Nagyvilág
Zágráb, 2011. április 16.
A háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina nyugalmazott horvát tábornok támogatói és háborús veteránok tüntetnek a zágrábi Jelasics téren a Gotovina, és tábornoktársai, Ivan Cermak és Mladen Markac perében hozott ítélet kihirdetése utáni napon. Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 24 évi börtönre ítélte Gotovinát, 18 évre Mladan Markacot, a különleges rendőri erők parancsnokát, és felmentette a harmadik vádlottat, Ivan Cermakot, a knini katonai egységek volt parancsnokát. A horvátok nemzeti hősnek tekintik Gotovinát, amiért 1995-ben négy év után felszabadította a szerbek által megszállt horvát területeket. Knin horvátországi várost a szerb-horvát háborúban a szerbek elfoglalták és az általuk kikiáltott Szerb Krajinai Köztársaság fővárosává tették meg, horvát lakosainak többségét pedig lemészárolták. A szerb agressziónak legalább 80 ezer áldozata volt és több százezren menekültek el. A Gotovina vezette Vihar hadművelet során Knin visszafoglalásakor több százezer szerb menekült el a korábban általuk megszállt területről. (MTI/EPA/Antonio Bat)

Pár nap alatt hidegháborús lett a hangulat két szomszédunk között

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 08. 08. 18:23

Három-négy nap alatt hirtelen mélypontra süllyedt a szerb-horvát viszony – pedig az utóbbi egy évben kifejezetten javultak Belgrád és Zágráb kapcsolatai. Most viszont a horvát elnöknő lemondta belgrádi látogatását, miután a szerb elnök Hitler és Horvátország között vont párhuzamot. Mindez azután történt, hogy a horvátok megünnepelték, a szerbek pedig meggyászolták az 1995-ös Vihar hadműveletet. A szerb külügyminiszter közben még Izraelt is bírálta a horvát ünnepség miatt.

Az elmúlt napokban kitört szerb-horvát vitákat a horvát hadsereg 1995-ös offenzívájára, a szakadár horvátországi szerbek legyőzésére emlékező ünnepségek váltották ki. Horvátországban ez a nap nemzeti ünnep. A megemlékezésen amerikai és izraeli résztvevők is akadtak, sőt az izraeli légierő három F-16-os gépe is bemutatót tartott.

Szerbiában viszont ez a nap a nemzeti gyász szimbóluma. A szerb elnök, Aleksandar Vucic ennek kapcsán kijelentette: Hitler zsidók nélküli világot akart, Horvátország és az ottani politika pedig szerbek nélküli Horvátországot. A kijelentés, vagyis a Hitler és Horvátország közötti párhuzam óriási felháborodást váltott ki Zágrábban, a horvát elnöknő, Kolinda Grabar-Kitarovic pedig kedden lemondta szerbiai látogatását.

A szerb külügyminiszter közben pedig azért bírálta Izraelt, mert képviseltette magát a horvát ünnepségen. Izrael válaszában azt hangsúlyozta, hogy nem a szerb-horvát történelmi vitákban foglalt állást, hanem azért vettek részt vadászgépei a rendezvényen, mert Horvátország éppen ilyen F-16-osokat vásárol tőlük. (E vadászgépek amerikai haditechnikai fejlesztések, így továbbadásukhoz nyilvánvalóan az Egyesült Államok hozzájárulása is kellett. Az amerikaiak részvétele pedig a horvát ünnepségen azért sem meglepő, mivel az USA és Horvátország között jók a kapcsolatok – a Vihar hadműveletet Zágráb 1995-ben amerikai katonai tanácsadók segítségével hajtotta végre.)

A horvátok azt ünneplik augusztus 4-én, hogy 1991 után, négy év megosztottságot követően egyesítették az országukat. Azt az országot, amely akkor még tulajdonképpen alig létezett, hiszen abban az évben vált ki Jugoszláviából, és amelynek egyötödét ugyanekkor a Szlobodan Milosevics belgrádi vezető által felbujtott helyi szerbek foglalták el a jugoszláv néphadsereg segítségével.

Zágráb, 2015. augusztus 4.
Katonai díszszemlét tartanak a horvátországi szerb krajinák visszafoglalását eredményező Vihar fedőnevű hadművelet megindításának huszadik évfordulója alkalmából Zágrábban 2015. augusztus 4-én. (MTI/EPA/Daniel Kasap)
Katonai díszszemlét tartanak a horvátországi szerb krajinák visszafoglalását eredményező Vihar fedőnevű hadművelet megindításának huszadik évfordulója alkalmából Zágrábban 2015. augusztus 4-én. (MTI/EPA/Daniel Kasap)

1991 és 1995 között „knini szerbek”-ként vagy szerb „Krajinaként” emlegették azt a nagyjából a mai bosnyák-horvát határ középső szakaszától nyugatra húzódó térséget, amelyet a szerbek tartottak ellenőrzésük alatt. A nemzetközileg el nem ismert államkezdemény teljes neve Republika Srpska Krajina, azaz Krajinai Szerb Köztársaság volt, s innen, illetve más területekről akkoriban körülbelül kétszázezer horvát menekült el – annyi, amennyi szerb később majd elhagyja Horvátországot.

1995-ben amerikai segítséggel a horvátok Bosznia-Hercegovinában és saját országukban is hadműveleteket indítottak, amelyekkel legyőzték a szerbeket. A szerbek nem tanúsítottak túl nagy ellenállást, visszavonultak, így a horvátok Ante Gotovina tábornok vezérletével látványos és gyors sikert értek el 1995. augusztus 4. és 7. között.

Ezzel egyidejűleg, illetve ezután a délszláv háború egyik legnagyobb exodusa zajlott le: a horvátországi szerbek Boszniába és Szerbiába menekültek el. Ez a menekültáradat 1995 óta nem felejtődött el Szerbiában – tavaly e sorok írója a Vajdaság székhelyén, Újvidéken látott erről egy nagyszabású szabadtéri fotókiállítást: Újvidék főterének nagy részét elfoglalták a hatalmas, kinagyított fotók a horvátországi szerbek szenvedéseiről. Ezt a szerbek etnikai tisztogatásnak tartják ma is.

A Vihar hadművelet miatt most kitört szerb-horvát szócsaták így pár óra alatt lerombolni látszanak az elmúlt körülbelül egy év eredményeit, amikor a két ország között inkább a megbékélésre helyezték a hangsúlyt, s egyre több kétoldalú találkozó is történt a belgrádi és zágrábi vezetők között. Ennek oka elsősorban az volt, hogy Szerbia szeretne szorosabb kapcsolatokat kialakítani az Európai Unióval, bár az ország EU-tagsága egyelőre nem tűnik túl közelinek. A csatlakozási tárgyalások ugyan már régóta zajlanak, de elég vontatottan. 2016-ban a horvátok gördítettek komoly akadályokat elé, mire a szerb miniszterelnök (2016-ban Vucic még kormányfő volt, nem államfő) kivonult a tárgyalásokról.

Horvátország úgy keresztbetett Szerbiának, hogy Vucic otthagyta az uniós tárgyalásokat
Horvátország nem adott zöld jelzést az oktatásról szóló csatlakozási fejezet megnyitására.

Horvátország ugyanis már tagja az EU-nak, így kedvező pozícióban van ahhoz, hogy Belgrádot sakkban tartsa. A szerbek azonban nem túl vehemensen igyekeznek Brüsszel felé – jó kapcsolatokat ápolnak a putyini Oroszországgal is.

Belgrádnak érdeke lenne a közeledés az EU-hoz, ám ez a folyamat ingoványos talajon zajlik: sem a horvát, sem szerb politikai elit nem hajlandó szembenézni a történelemmel, inkább annak egy átideologizált változatát sulykolja mindegyik – bár ezzel a jugoszláv utódállamok nincsenek egyedül a térségben –, s így a szerb EU-csatlakozás is veszélybe kerülhet a mostani viták miatt.

Az 1991-ben kitört horvátországi harcokat a nacionalista szerb politikus, Szlobodan Milosevics helyi emberei szították fel, majd a jugoszláv hadsereg is bekapcsolódott a küzdelmekbe. Mindkét oldal súlyos atrocitásokat hajtott végre, nemcsak a szerbek, hanem a horvátok közül is sokan a hágai bíróságon találták magukat később, háborús bűnökkel vádolva. Ante Gotovina tábornoknak is a bíróság elé kellett állnia, de őt végül felmentették.

Ami a konfliktus szítását illeti, a horvátokat sem kell félteni. Zágrábban mostanában a politika egy olyan zenészt, a Thompson művésznéven szereplő rockert is előtérbe tol, aki az 1991-es harcok egyik „indulóját” alkotta meg. (A Thompson név már eleve a brit gépfegyverről ragadt rá a zenészre, aki az 1991-es háborúban ezzel harcolt.) Már az 1991-es harci dal, a  Čavoglava  (szövegét a Youtube-on angolul is lehet követni) is kifejezetten szerbellenes, amellett, hogy második világháborús horvát fasiszta jelszavakat idéz.

Thompson pár hete nemcsak a horvát világbajnoki ezüstérmes fociválogatott zágrábi fogadóünnepségének sztárja és énekese volt, hanem most, a horvát győzelem napján is fellépett, és elénekelte a Čavoglavát is.

Szintén fontos jelzés volt, hogy Ante Gotovina most kitüntetést kapott a horvát elnöknőtől, és részt vett a knini „győzelmi ünnepségeken”. Sőt Kolinda Grabar-Kitarovic azóta látogatást tett Gotovina magánvállalatánál is, ahol száz embert foglalkoztatnak, és ahol az elnöknő kijelentette: „Ez Horvátország.”

Grabar-Kitarovic a focivébé döntőjén vált „világsztárrá”, a focisták ölelgetésével felülmúlta pár napra még Modricék népszerűségét is az interneten. Ugyanakkor tudni kell, hogy ő a horvát kormánypárt, a HDZ nacionalista táborának a vezetője, ellentétben a mérsékeltebb Andrej Plenkovic miniszterelnökkel.

Moszkva, 2018. július 16.
Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök (b) szakadó esőben megy le a pályáról az ünneplő francia válogatott mellett az oroszországi labdarúgó-világbajnokság Franciaország - Horvátország döntő mérkőzése után a moszkvai Luzsnyiki Stadionban 2018. július 15-én. Franciaország 4-2-re győzött. (MTI/EPA/Felipe Trueba)
A horvát elnöknő Modricékat is felülmúlta
Szereplése elhozhatja az újraválasztást Kolinda Grabar-Kitarovicnak, akit az egész világ megismert az elmúlt napokban, és aki eddig külön csatákat vívott párttársával, a miniszterelnökkel.

A mostani győzelemnapi ünnepségeken is Grabar-Kitarovicnál jóval visszafogottabb beszédet tartott a miniszterelnök, és a Szerbiával kialakítandó jószomszédi kapcsolatokra is kitért. A nacionalista harsogás azonban szerb és horvát oldalon is elnyomta a zágrábi miniszterelnök békésebb hangját. Horvátországban immár azt követelik, hogy Vucic szerb elnök kérjen bocsánatot a hitleri párhuzamért, ami viszont Vucicnak kifejezetten „jót tesz”. Ő ugyanis elemzők szerint a horvát-szerb vitát azért szítja, mert el akarja terelni egy sokkal súlyosabb kérdésről a figyelmet.

Koszovóról van szó, pontosabban arról, hogy Szerbia elismerje Koszovó önállóságát, ami valójában leginkább hátráltatja Belgrád európai integrációját, és ami alighanem még jó ideig húzódik majd (ha egyáltalán megtörténik). Koszovó Vucic számára sokkal fontosabb, és tudja, hogy a horvát szócséplésből aligha lesz komolyabb összetűzés, Koszovó ügyében viszont az ellene (szerb részről) esetleg felmerülő hazaárulás vádja és a szerb EU-csatlakozás között kell evickélnie.

Tulajdonképpen erre utalt keddi nyilatkozataiban is. A szerb elnök kifejtette: kompromisszumra van szükség Koszovóban, és láthatóan ő hajlana e felé, de az albánok még a legminimálisabb (amúgy egy brüsszeli egyezményben rögzített) szerb követeléseket sem teljesítették. Így Vucicnak nincs mire hivatkoznia, amikor előre szeretne lépni a koszovói rendezésben.

Koszovóban máig nem jött létre a szerb önkormányzatok közössége (ZSO) a terület északi, szerbek lakta részén. Ezért nem tudnak a szerbek legalább az általuk lakott területre saját rendőrfőnököt javasolni (négy jelöltjük közül a koszovói albánok választhatnák ki a végleges kinevezettet). Ám a ZSO létrejötte híján továbbra is az albánok neveznek ki a szerb lakta térségben rendőrkapitányokat.

Vucic számára tehát jókor jöttek a horvát támadások, hiszen így a szerb nacionalisták szemében is jó színben tüntetheti fel magát, miközben szeretne Koszovó ügyében is előrelépni. A szerb államfő tojástánca azonban nem tűnik egyelőre túl hatékonynak: Koszovó kérdésében komolyabb haladás nincs, Horvátországgal viszont tényleg gyorsan romlik a szerbek viszonya.

Kiemelt kép: Zágráb, 2011. április 16.
A háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina nyugalmazott horvát tábornok támogatói és háborús veteránok tüntetnek a zágrábi Jelasics téren a Gotovina és tábornoktársai, Ivan Cermak és Mladen Markac perében hozott ítélet kihirdetése utáni napon. Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 24 évi börtönre ítélte Gotovinát, 18 évre Mladan Markacot, a különleges rendőri erők parancsnokát, és felmentette a harmadik vádlottat, Ivan Cermakot, a knini katonai egységek volt parancsnokát. A horvátok nemzeti hősnek tekintik Gotovinát, amiért 1995-ben négy év után felszabadította a szerbek által megszállt horvát területeket. (MTI/EPA/Antonio Bat)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Marjai János/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.