-ukrajnai Lvivtől nem messze lévő Javoriv katonai támaszpont elleni vasárnap reggeli orosz légitámadást, amelynek harmincöt halálos áldozata és 134 sebesültje  van. Elmondása szerint mintegy harminc rakéta csapódott be a bázisra. A lengyel határtól mindössze 30 kilométerre van a támaszpont, amely gyakorlótér, nemzetközi békefenntartó és biztonsági központ, NATO-kiképzők is gyakran jártak ott.
  • Zelenszkij hangsúlyozta, hogy már korábban figyelmeztette a nyugati vezetőket a bázist fenyegető veszélyre. Az ukrán elnök ismételten repüléstilalmi övezetet sürgetett. Mint mondta, csak idő kérdése, hogy mikor fog egy orosz rakéta becsapódni NATO-területre.
  • Lövedék csapódott egy kijevi lakóépületbe hétfőre virradóan, legkevesebb két ember meghalt.
  • Hétfőn virtuálisan folytatódtak a béketárgyalások Ukrajna és Oroszország között, ám egyelőre kevés jel mutat arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontja megváltozott volna. Délután az ukránok azt közolték, hogy egy technikai szünet után, kedden folytatódnak az egyeztetések.
  • Deutsche Bank, Ricoh, Asus – újabb cégek jelentették be, hogy felfüggesztik a tevékenységüket Oroszországban.
  • Az Egyesült Államok szerint Kínának kemény „következményekkel” kell szembenéznie, amennyiben fegyverekkel segítene Oroszországnak az ukrajnai invázióban. Kína szerint az oroszok nem kértek tőlük ilyet.
  • A legrosszabb forgatókönyv vár a Mariupolban a súlyos harcok miatt csapdába esett civilek százezreire, ha a felek nem jutnak sürgősen konkrét humanitárius megállapodásra – jelentette be a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága.
  • Joe Biden amerikai elnök vasárnap este telefonon egyeztetett francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal az ukrajnai helyzetről. A Fehér Ház közleménye szerint a két politikus egyetértett abban, hogy felelősségre kell vonni Oroszországot az Ukrajna ellen indított hadműveletéért.

Négy orosz repülőt lelőttek – állítják az ukránok

Az ukrán fegyveres erők vezérkara azt közölte, hogy az elmúlt 24 órában sikeresen lelőttek négy orosz repülőgépet, három helikoptert és több pilóta nélküli repülőgépet – adta hírül a BBC.

Az ukránok szerint „megsemmisítő csapásokat” mértek Oroszországnak a háborús terepen lévő bázisaira és raktáraira, hogy megzavarják a logisztikai ellátórendszert az ukrán területeken. A nyilatkozat szerint a polgári infrastruktúrát – beleértve a vallási létesítményeket is – az orosz erők a lőállások felszerelésére, valamint fegyverek és katonai felszerelések telepítésére használták fel. Az ukrán vezérkar azt állítja, hogy az orosz erők „erkölcsi és pszichológiai állapota” továbbra is „alacsony szinten van”, továbbá az orosz katonák egy része nem hajlandó engedelmeskedni a parancsoknak, illetve részt venni a harcokban. A BBC megjegyzete, hogy nem állt módjában függetlenül forrásból ellenőrizni ezen állítások egyikét sem.

Kadirov Ukrajnából jelentkezett be

Ramzan Kadirov, az oroszországi Csecsen Köztársaság autokrata vezetője a Telegramon azt közölte, hogy Ukrajnába utazott, ahol csecsen csapatok csatlakoztak az invázióhoz. A New York Times szerint a Kadirov által posztolt videó valódiságát egyelőre nem lehet független forrásból ellenőrizni, mindenesetre a közzétett felvételeken az látszik, hogy a csecsen vezető katonákkal találkozik a Kijev melletti Hosztomelben.

Jelentősen estek a tőzsdék a Távol-Keleten

Az ázsiai piacok hétfőn reggel eséssel reagáltak az ukrajnai háború fejleményeire, valamint a kínai Covid-fertőzések megugrására, melyek nyugtalanítják a befektetőket – írja a New York Times. A hongkongi Hang Seng index 3,9 százalékot esett délre. Kínában a sencseni és a sanghaji tőzsdék indexe egyaránt több mint 1 százalékkal csökkent, ugyanakkor a Nikkei 225 Japánban 0,6 százalékkal emelkedett.

WHO: a háború fokozza a Covid-veszélyt

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) aggodalmát fejezte ki, hogy az ukrajnai háború súlyosbíthatja a koronavírus-világjárványt – adta hírül a CNN.

Bár a régióban a megbetegedések száma csökkent az előző héthez képest, a WHO szerint jelentős a kockázata, hogy hamarosan ismét emelkedni fog a megbetegedések és halálozások száma egyrészt az ukrajnai alacsony átoltottság miatt, másrészt azok körében is alacsony az oltottsági arány, akik az elmúlt időszakban menekültként hagyták el az országot. Az adatok szerint Ukrajnában alig 34 százalékos a Covid-19 elleni védőoltások aránya, míg a szomszédos Moldovában ez az arány 29 százalék körüli.

Ukrajnában és a környező országokban március 3. és 9. között  összesen 791 021 új  Covid-19- es megbetegedést és 8012 új halálesetet regisztráltak – áll a WHO  friss helyzetjelentésében .

Hétfőn is tárgyalóasztalhoz ülnek a háborús felek

Ma folytatódnak a béketárgyalások Ukrajna és Oroszország között, ám egyelőre kevés jel mutat arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontja megváltozott volna.

Mihail Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Twitteren közölte, hogy hétfőn ismét tárgyalóasztalhoz ülnek az orosz delegációval.

Újra. A tárgyalások megállás nélkül zajlanak videókonferenciák formájában. A munkacsoportok folyamatosan működnek. Számos problémát folyamatosan figyelemmel kísérünk. Március 14-én, hétfőn tárgyalást tartanak az előzetes eredmények összegzésére

– fogalmazott Podoljak. „Úgy gondolom, hogy néhány napon belül konkrét eredményeket fogunk elérni, szó szerint néhány napon belül” – tette hozzá.

Az USA figyelmeztette Kínát

Az Egyesült Államok szerint Kínának kemény „következményekkel” kell szembenéznie, amennyiben fegyverekkel segítene Oroszországnak az ukrajnai invázióban – foglalta össze az amerikai média értékelését a BBC News.

Meg nem nevezett amerikai tisztviselők több amerikai hírügynökségnek is azt mondták, hogy Oroszország katonai segítséget kért Kínától, ám a washingtoni kínai nagykövetség azt közölte, hogy nincs tudomása ilyen kérésről. A figyelmeztetés az Egyesült Államok és Kína vezető tisztviselőinek hétfői római találkozója előtt hangzott el. Bár a válság kezdete óta Peking retorikailag erőteljesen támogatja a régóta szövetséges Moszkvát, de eddig nem merült fel olyan adat, amely igazolná, hogy tényleges katonai vagy gazdasági támogatást nyújtott volna az oroszoknak. Az amerikai média azonban – amerikai tisztviselőkre hivatkozva – azt állítja, hogy Oroszország az elmúlt napokban kifejezetten katonai felszerelést, többek között drónokat kért Kínától.

A CNN-nek adott interjújában Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta: hivatalosan is jelezték Pekingnek, hogy a nagyszabású szankciók kijátszására irányuló erőfeszítéseknek vagy az Oroszországnak nyújtott támogatásnak feltétlenül következményei lesznek.

Nem fogjuk megengedni, hogy ez folytatódjon, és hogy Oroszország számára mentőövet nyújtsanak a gazdasági szankciók kijátszására a világ bármely országából

– fogalmazott Sullivan.

Osztrák kancellár: Ausztria is kaphat katonai segítséget az uniótól

A március 10-i párizsi csúcstalálkozón az európai uniós országok katonai segítségnyújtást ígértek egy esetleges támadás esetén azon tagállamoknak, így a többi között Ausztriának is, amelyek nincsenek a NATO soraiban – közölte vasárnap Karl Nehammer osztrák kancellár a Standard című helyi lap honlapján megjelent interjújában.

Ez figyelemre méltóan egyértelművé lett téve

– fogalmazott. Felidézte, hogy a párizsi csúcstalálkozó zárónyilatkozatában hivatkozott uniós segítségnyújtási kötelezettségből mindenek előtt a nem NATO-tag uniós országok profitálhatnak. Nehammer egyben rávilágított, hogy ez Ausztria mellett, Írországot, Máltát, Ciprust, Svédországot és Finnországot érinti.

Az osztrák kancellár arról is beszélt, hogy az ukrajnai háború drámai mértékben ráirányította az uniós tagállamok figyelmét a közös kül- és biztonságpolitika fontosságára és arra, hogy ez mi mindent jelent a védelmi politika számára. Nehammer ugyanakkor az interjúban kijelentette, hogy nem lesz uniós hadsereg, mivel „sehol sincsenek ilyen törekvések”. Szerinte jelen helyzetben a nemzeti hadseregek műveleti együttműködését kell erősíteni.

(MTI)

Zelenszkij tárgyalt Dudával és Petkovval

Volodimir Zelenszkij vasárnap este megbeszéléseket folytatott Andrzej Duda lengyel államfővel és Kiril Petkov bolgár miniszterelnökkel – ezt az ukrán államfő jelentette be tweet-üzenetben. Zelenszkij beszámolt a védekezés menetéről , valamint „az orosz agresszor bűncselekményeiről”. Közölte politikus kollégáival, hogy Ukrajna nagyra értékeli a háborúban álló ország európai uniós integrációjához nyújtott segítséget és támogatást.

Olvasói sztorik