A világ legnagyobb űrrakétája, a SpaceX Starshipje magyar idő szerint május 23-án, 0:30 órakor kezdte meg 12. tesztrepülését. Ez volt a Starship V3 verziójának első útja, a 124 méter magas eszköz szinte minden feladatát sikeresen teljesítette. Ez a SpaceX mellet jó hír a NASA számára is, ugyanis az Artemis–4 keretein belül végrehajtott emberes holdra szállás során a tervek szerint a Starship szállítaná az égitest felszínére az űrhajósokat. Ahhoz viszont még számos próbán kell átesnie, hogy erre készen álljon.
Siker volt a 12. repülés, de messze még a holdra szállás
A Starship 12. indítása nem volt zökkenőmentes, egyéb kisebb bakik mellett felszállás közben működésképtelenné vált első és második fokozatának is egy-egy hajtóműve. Ennek ellenére az eszköz elérte a világűrt, ahol sikeresen pályára állított két Starlink-műholdat és további 20 Starlink műholdat modellező makettet – foglalta össze a Space.com.
A gyorsítórakéta azonban nem volt ennyire sikeres: ahelyett, hogy puha leszállást hajtott volna végre a Mexikói-öbölben, nagy sebességgel csapódott a vízbe. A Starship második fokozata viszont sikeres landolást hajtott végre az Indiai-óceánon, alig több mint egy órával indulása után. Nem sokkal később az eszköz „eldőlt”, és felrobbant, ám ez nem hiba volt, hanem a terv része.
A tesztrepülést a SpaceX sikerként értékelte, és Jared Isaacman, a NASA igazgatója is arról írt az X-en, hogy egy lépéssel közelebb kerültek a Hold és a Mars eléréséhez. A tény, hogy a Starship V3 már első bevetésén ilyen eredményeket ért el, valóban bíztató jel, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a Starship előző tesztrepüléseihez képest nagy áttöréseket nem ért el. A korábbiakhoz nagyon hasonló feladatokat teljesített, amelyek meglehetősen messze vannak egy emberes holdmisszió végrehajtásától.
Jövőre már tudnia kéne holdra szállnia a Starshipnek
A NASA jelenlegi menetrendje alapján 2028-ban szeretne embereket juttatni a Holdra, addig a Starshipnek számos akadályt kellene megugrania. 2027-ben például teljesítenie kéne egy legénység nélküli landolást az égitesten, valamint az Artemis–3 misszió során bizonyítania kell, hogy képes dokkolni az Orion űrkapszulával a világűrben.
Utóbbira azért lenne szükség, mert az Artemis–4 alatt is teljesítenie kell majd ezt a feladatot. A küldetés legénysége ugyanis a tervek szerint nem a Starshippel hagynák el a bolygót, hanem az Orion űrkapszulában. Csak a Hold körüli pályára állás után szállnának át a SpaceX eszközébe, amely aztán az égitest felszínére vinné őket. Ezek a feladatok egyelőre viszont elég távolinak tűnnek egy olyan eszköz számára, amely még sosem repült egy óránál sokkal többet, és egyszer sem hagyta el az alacsony Föld körüli pályát.
A felzárkózáshoz sűrűbben kéne tesztrepüléseket végrehajtania a Starshipnek, amivel a SpaceX vezetősége is tisztában van. Az alapító-vezérigazgató, Elon Musk korábban arról beszélt, hogy heti rendszerességgel szeretne Starship-repüléseket végrehajtani, ám ezt egyelőre nem tudta megvalósítani – az előző tesztrepülés és a mostani között több mint 7 hónap telt el.
Ha a Starship nem képes tartani magát a NASA ütemtervéhez, az ügynökség másik űrcég eszközére cserélheti. Az egyetlen alternatíva, ami szóba jöhet, a Jeff Bezos-féle Blue Origin vállalat Blue Moon nevű leszállóegysége. Ezt az eszközt eddig egyszer sem próbálták ki az űrben, ezért csak találgatni lehet róla, hogyan teljesítene.
A NASA következő emberes holdra szállása az ambiciózus Artemis-program része, amely keretein belül az űrügynökség a 2030-as évekre tartós holdbázist építene ki az égitesten. A későbbi tervek között szerepel az is, hogy a Holdról indulva embert juttassanak a Mars felszínére.
