Nagyvilág

Megint egy azeri–örmény tűzszünet, és megint nem sikerült betartani

Pedig ezúttal az USA felügyelte az egyezmény létrejöttét, ám az életbe lépése után néhány perccel ismét megkezdődött az egymásra mutogatás.

Ezúttal Amerika igyekezett rábírni az azeri–örmény konfliktus résztvevőit a humanitárius tűzszünet betartására, aminek eredményeként sor kerülhetne a foglyok és az elesett katonák holttestének cseréjére a Nemzetközi Vöröskereszt közreműködésével.

A helyi idő szerint hétfőn reggel 8-kor életbe lépett megegyezés után Azerbajdzsán megvádolta az örmény erőket, hogy lerombolták Terter városát, megsértve ezzel a megállapodást. Nem maradt adós a válasszal Örményország sem: a védelmi minisztérium közleménye szerint az azeri tüzérség a fegyverszüneti megállapodás aláírása után megtámadta az ország harcállásait.

Gratulálok az örmény Nikol Pashinyan miniszterelnöknek, és az azeri Ilham Aliyevnek, akik beleegyeztek, hogy betartják az éjféltől hatályos tűzszünetet. Sok életet fognak így megmenteni. Büszke vagyok a csapatomra, Mike Pompeora és Steve Biegunra, hogy megkötötték az üzletet!

tweetelte még bizakodóan Donald Trump a vasárnapi tárgyalásokat követően.

Öröme azonban korainak bizonyult.

Nikol Pashinyan örmény elnök Facebook-bejegyzésében továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy országa szigorúan betartja a tűzszüneti rendet. Hikmet Hajijev, az azeri elnök szóvivője szerint Örményország megpróbálja „megőrizni a megszálláson alapuló status quo-t”.

Az EBESZ közvetítői csütörtökön találkoznak újra, hogy demokratikus megoldást találjanak a problémára.

A szeptember 27-én kezdődött azeri–örmény konfliktus kapcsán eddig már két tűzszüneti megállapodás bukott meg. Mindkét egyezményt Oroszország szorgalmazta. Ilham Aliyev ugyanakkor figyelmeztette Putyint: ne keveredjen bele katonailag a konfliktusba. Oroszország ugyanis eredetileg Örményország szövetségese, több katonai bázisa is van az országban.

Törökország ezzel szemben nyíltan támogatja Azerbajdzsánt. A török elnök megfogadta, hogy kérésre hadi támogatást is nyújt az országnak. Putyin élesen bírálta a török pártfoglalást, majd hozzátette:

Tayyip Erdogan elnök keménynek tűnik, de valójában rugalmas politikus. Tudom, hogy Törökország Oroszország megbízható partnere.”

Az oroszok és az amerikaiak mellett az Európai Unió is figyelemmel kíséri a konfliktust. Az október 10-ei moszkvai tárgyalásokat követően az Európai Tanács közleményt adott ki, amiben nyomatékosan felszólít minden érintett szereplőt, hogy tartózkodjanak minden olyan intézkedéstől, ami további áldozatokhoz vezethet.

A Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 óta vitatott kérdés Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország sem ismerte el. Innentől kezdve lényegében mindkét ország saját területének tekinti Hegyi-Karabahot. Az 1994 óta érvényes fegyverszünetet azóta mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A terület birtoklása mellett további konfliktusra ad okot, hogy míg Örményország nagyrészt keresztény, addig Azerbajdzsán muszlim többséggel rendelkezik.

Kiemelt kép: Vérfoltos hordágyak egy katonai kórház udvarán, a többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban húzódó frontvonal közelében 2020. október 26-án. MTI/AP 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.