Nagyvilág

Türkmenisztán nem tilthatta be a koronavírust, mert engedélyt sem adott rá

Korábban a témában:

Türkmenisztán Észak-Korea mellett a világ egyik legelszigeteltebb országa, a kormánya pedig az egyik legelnyomóbb mind közül. Az országot évről évre a legkorruptabbak közé sorolják a nemzetközi megfigyelő szervezetek, sajtószabadságát pedig egy tavalyi rangsorban „halottnak” nyilvánították.

Ezek alapján nem olyan meglepő az sem, hogy március 31-én a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű médiajogi szervezet azt közölte, Türkmenisztánban betiltották a koronavírust a járvány kellős közepén.

Ez a kijelentés alapvetően két tényre vezethető vissza:

  • az egyik, hogy a Turkmenistan Chronicle független, száműzetésben élők által üzemeltetett lap arról számolt be, hogy a türkmén kormány által kiadott, a járványról szóló egészségügyi nyomtatványokból törölték a koronavírus szót;
  • a másik, hogy a Szabad Európa Rádió értesülései szerint többeket civil ruhás rendőröket tartóztattak le az utcákon, amiért a járványról hangosan beszélgettek egymással.

Türkmenisztán még mindig azt állítja, hogy nem jelent meg náluk a vírus, ami azért is nehezen hihető, mert a szomszédos Iránban például tombol a járvány, de Afganisztánban is attól félnek, nem tudják majd összegyűjteni az áldozatokat. Ellenőrizni viszont nem lehet a rezsim állítását, mert annyira elzártan élnek a külvilágtól, hogy arra egyszerűen nincs mód.

A türkmén elnök még egyszer sem használta a nyilvánosságban a koronavírus szót, de az állami médiában és a kormányzati kommunikációban elismerték már a probléma létezését. A baj nem is feltétlen a fertőzés teljesen abszurd betiltásával van, sokkal inkább azzal, hogy a rezsim homokba dugja a fejét, aminek a lakosság láthatja majd kárát akár heteken belül.

Az elnök orvos volt, majd ő tudja

Türkmenisztánban nem létezik már olyan, hogy független sajtó, és mindössze néhány államilag finanszírozott lapot adnak ki az országban. Ezek az elmúlt időszakban elvétve közöltek cikkeket a koronavírusról, de jórészt arról szóltak, hogy Türkmenisztánban ez nem jelent problémát, és csak a világ más tájain élő embereket érinti.

Az egyik ilyen újság április 1-jén, szerdán közölte, hogy az egészségügyi minisztérium létrehozott egy telefonvonalat, amin bárki felteheti a kérdéseit a járvánnyal kapcsolatban. Állítólag gyakoriak a megkeresések, az operátorok azt viszont cáfolják, hogy a koronavírus szót nem lehet használniuk. Elég valószínű, hogy a vonalat pont azért hozták létre, mert a teljes világsajtót bejárta az állítólagos tilalom.

De még ennek ellenére sem állítható az, hogy Türkmenisztán visszavett a diktatórikus kormányzásból, aminek alapját az emberek megfélemlítése, megtévesztése és a feléjük mutatott közöny képezi. A türkmén elnök a régióban mindenkinél hamarabb leállította a Kínába közlekedő járatokat, de arról egy szót sem mondott a népének, hogy erre miért van szükség.

Gurbanguly Berdimuhamedow világhatalomként tekint magára és a saját országára, különösen azokon a területeken, ahonnan ő érkezett. Ilyen az orvostudomány is.

A türkmén elnök sokáig fogorvosként praktizált, de az egészségügy más részeibe is bepillantást nyert. 2009-ben például úgy avatott fel egy újonnan épített onkológiát, hogy eltávolított egy tumort egy páciens füléből. Tíz könyve jelent már meg a Türkmenisztánban található gyógynövények témakörében, és betiltotta az országban a dohányzást, amivel kiérdemelte az Egészségügyi Világszervezet elismerését is. Igazi sportember, előfordult már az is, hogy a kormánnyal ment edzeni a kabinet konditermébe.

Berdimuhamedow rövid ideig vezette az egészségügyi minisztériumot, mielőtt hatalomra került. Ekkor rendelte el elődje, Saparmyrat Nyýazow, hogy zárassák be az összes kórházat a főváros Asgabaton kívül, mert nincs szükség rájuk.

Ha az emberek beteget, el tudnak jönni Asgabatba

– indokolt Nyýazow.

A türkmén elnököt az országhatáron túl gyakorlatilag mindenhol kinevetik, de hazájában az ő szava jelenti a törvényt. Ha ő nem beszél a koronavírusról, akkor más sem hozza szóba. Márpedig ő még véletlenül sem említi.

Mindenki úgy táncol, ahogy ő fütyül

Berdimuhamedow március 13-án felszólalt a kormányban, és azt tanácsolta mindenkinek, hogy a türkmén nyelvben yuzarlik néven ismert szíriai rutafű levelét égessék, mert az legyőz mindenféle fertőző betegséget. A kormánytagok komolyan vették az utasítást, és másnapra már idős asszonyok gyűjtötték a gyógynövényt Asgabatban.

A kormánytisztviselők ugyanilyen fegyelmezetten követik  az iránymutatást akkor is, ha valakire le kell csapni, vagy cenzúrázni kell. Az eddigi gyakorlat alapján a Szabad Európa Rádió által a letartóztatásokról közölt hír teljesen hihető, azokkal a rezsim a alighanem a pániknak kívánja elejét venni. Az is igaznak tűnik, hogy a szórólapokból kivették a koronavírus szót, elkerülendő, hogy az emberek félni kezdjenek.

Ugyanakkor tragikus következményekkel járhat, hogy Türkmenisztánban a lakosok tulajdonképpen semmilyen használható információt nem kapnak a lakosok a koronavírusról. Múlt hónapban közel negyven, Törökországban élő türkmén állampolgár veszített életét alkoholmérgezésben, mert azt hitték, ez megvédi őket a vírustól. A hatóságok később azt sem engedték meg a családtagjaiknak, hogy hazaszállítsák a holttesteket.

Ezek az intézkedések jól rávilágítanak arra, hogy milyen az élet Türkmenisztánban a koronavírus idején. Más kérdés, hogy ugyanilyen volt előtte is.

Az embereket nemes egyszerűséggel kilakoltatják otthonaikból, hogy teljesen felesleges sportközpontokat építsenek a lakóházak helyén. A gyerekeket és idős embereket hetekig készítik fel a nemzeti ünnepre, amin Berdymukhamedovot mint a nép védelmezőjét ajnározzák. Ha valakinek elszökik a kutyája, az valószínűleg már nem tér haza, mert lelövik, a türkmén kormány ugyanis nem akar kóbor állatokat látni az utcákon. A legtöbben mélyszegénységben élnek, pedig rengeteg az olaj- és gázlelőhely az ország területén.

Türkmenisztánban ma az történik, amit Berdymukhamedov akar, egészen addig, amíg azt meg nem unja. A koronavírust sem tiltotta be, mert engedélyt sem adott arra, hogy bárki ezzel foglalkozzon. 

Kutyakennelbe zárt emberek, letartóztatott 14 éves lány, megfenyegetett orvosok – autoriter vezetői módszerek a koronavírus idején
A világ autoriter berendezkedésű országaiban a járványra hivatkozva sok esetben tovább fokozzák az elnyomást a szólásszabadság korlátozását.

Kiemelt képen: Gurbanguly Berdimuhamedow türkmén elnök. Fotó:Carl Court/POOL /AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.