Nagyvilág

Kétségbeesett lépésre készülnek a Trump ellen küzdő demokraták

A Demokrata Párt kongresszusi tagjai olyan kétségbeesett lépést fontolgatnak, amire már több mint 80 éve nem volt példa: őrizetbe vennék azokat a kormányzati tisztségviselőket, akik az idézések ellenére nem jelennek meg tanúskodni, vagy nem adnak át iratokat a Donald Trump amerikai elnök ellen indított impeachment eljárással kapcsolatban. Erről Rashida Tlaib michigani képviselőnő számolt be.

A demokrata politikus elmondása szerint párttársai között „komoly beszélgetések” voltak arról, hogy ezt hogyan is lehetne végrehajtani. Olyan részletekbe menően foglalkoztak a kérdéssel, hogy már arról társalogtak, hogy „hol tudnák fogva tartani őket, hogy eleget tegyenek az idézésnek”, vagy, hogy kinek is kellene végrehajtania az őrizetbe vételt. A képviselőnő hozzátette, hogy a kongresszus mostani tagjai ezzel egy számukra teljesen ismeretlen terepre tévednének, hiszen ilyesmire évtizedek óta nem történt.

Az ukrán balhé miatt lehet oda Trump sérthetetlensége
Meglehet, a demokraták újra előveszik az elnök felelősségre vonásának lehetőségét, miután kiderült: Trump nyomást gyakorolhatott az ukrán államfőre, hogy nyomozást indítson lehetséges ellenfele, Joe Biden fia ellen, miközben a Fehér Ház visszatartotta az Ukrajnának szánt katonai segélyt.

A lehetőség azután merült fel, hogy az amerikai elnök jelezte, a Fehér Ház nem akar együttműködni a kongresszusi vizsgálattal. Az impeachmentet azért indították, hogy kiderítsék, Trump saját politikai céljaira használta-e ki elnöki hatalmát, amikor az ukrán elnököt arra próbálta rávenni, hogy indítsanak nyomozást legnagyobb politikai riválisa, a demokrata Joe Biden és családja ellen. Miközben a Fehér Ház visszatartotta az Ukrajnának megítélt 400 millió dolláros segélyt, amit a kongresszus megítélt az országnak.

Kongresszusi fogdába velük

Szintén az őrizetbe vételt, és a fogdába zárást javasolta az ellenálló tanúk ellen John Garamendi kaliforniai képviselő, aki egy CNN-nek adott interjújában megemlítette, hogy a kongresszus épületében van „egy kis fogda az egyik szobában”, és oda lehetne becsukni azokat, akik nem tesznek eleget az idézéseknek. (A fogda létezése egyébként mítosz, bár régen tényleg volt egy képviselőházi fogda az alagsorban.)

John Garamendi. Fotó: Brendan Hoffman/Bloomberg / Getty Images

Ugyanezt javasolta a New York Times-ban megjelent véleménycikkében Josh Chafetz, az egyik legelismertebb amerikai jogi egyetem, a Cornell Law School jogászprofesszora is, akinek az alkotmány a szakterülete. Szerinte a terembiztost (sergeant-at-arms) kellene küldeni az idézésére nem reagáló emberekért, és nem csak Trump kormányzaton kívüli ismerőseit, hanem kormányzati tisztségviselőket is őrizetbe kellene venni, ha nem teljesítik jogi kötelezettségüket.

Erre meg is lehet a lehetőségük. A legfelsőbb bíróság még 1821-ben megállapította, hogy a kongresszusnak joga van letartóztatni az ellenálló tanúkat, és 1927-ben törvényesnek mondta ki, hogy a szenátus a helyettes terembiztost küldte Ohióba letartóztatni az akkori igazságügyi miniszter testvérét, aki nem akart tanúskodni egy vesztegetési ügyben. Azonban utoljára ilyesmire 1935-ben volt példa, és előtte sem számított elterjedt gyakorlatnak.

Alkotmányellenes

A lehetőség azután merült fel, hogy a Fehér Ház kedden egy levélben tudatta képviselőházi demokratákkal, hogy nem fognak együttműködni a kongresszusi impeachment vizsgálatban. A Fehér Ház jogtanácsosának aláírásával ellátott levélben „részlehajlónak”, és „alkotmányellenesnek” jellemezték az egész vizsgálatot, aminek szerintük csak a demokratikus választás eredményeinek megváltoztatása a célja.

Jogi szakértők erősen kritizálták a levelet, ami inkább volt politikai nyilatkozat, mint jogi érvelés és, ahogy David O. Stewart, az impeachment egyik szakértője kijelentette, olyan hibák vannak benne, amikért egy első éves joghallgatót simán megbuktatnának. A levél annyira felháborította a jogászokat, hogy az azt elküldő Pat Cipollone jogtanácsos egykori évfolyamtársai a Chicago Egyetem jogi karáról egy nyílt levélben tiltakoztak az ellen, hogy „az alkotmány és a jog kiforgatásával” próbálja blokkolni tanúk meghallgatását és iratok átadását.

Fotó:Jabin Botsford/The Washington Post/ Getty Images

A hétvégén aztán kiderült, hogy a levelet nem Cipollone írta egyedül. Abban nagy segítségére volt Donald Trump is, akinek több javaslata is belekerült a szövegbe, főleg olyanok, hogy a demokraták milyen csúnyán bántak vele – írta a The Daily Beast című lap. Így már érthető, hogy jogi szakértők miért csodálkoztak annyira, hogy a levél jogilag teljesen értelmezhetetlen alkotmányos és jogi érveket hoz fel arra, hogy a Fehér Ház miért nem működik együtt a vizsgálatot végző biztosságokkal.

A levelet egy nappal azután küldte el a Fehér Ház, hogy a kongresszus előtt tanúskodnia kellett volna az ukrán balhéban szerepet játszó Gordon Sondlandnek, az Egyesült Államok uniós nagykövetének. Sondland azonban közölte, hogy a külügyminisztérium megtiltotta számára a tanúskodást, majd később Trump egy Twitter-üzenetben utalt rá, ő volt, aki nem engedélyezte meghallgatását.

Idéznek

A demokraták válaszul idézést nyújtottak be ellene, hogy így kényszerítsék ki megjelenését a kongresszus előtt. Egyben közölték, az ilyen esetek mind felhasználhatóak bizonyítékként arra, hogy Trump akadályozza az igazságszolgáltatást, ami alapja lehet az impeachmentnek. Az idézésre válaszul Sondland ügyvédje közölte, hogy a nagykövet teljesíti az idézést, annak ellenére, hogy a külügyminisztérium arra utasította, hogy ne tanúskodjon. A nagykövet csütörtökön áll a kongresszus elé, és a várakozások szerint Trumpra terhelő információkat fog majd mondani.

Közben egymás után küldik ki az idézéseket az impeachment-vizsgálatot folytató bizottságok, bizonyítékokat keresve Trump ellen.

  • Kapott Trump személyes ügyvédje, az ukrán balhéban központi szerepet játszó Rudy Giuliani, akitől különböző dokumentumokat és iratokat kértek be, de azokat nem nyújtotta be.
  • Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, akitől szintén Ukrajnával kapcsolatos iratokat szeretnének megkapni, ám ő sem volt hajlandó átadni azokat.
  • Mike Pence alelnök, akitől szintén iratokat várnak, de ő sem tett eleget az idézésnek.
  • Mick Mulvaney, az elnök ideiglenes kabinetfőnöke, aki állítólag Trump utasítására mindenféle indoklás nélkül befagyasztott az Ukrajnának megítélt segély átutalását.
  • Mark Esper védelmi miniszter, akitől szintén az ukrán segéllyel kapcsolatos iratokat kérik, és aki vasárnap jelezte, hogy mindent megtesznek az együttműködés érdekében.
  • Russel Vought, a Fehér Ház költségvetési irodájának ideiglenes vezetője, akitől ugyancsak az ukrán segéllyel kapcsolatos iratok és az azzal kapcsolatos kommunikációk átadását követelik.
  • Valamint idézést nyújtottak be Giuliani két kelet-európai származású üzletfelének is, akiket előző héten tartóztattak le a kampányfinanszírozási törvények megsértése miatt, és akik szintén fontos szereplői az ukrán balhénak.

A Trump-kormányzatnak megvan a lehetősége, hogy bíróság előtt támadja meg az idézéseket, de a várakozások szerint a fellebbezések csak időhúzásra lesznek jók, és a bíróságok végül kötelezni fogják őket arra, hogy tegyenek eleget az idézéseknek.

Hogy mire számíthatnak, azt előrevetítette Beryl Howell washingtoni szövetségi bíró reagálása az igazságügyi minisztérium egyik jogászának érvelésére. A bíró a beszámolók szerint döbbenten csak annyit mondott, „wow, OK”, amikor azt hallgatta, miért is nem kéne átadni bizonyos iratokat a kongresszusnak, hozzátéve, hogy „a minisztérium igencsak különös álláspontot vett fel”.

Pénteken pedig egy szövetségi fellebbviteli bíróság 2:1 arányú ítéletben kötelezte Trump könyvelőcégét, hogy adják át az elnök pénzügyi adatait – köztük adóbevallását – egy képviselőházi bizottságnak. A döntés ellen csak a Trump által kinevezett bíró fogalmazott meg ellenvéleményt.

Felpörögnek az események

Közben a Trump elleni impeachment csak ezen a héten kezdődik el igazán. Az elmúlt két hétben ugyanis törvénykezési szünet volt a kongresszusban, és a képviselők és szenátorok nagy része hazautazott választókörzetébe, nagyrészt megmenekülve a Washingtonban lévő politikai újságírók kérdései elől. Erre most nem lesz olyan sok esélyük, és várhatóan komoly megpróbáltatás elé néznek, ahogy olyan egyszerű kérdésekre próbálnak válaszolni, hogy kérheti-e egy elnök külföldi országoktól, hogy politikai riválisai ellen nyomozzanak.

Az impeachment elvileg Trump eltávolításával érhet véget, de a közvélekedés szerint ez nem fog megtörténni. Ahhoz ugyanis a republikánus többségű szenátus kétharmadának támogatására lenne szükség, és egyelőre nem látszik a pillanat, hogy 20 republikánus szenátor szembemenne a párt választói körében még mindig rendkívül népszerű elnökkel, aki egy Twitter-üzenettel tönkre tudja tenni karrierjüket.

Rettegnek Trump bosszújától a republikánusok
Erről ráadásul a volt republikánus külügyminiszter is beszélt. A szenátorok attól tartanak, hogy ha az elnök sértetlenül ússza meg a közjogi felelősségre vonást, bosszút áll azokon, akik nem álltak ki mellette.

Ez azonban még változhat, ha a közvélemény Trump ellen fordul, és a közvélemény-kutatások adatai szerint vannak erre utaló jelek. Az elmúlt hetekben folyamatosan nőtt azoknak a száma, akik támogatják az impeachmentet Trump ellen, és az előző hét végén már a PBS, a Washington Post és az NBC News megbízásából készített felmérések is mind azt mutatták, hogy az amerikaiak több mint 50 százaléka támogatja a vizsgálatot.

Még rosszabb hír Trump számára, hogy még a vele szemben kifejezetten barátságos Fox News közvélemény-kutatása is azt mutatta, hogy az amerikaiak 51 százaléka támogatja az impeachmentet, és egyben azt, hogy távolítsák el Trumpot az elnöki székből. A felmérésből kiderült az is, hogy a Trump szavazóbázisát adó fehér evangélista keresztények, a főiskolai végzettség nélküli fehér férfiak és a vidéken élő fehérek körében is növekedett az impeachmentet támogató emberek száma.

Kiemelt: Zach Gibson/Bloomberg/ Getty Images

Ajánlott videó

Olvasói sztorik