Violeta Bermudez miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy a 33 milliós országban perui és nemzetközi szakértők közreműködésével felülvizsgálták a koronavírussal kapcsolatos eddigi halálozási adatokat.
A statisztika így már összhangba került a Peruban mért túlhalálozási adatokkal, vagyis azzal, hogy mennyivel többen haltak meg az előző pár év átlagához képest.
Mi ment ennyire félre?
Peru a vírus által egyik leginkább érintett ország Dél-Amerikában, 1,9 millió esetet tartanak nyilván, a védekezést pedig nagyban megnehezíti a túlterhelt egészségügyi rendszer, valamint az oxigénpalackok hiánya.
Az is komolyan súlyosbította a problémát, hogy Peruban viszonylag kevés háztartásban található hűtőszekrény, vagyis az embereknek többször kellett piacra menniük, nem tudták feltölteni a készleteiket, ebből következően a közterületeken is többen voltak, nagyobb volt a kitettségük a vírusnak – hiába vezettek be tavaly szigorú kijárási korlátozást.
Godofredo Talavera, a perui orvosok szövetségének elnöke arról beszélt, hogy őket egyáltalán nem lepte meg a hír, hiszen az egészségügyi rendszer állapota nem teszi lehetővé a betegek megfelelő ápolását, a kormány ráadásul nem segített nekik az oxigén- és ágyhiány kezelésében, továbbá az oltási kampány sem megy valami fényesen.
Szakértők szerint komoly gondot okoz az országban a tesztelési rendszer is, mivel nincsenek megfelelő erőforrásaik a legmegbízhatóbb, széleskörű molekuláris vizsgálatok elvégzéséhez.
– írta az AP. Emiatt mostantól a koronavírus okozta halálesetek regisztrációjánál már nemcsak azokat számolják ide, akiknek korábban pozitív tesztje volt, hanem azokat is, akiknek „járványügyi kapcsolatuk volt egy megerősített esettel”, vagy „a járvánnyal kompatibilis klinikai képet” mutatnak.
Pretty big validation for those of us who’ve been using excess deaths to track the pandemic
Peru has audited its Covid deaths data to address undercounting, checking tens of thousands of death certificates
The result? A ~3x increase, almost exactly in line with FT excess deaths pic.twitter.com/81ylHiaD7J
— John Burn-Murdoch (@jburnmurdoch) June 1, 2021
A nemzetközi sajtó és a perui lakosok már korábban is kételkedtek az ország eddigi hivatalos adataiban, más volt a tapasztalatuk a kórházakban és a temetőkben, utóbbiakban például a temetések magas száma miatt alig találni szabad helyet.
A Peruval szomszédos Brazíliában a világon az egyik legmagasabb a vírussal kapcsolatos halálesetek száma, több mint 460 ezer, de itt több mint 211 millióan élnek. Egy másik szomszédos országban, az 50 milliós Kolumbiában 88 ezer ember veszítette életét a koronavírus miatt. A térségben alapvetően nem rózsás a helyzet. Csak a múlt héten 1,2 millió új fertőzést és 31 ezer halálesetet regisztráltak Latin-Amerikában, és mindössze 37 millió embert oltottak be a 700 millióból (miközben pár nap múlva kezdődik az utolsó pillanatban Argentínából Brazíliába áthelyezett Copa América). Ezen belül Peruban a lakosság 8 százaléka kapta meg a vakcina első adagját, a második dózist pedig csak 3,5 százalék.
Elnökválasztás a válság árnyékában
Talán az sem véletlen, hogy éppen most hozták nyilvánosságra a felülvizsgált adatokat, a héten ugyanis elnökválasztást tartanak az országban. Egy év alatt a negyedik elnöküket választják meg a peruiak, és két lehetőségük maradt a második fordulóra: a szélsőbaloldali vidéki tanár, Pedro Castillo, akit az ország elitje Venezuela és Kuba vezetőihez – de minimum a bolíviai Evo Moraleshez – hasonlít, vagy a jóval kevésbé népszerű, jobboldali Keiko Fujimori, a 90-es évek autoriter, éppen börtönbüntetését töltő elnökének, Alberto Fujimorinak a lánya. Kevesebb szavazatot (13,4 százalék) kapott a még 18 jelölttel induló első fordulóban, mint amennyi üres és érvénytelen szavazólapot adtak le, az elutasítottsága pedig a legmagasabb volt a jelöltek között. Baloldali kihívója a voksok 18,9 százalékát szerezte meg áprilisban.
Peru évek óta komoly válságban van, amin a koronavírus-járvány csak rontott. Korrupció szövi át a politikai és gazdasági rendszert (például számos politikai vezető soron kívül oltatta be magát), tavaly egy hét leforgása alatt három elnök váltotta egymást, az elmúlt négy évben pedig összesen öt. A legutóbbinak, Martín Vizcarra elnöknek tavaly novemberben azután kellett távoznia, hogy impeachment eljárást indítottak ellene. Öt elnökből három valamilyen visszaélés miatt börtönben volt, vagy jelenleg is a büntetését tölti.
Az elit – mivel tart Castillo hatalomra kerülésétől – gyors ütemben menekíti ki a pénzét az országból, ami miatt történelmi mélységbe zuhant az ország valutája a múlt héten. A tavalyi lezárások a vírus terjedését nem akadályozták meg, viszont a gazdaság recesszióba került, a pandémia óta 10 százalékkal emelkedett a szegénységben élők száma, így már minden harmadik perui ebbe a csoportba tartozik. Nem hiába reménykednek most a „Ne legyen több szegény egy gazdag országban” szlogennel kampányoló Castillóban. A végeredményre azonban nem sokan mernének fogadni, a felmérések egyre szorosabb versenyt jósolnak, az elit ugyanis mindent egy lapra tett fel Fujimori megválasztása érdekében, a médiát is az általuk marxistának titulált jelölt ellen használják fel.
