Nagyvilág
Taiwan army soldiers pose for photos on US-made M60-A3 tanks after a life-fire exercise in Taichung, central Taiwan, on January 17, 2019. (Photo by SAM YEH / AFP)

Fegyverüzlet rontja tovább az amerikai-kínai viszonyt

Az Egyesült Államok nagy összegű fegyverüzletet kötött Tajvannal. Kína jobb híján azokat az amerikai vállalatokat fogja büntetni, amelyek a haditechnikai eszközöket gyártották. A fegyvervásárlás arra is rámutat, hogy USA-Kína rivalizálásban ilyen közvetett módon is alá lehet tenni a másiknak.

Július 9-én hagyta jóvá az amerikai külügyminisztérium azt az üzletet, amelynek értelmében amerikai cégek kétmilliárd dollárért adhatnak el fegyvereket Tajvannak. Elsősorban a híres M1A2T Abrams harckocsikról (108 daraból) és 250 darab Stinger vállról indítható légvédelmi rakétáról van szó, amelyek háborúban már bizonyítottak. A jóváhagyási folyamat elhúzódó jellege miatt jó ideje tudni lehetett a készülődő üzletről, ami természetszerűleg igencsak irritálja Kínát. Ahogy közeledtünk az üzletek megkötéséhez, úgy erősödött Peking retorikája, és úgy konkretizálódtak az ellenlépések.

A szigetország Kína része volt, de az 1949-ben zárult polgárháború után a vesztes kínai vezetés Tajvanra menekült a győztes kommunisták elől. A hidegháború időszakában a nyugati országok a tajvani kormányt, a kommunista országok Pekinget ismerték el törvényes képviselőnek, és ez így is maradt addig, amíg az USA 1960-as évek végétől fokozatosan fel nem puhította álláspontját. A kommunisták felé való nyitás volt a híres „pingpong-diplomácia”, ez a szál megjelenik a Forrest Gump című filmben is, amikor a főhős Pekingbe megy asztaliteniszezni, majd ezért kitünteti Nixon elnök.

1974-ben aztán a két ország hivatalosan is felvette a diplomáciai kapcsolatokat, ez pedig azt jelentette, hogy Tajvan a továbbiakban nem számíthatott a diplomáciai elismerésre. Ahogy a kommunista Kína politikai és gazdasági súlya egyre nőtt a világban, úgy állt át egyre több nyugati ország Peking oldalára. Mára kevesebb mint húsz olyan ország van, amely még midig Tajvant ismeri el, azaz Kínával nincs hivatalos kapcsolata – ez egyben azt jelenti, hogy nem részesülhetnek mindazokból az előnyökből, amelyek a világ legnagyobb gazdaságával való kapcsolatokból adódnak.

A fokozatos elszigetelődés egy tekintetben különösen súlyosan érintette Tajvant: egyre nehezebben jut fegyverekhez saját védelme érdekében. Az USA kivételével mára gyakorlatilag egyetlen ország vagy cég sem merné megkockáztatni, hogy elveszítse a kínai piachoz való hozzáférést csak azért, hogy eladhasson pár százmillió dollárért fegyvereket Tajvannak. 1991-ig mintegy húsz ország szállított fegyvereket, a jelentős hadiiparral rendelkező országok közül aztán először Németország (1992), majd Izrael (1993), végül Franciaország (1998) döntött úgy, hogy nem ad el több fegyvert a szigetországnak.

Jó példa a nehézségekre a tengeralattjárók kérdése: Tajpejnek létkérdés, hogy a sziget körüli vizeken biztosítsa a szabad hajózást, és szabotálni tudjon egy esetleges kínai tengeri blokádot. Ennek érdekében az ország egy kisebb, dízel-elektromos meghajtású tengeralattjáró flottát üzemeltet. Ilyen technológiát csak a legfejlettebb hadtechnikával rendelkező országok birtokolnak. Az elmúlt évtizedekben elsősorban amerikai vagy európai (holland) tengeralattjárókat vásároltak, egy ideje azonban sem a francia, sem a német hajógyárak nem akarnak eladni ilyen meghajtású tengeralattjárókat, az USA-ban pedig már csak nukleáris meghajtású egységeket gyártanak. Így Tajvan kénytelen volt az elmúlt évben saját fejlesztésekbe kezdeni, ami jelentősen megterheli a védelmi kiadásokat.

TO GO WITH STORY: Taiwan-US-China-military-submarine by Benjamin YEH
Taiwanese navy staffs salute from a US-made Guppy class submarine at the Tsoying navy base in southern Kaohsiung on September 30, 2014.  At 70 years old, Taiwan's World War II-era "Hai Pao" submarine would not be out of place in a museum, but the antique vessel is still part of the navy -- a sign of the island's ongoing struggle to strengthen its fleet.  AFP PHOTO / Sam Yeh (Photo by SAM YEH / AFP)
Fotó: AFP

A mostani fegyverüzlet nem változtat a térség katonai egyensúlyán. Egyrészt a vásárolt haditechnikai eszközök egy esetleges invázió elhárítását célozzák, másrészt

a több millió fős kínai hadsereggel szemben nehéz lenne olyat lépnie Tajvannak, ami felborítja a „katonai egyensúlyt”.

Kína egyelőre hivatalosan nem konkretizálta, miként kívánja büntetni azokat az amerikai cégeket, amelyek fegyvereket szállítanak Tajvannak. Kiszivárgott információk szerint a harckocsik hajtóművét gyártó Honeywell International Inc. és a kisméretű, üzleti célú repülőgépeket gyártó Gulfstream Aerospace számíthat szankciókra, utóbbi az Abrams harckocsikat gyártó General Dynamics leányvállalata, és mindketten jelentős piacokkal rendelkeznek Kínában.

Washington Tajvan melletti „kiállása” persze egy tágabb összefüggésre is rámutat: az Egyesült Államoknak a közvetlen politikai, gazdasági és katonai konfrontáción kívül számos más eszköze van Kína érdekeinek gyengítésére. Már az Obama-adminisztráció felismerte, hogy az amerikai hegemónia jövője szempontjából a fő kihívást nem az Iszlám Állam, Irán vagy Oroszország fogja jelenteni, hanem Kína. A felismerést azonban tettek nem igazán követték. Donald Trump elnöksége ezt a politikát folytatta, csak immáron a konkrét lépések szintjén. Ennek leglátványosabb része a kereskedelmi háború, amelynek eredményeit nehéz egyelőre megítélni. Az biztos, hogy szemben Obama óvatos megközelítésével, Trump agresszív és kiszámíthatatlan, olykor a saját adminisztrációjának is.

Kevésbé látható jele az amerikai hozzáállásbeli változásnak, ahogy az USA a távol-keleti szövetségi rendszerét próbálja meg „felrázni”, részben a meglevő partnerekkel való kapcsolatok erősítésével (Japán, Dél-Korea, Ausztrália), részben új partnerek keresésével (elsősorban India, de Vietnam is). Egy esetleges észak-koreai áttörés sem sima külpolitikai mutatvány lenne, hanem Kína egyik érdekszféráját sikerülne gyengíteni.

Ebben a kontextusban kell nézni a határozottabb amerikai fellépést Tajvan kapcsán is. Trump ittt is „beleáll” a várható kínai reakciókba, mert ebben a kérdésben Peking nem ismer kompromisszumot, és saját lakossága előtt sem tűnhet gyengének. A mostani amerikai döntések így az egyik, ha nem a legérzékenyebb pontján érintik Kínát, és a válasz – gazdasági intézkedések formájában – ehhez lesz mérhető.

Kiemelt kép: SAM YEH / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

The highly contaminated Claw, machine part in Chernobyl Exclusion Zone, 2019 closeup

Csernobil karma még ma is halálos

Nem véletlen, hogy csak néhány ember tudja, merre van, a zónán belül. Kérdés, hogy a turistahadak érkezésével, meddig maradhat titokban a helye.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.