Nagyvilág
5471370 07.04.2018 Sign on the building of the Russian embassy in London. Alexey Filippov

Hemzsegnek az orosz kémek Nagy-Britanniában

24.hu
24.hu

2018. 11. 10. 11:01

Egy brit kutatóintézet nemrég az orosz hírszerzési aktivitást vizsgálta Nagy-Britanniában. A részben belső kormányzati forrásokat felhasználó elemzés meglepő adatokat tartalmaz, több mint 200 hírszerző tiszt, akár 500 ügynök és talán ezer informátor lehet az oroszok szolgálatában. A Szkripal-ügy óta azt is tudjuk, hogy céljuk nem csak a békés megfigyelés és hírszerzés, hanem akár keményebb ügyekbe is beleállnak.

A londoni Henry Jackson Society november elején hozta nyilvánosságra legújabb jelentését, amely az orosz hírszerzői aktivitást igyekszik feltárni. Tekintettel a téma érzékenységére számos anonim interjút is készítettek kormányzati és brit hírszerzési vezetőkkel, akiknek rálátásuk van vagy volt Moszkva kémkedési erőfeszítéseire.

Az tanulmány igyekszik komplett képet nyújtani Oroszország tevékenységéről, nemcsak a nagy-britanniai aktivitás kerül szóba, hanem általában az orosz hírszerző szervezetek otthoni tevékenysége, az orosz vezetés költségvetési lépései, amelyekkel az erőszakszervezeteket hozták helyzetbe. Ennek alapján a védelmi és belbiztonsági szektorra költött költségvetési források 2008 és 2016 között megtriplázódtak, 22,7 százalékról 33 százalékra nőttek, és még 2014 óta tartó GDP-csökkenés idején is 29 százalékot tesznek ki Oroszországban. A három hírszerzéssel foglalkozó szervezet (FSZB, GRU és SZVR) becslések szerint 680-880 ezer embert foglalkoztat.

A Szkripal család elleni 2017 gyilkossági kísérlet ismét felhívta a figyelmet az orosz hírszerzés tevékenységére. Ez a második emberölési kísérlet volt a 2006-os Litvinyenko- gyilkosság óta, és a nemzetközi „gyakorlatot” figyelembe véve egyáltalán nem megszokott, hogy hírszerző szervezetek korábbi ügynökeik likvidálásával foglalkozzanak. Az orosz jelenlétet – szemben mondjuk a kínaival vagy más rivális országokkal – ez teszi kihívássá a brit és nyugati elhárító szervezetek számára.

5483591 25.04.2018 Salisbury have begun cleaning the spots related to Skripal poisoning. Alex McNaughton / Sputnik
Helyszínelés Salisbry egyik parkjában a gyilkossági kísérlet után
Fotó: Alex McNaughton / Sputnik / AFP

Miért London?

Más európai fővárosokkal összevetve Londonban számos tekintetben kiemelkedik az orosz figyelem szempontjából. Az ország liberális menekültügyi politikája már régóta az Európán kívüli világból érkező politikai menekültek célpontjává tette Londont. Az 1990-es években Londonisztánnak is hívták, mivel a britek befogadták azokat a szélsőséges iszlamista prédikátorokat, akik Egyiptomból, Líbiából vagy más arab országokból menekültek el uszító beszédeik miatt. Ezek az emberek akkor is megkapták ha menedékjogot, ha várható volt (ahogy be is következett), hogy ezt a magatartásukat majd Nagy-Britanniában is folytatni fogják, brit muszlim fiatalokat radikalizálva.

Miután Vlagyimir Putyin 2000-ben hatalomra került, a vele konfliktusba kerülő politikusok és üzletemberek is Nagy-Britanniában kaptak politikai menedékjogot. Jelenleg is itt él Mihail Hodorovszkij, aki egykor Oroszország leggazdagabb emberei közé tartozott, majd egy koncepciós per miatt 2013-ig ült börtönben. Ő és Borisz Berezovszkij (egy másik iparmágnás, aki már 2003-ban elmenekült) Londonból támogatták, támogatják a mindenkori orosz ellenzéket.

DONETSK, UKRAINE - APRIL 27:  Mikhail Khodorkovsky, a Russian businessman and former oligarch, holds a press conference  on April 27, 2014 in Donetsk, Ukraine. (Burak Akbulut - Anadolu Agency)
Mihail Boriszovics Hodorkovszkij
Fotó: Burak Akbulut / Anadolu Agency / AFP

Ezek az ellenzékiek többször beszámoltak arról, hogy a különböző orosz hírszerző szervezetek folyamatosan megfigyelik őket, előadásaikon megjelennek, sőt a Scotland Yard az elmúlt években egy-két merényletkísérletet is felderített. A politikai ellenzék mellett

A 150 ezer fősre becsült londoni orosz közösség (Londongrád) másik csoportját a gazdasági befektetések révén ismerté vált milliárdosok jelentik. Köztük talán a legismertebb a Chelsea csapatát is birtokló Roman Abramovics, bár róla épp nyáron jelent meg olyan hír, hogy a befektetői vízumának lejárta után nem sikerült azt automatikus megújítani. A gazdasági elit információi, illetve hozzáférésük a brit és más országok gazdasági szerepelőihez teszi fontossá őket az orosz hírszerzés számára. Nagy-Britannia a nyugati világ pénzügyi központja, országok, nemzetközi beruházások hitelezése dől el a belváros irodáiban.

Végül természetszerűleg London azért is az orosz hírszerzés egyik célpontja, mert mégis csak a brit hadsereg az egyik legerősebb haderő, nukleáris hatalom, és az ország külpolitikája határozottan oroszellenes. London az Egyesült Államok legbizalmibb hírszerzési partnere, és néha ez is elég, hogy egy átállított brit hírszerzőn keresztül férjenek hozzá az amerikai titkokhoz.

HMS Astute, the British Royal Navy's latest nuclear hunter killer submarine, sails up Gareloch on the Firth of Cylde to her new base at Faslane, in western Scotland, on November 20, 2009. Astute is armed with 38 torpedoes and missiles, and is able to circumnavigate the globe without refuelling due to the nuclear technology used. AFP PHOTO/Andy Buchanan (Photo by Andy Buchanan / AFP)
A HMS Astute tengeralattjáró
Fotó:Andy Buchanan / AFP

 Mennyi az annyi?

A legizgalmasabb kérdések természetesen az orosz hírszerzési aktivitás részleteire vonatkoznak. Az elemzés számos kormányzati és hírszerzési tisztviselőt és korábbi orosz kémet szólaltatott meg ebben az ügyben. Az hidegháború utolsó évtizedében mintegy félszáz orosz hírszerző tiszt ügyködött a szigetországban. Oleg Gorgyievszkij KBG-ezredes szerint 1985-ben 25 tiszt dolgozott a KGB-nek, 14 a GRU-nak (előbbi a civil, utóbbi a katonai hírszerzést jelenti). A ma már 80 éves Gorgyievszkijnek pontos információi lehettek, hiszen a brit hírszerzés kettősügynökeként épp a londoni KGB rezidentúrát vezette, majd miután lebukott, filmekbe illő módon szöktette ki az MI6 Moszkvából Nagy-Britanniába.

Gorgyievszkij és a brit hírszerzés becslése szerint a 2010-es évekre jelentősen megnőtt a különböző orosz képviseleteken dolgozó hírszerző tisztek száma, amely jelenleg elérheti akár a 200 főt is. Ezek az tisztek – ismét csak becslések szerint – mintegy 500 ügynököt irányíthatnak a szigetországban. Mellettük informátorokra, alkalmi kapcsolatokra, szimpatizánsokra is számíthatnak nagy számban, nemcsak az orosz közösségből, de a brit társadalomból is.

Hasonlóan más országok gyakorlatához, az oroszok is kétfajta hírszerző tisztet alkalmaznak Nagy-Britanniában. A hivatásos kémek egy kisebb része diplomáciai státuszban dolgozik, ahol munkája deklaráltan kapcsolatban áll a feladatával, tipikusan a belügyi, hírszerzési összekötők, katonai attaséi beosztások tartoznak ide. A másik csoport fedésben dolgozik mint a nagykövetség vagy a kereskedelmi képviselet tisztviselője, konzul, gazdasági tanácsos.

5471373 07.04.2018 Building of the Russian embassy in London. Alexey Filippov
Az Orosz nagykövetség főépülete Londonban
Fotó: Alexey Filippov / AFP

Brit kormányzati források szerint az orosz nagykövetség 56 diplomatájának több mint feléről, 36 személyről sejtik, hogy valamelyik kategóriájú hírszerző lehet. További hivatalos orosz állami képviseletek állományában hasonló számú hírszerző dolgozhat.  Mellettük természetesen még más kémek is működhetnek Nagy-Britanniában, a hírszerzés gyakorlatából jól ismert módon. Egyrész alvó ügynökök, akik brit állampolgársággal rendelkeznek és első pillantásra teljesen britnek tűnnek, illetve olyan orosz állampolgárok, akik saját nevükön, legálisan tartózkodnak a szigetországban üzletemberként, diákként, taxisofőrként stb.

Végül, mint a Szkripal-ügy is bebizonyította, vannak olyan hírszerzők is, akik nem a szigetországban élnek, hanem csak rövidebb időszakokra, megbízásokat teljesítésére érkeznek Nagy-Britanniába, ahol valamilyen konkrét feladat végrehajtása a céljuk. Ebben az esetben sem szokatlan az, hogy álnéven, esetleg egy harmadik ország útlevelével érkeznek.

A Brexithez is közük lehet

Az orosz hírszerzésnek széles körű feladatai vannak Nagy-Britanniában, ezek közül épp a merényletek végrehajtása a legkevésbé jellemző. A stratégiai szintű információk megszerzése mellett (NATO, atomtitkok, amerikai kapcsolatok) épp a Brexit-népszavazás körüli kavarás mutatott rá, hogy ha a közvélemény befolyásolására is képesek, akkor annak még nagyobb haszna lehet – ez persze már egy sokkal összetettebb, kormányzati koordinációt igénylő lépéssorozatot feltételez.

Nagy-Britannia kilépése az EU-ból mindkét félnek káros, utólag derült ki, hogy a brit szavazók alig voltak tisztában a döntés következményeivel. A kiválást támogató néhány politikus, influencer vagy véleményformáló értelmiségi burkolt támogatásával, egyes események médiatámogatásával lehet, hogy az orosz hírszerzés csak néhány kisebb lökéssel járult hozzá a Brexit-kampány sikeréhez, de az is lehet, hogy éppen ennyi kellett csak ahhoz, hogy a britek olyan döntést honnak, amely végül Oroszország egyik riválisának a gyengüléséhez fog vezetni jövőre.

Kiemelt kép: Alexey Filippov / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Vladimir Putin, President of Russia, during the opening session of the Paris Peace Forum, an event that is a part of the commemoration ceremonies to mark the centenary of the 1918 Armistice, at the Villette Conference Hall in Paris
The Paris Peace Forum was created to
bring together all actors of global
governance to strengthen multilateralism
and international cooperation. 
On Sunday, November 11, 2018, in Paris, France. (Photo by Artur Widak/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.