Nagyvilág
Croatian President Kolinda Grabar-Kitarovic attends a meeting with Presidents of the Visegrad countries (V4) in Balatonfured, Hungary, on October 9, 2015. Their talks are expected to focus on the migrants' situation, the climate change and the situation in the Western Balkans.  AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

Pánikban Zágráb, lassan kiürül Horvátország

24.hu
24.hu

2018. 04. 17. 14:24

Az államfő szerint demográfiai katasztrófa fenyeget, már most az ország 10 százaléka más országokban dolgozik.
Korábban a témában:

Az elvándorlás miatt rendkívüli állapot van a Horvátországban – jelentette ki kedden Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő, aki többször bírálta már a kormányt amiatt, hogy nem tesz meg mindent a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállításáért.

Az államfő a közép-dalmáciai Šibenikben beszélt erről, ahova két napra kiköltöztette a hivatalát. Grabar-Kitarović megválasztása óta tizenötödször tette át ideiglenesen hivatalát mindig más-más megyeszékhelyre, hogy közvetlenül a helyszínen tájékozódjon a vidék helyzetéről és az ott élők problémáiról.

A fiatalok elhagyják Horvátországot a jobb élet reményében. Amikor nemrég arról beszéltem, hogy konkrét demográfiai intézkedésekre van szükség, azt mondták túlzásokba esem. Horvátországból csak tavaly 80 ezer ember költözött el (.) Mi ez, ha nem rendkívüli állapot, ami rendkívüli intézkedéseket követel?

– panaszkodott az államfő. Szerinte az állami vezetők elsődleges feladata, hogy megteremtsék a feltételeket a tisztességes élethez. Konkrét cselekvési tervre van szükség szerinte a népesség megújításához, nem újabb stratégia kidolgozására. Így folytatta:

Azt kérem a kormánytól és a parlamenttől, hogy teljes mértékben szenteljék magukat ennek a kérdésnek.

A konfliktus a kormány és az államfői hivatal között nem új keletű, holott mind az államfő, mind a kormány tagjainak zöme a nagyobbik kormányzó pártból, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösségből (HDZ) való. Grabar-Kitarović megpróbált közeledni a közép-európai országokhoz, ezen belül is a visegrádi négyekhez (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország), ugyanakkor Andrej Plenković kormányfő, akit a horvát sajtóban gyakran emlegetnek „brüsszeli csinovnyiknak”, szigorúan Brüsszel-párti politikát folytat.

A szomorú statisztika

Horvátország súlyos demográfiai gondokkal küszködik. A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly a csaknem négymilliós országban 17,6 ezerrel több ember halt meg, mint ahány született. Ez a legnagyobb természetes fogyás a második világháború óta. Ha ehhez hozzáadjuk a 2017-ben kivándoroltak számát, akkor összességében 58 ezres népességcsökkenésről lehet beszélni. Hírek szerint a kormány az ötödik demográfiai stratégia kidolgozására készül 1996 óta, miközben az eddigieket sem valósították meg. Eddig jóformán minden kormány új népességmegújulási tervet dolgozott ki, azonban egyiknek sem szereztek érvényt.

Horvátország 2013-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, így lakosai számára korlátozottan ugyan, de megnyílt az uniós munkaerőpiac. Azóta egyre több fiatal dönt úgy, hogy elhagyja az országot, Nyugat-Európában próbál szerencsét, és Zágráb nem tudja megállítani a kivándorlást. A legfrissebb adatok szerint csak Németországban és Ausztriában 450 ezer horvát állampolgár dolgozik, a horvát összlakosság 10 százaléka. A demográfiai problémák megoldásának hanyagolása miatt a nyugdíjrendszer, a munka- és az egészségügyi rendszer összeomlása fenyeget Horvátországban.

(Kiemelt kép: Europress)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.