Strasbourghoz fordulok a Paks 2-vel kapcsolatos közérdekű adatok kiadásának megtagadása miatt
– írja közleményében Szél Bernadett független országgyűlési képviselő.
A képviselő 2014 óta pereskedik azért, mert szerinte „a magyar állam jogszerűtlenül korlátozta, hogy az adófizetők megismerhessék a paksi bővítés ütemterveit”. Ugyanis a mai napig nem nyilvános, hogy pontosan mit, mikorra és mennyiért kellene felépítenie Pakson a Roszatomnak.
Szél Bernadett még 2014-ben fordult közérdekű adatkéréssel az MVM Zrt.-hez Paks2 megvalósítási ütemterveinek kiadása ügyében. Az MVM döntés-előkészítésre hivatkozva megtagadta az adatok kiadását, amit egy a képviselő által indított perben a Szekszárdi Törvényszék is jóváhagyott. A politikus ezután az Alkotmánybírósághoz fordult, de négy év után elutasították az alkotmányjogi panaszát, a képviselő szerint ellentmondásos indokkal:
Bár az AB kimondta, hogy az adatkiadás megtagadásának okaként döntés-előkészítésre csak a döntés meghozataláig lehet hivatkozni, mégis helyben hagyta a Szekszárdi Törvényszék 2015-ös ítéletét – holott a Paks 2-vel kapcsolatos politikai döntések, parlamenti szavazások illetve maguk a megvalósítási megállapodások már jóval a bírósági ítélet előtt megszülettek.
– Szél Bernadett hozzátett, hogy „az alkotmánybírósági elutasítás azért is pikáns, mert időközben egy másik bírói fórum az adatok kiadására kötelezte az MVM Zrt.-t, aminek az állami vállalat csak az adófizetők szempontjából fontos részletek kitakarásával tett eleget”.
Mivel tehát a magyar közvélemény továbbra sem tudhatja, pontosan mit, mikorra és mennyiért kellene felépítenie Pakson a Roszatomnak, ezért mintegy utolsó próbálkozásként az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul Szél Bernadett.
Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás
