Nagyvilág
BRUSSELS, BELGIUM - DECEMBER 14:  President of France Emmanuel Macron, and Chancellor of Germany Angela Merkel speak during the launch of the Permanent Structured Cooperation,  (PESCO), a pact between 25 EU governments to fund, develop and deploy armed forces together, at the European Council on December 14, 2017 in Brussels, Belgium. The European Council summit is meeting for two days to discuss issues related to Brexit, defence, education, immigration and foreign policy.  (Photo by Dan Kitwood/Getty Images)

Merkel és Macron együtt törné le Zuckerberg hatalmát

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2018. 01. 11. 16:02

Korábban a témában:

Az elmúlt évben két óriási probléma gyötörte a technológián, a médián és a politikán agyalók gondolatait, és a kettőnek közös a gyökere.

Az egyik a kamuhírek kérdése. Magyarországon ez kicsivel kevésbé érthető, de az Egyesült Államokban többnyire külső szereplőkre van szükség a kamuhírek terjesztéséhez, mivel nem csinálja meg magától az állam. Azért csak többnyire, mert a Trump-kormány és média-holdudvara is igyekszik megtenni, amit tud.

De az amerikai baloldal még mindig a kamuhíreket teszi felelőssé azért, hogy Donald Trump elnök lehet. Sőt, egészen pontosan az oroszok aktív indézkedéseit, amelyekkel szándékosan megosztó tartalmakkal tolták tele a Facebookot. Ennek kongresszusi meghallgatás lett a vége, ahol elhangzott az az egészen ijesztő szám is, hogy az orosz trollok által vásárolt posztok 126 millió amerikaihoz jutottak el. Persze aki tisztában van a facebookos elérések működésével, pontosan tudja, hogy ezeknek az embereknek csak a töredéke olvasta is el ezeket a posztokat. És igazából az is erős túlzás, hogy Trump a kamuhírek és az orosz beavatkozás miatt lehetett csak elnök. Ez valószínűleg nem ártott neki, de nagy szerepe volt Hillary Clinton béna kampányának is.

WASHINGTON, DC - OCTOBER 31: (L to R) Colin Stretch, general counsel at Facebook, Sean Edgett, acting general counsel at Twitter, and Richard Salgado, director of law enforcement and information security at Google, testify during a Senate Judiciary Subcommittee on Crime and Terrorism hearing titled 'Extremist Content and Russian Disinformation Online' on Capitol Hill, October 31, 2017 in Washington, DC. The committee questioned the tech company representatives about attempts by Russian operatives to spread disinformation and purchase political ads on their platforms, and what efforts the companies plan to use to prevent similar incidents in future elections. (Drew Angerer/Getty Images)
Az amerikai kongresszus elkezdte lendületből szívatni a Facebookot
2017 nem a lázadás, hanem a technológiai rettegés éve. Most pedig elkezdődött az első nagy meccs, természetesen az oroszokra felhúzva.

A kamuhírek elleni háború annyira eldurvult, hogy a Broadcasting Board of Governors vezető stratégája konkrét háborús publicisztikát közölt a napokban. A BBG az a szervezet, amely a Szabad Európa Rádiót és az Amerika Hangját üzemelteti, és egyébként a gyakorlatban az Egyesült Államok egyik hírszerző szervezeteként működik.

Haroon Ullah konkrétan azt írja, hogy e-háborúban állunk:

A lövedékeket robotokra, a katonákat programozókra, a berlini falat pedig tűzfalra cseréltük.

Ennél nehéz militánsabban közelíteni a kérdéshez.

A másik ehhez hasonló, bár kevésbé akut probléma az, hogy idén ébredt rá a világ, mekkora hatalma van ezeknek a netes cégeknek. A Google, a Facebook, az Apple és az Amazon hatalmas urai a világnak. Amikor az utóbbi új központjának keresett helyet, olyan városok is jelentkeztek, amelyek a nevüket hajlandók lettek volna Amazonra változtatni, csak ott hozzanak létre ötvenezer új munkahelyet.

NEW YORK, NY - DECEMBER 30:  People walk past a Google office building on 9th Avenue in Chelsea district on December 30, 2017 in New York City. The building, known officially by its addrees of 111 8th Avenue, is among the city's biggest office buildings and is wholly owned by Google.  (Photo by Sean Gallup/Getty Images)
Fotó: Sean Gallup/Getty Images

De nem nehéz belátni, mekkora hatalma van például a Facebooknak, elég belegondolni abba:

mi történne, ha Mark Zuckerberg indulna az amerikai elnöki székért?

A Facebook vajon ebben az esetben ugyanúgy kezelné-e a róla szóló híreket, mint a többi jelöltről szólókat? Egy darabig még kikövetni se lehetett Zuckerberget a Facebookon. Ráadásul a Facebook vezetője úgy viselkedik, mint aki később politikai szerepet szeretne vállalni. Államokat látogat meg öltönyben és nyakkendőben, politikai tőkét gyűjt, adakozik, alapítványt üzemeltet.

A két problémát hiába kezdik el az Egyesült Államokban érezni, valószínűtlennek tűnik, hogy kezdjenek is vele valamit az amerikaiak. Még a Szilícium-völgyet talán a legjobban ismerő Recode főszerkesztője, Kara Swisher is azt mondta, hogy valószínűleg egyszerűen megvárják ezek a cégek, amíg elmúlik a vihar, senki nem lesz számonkérve vagy szabályozva.

Az Egyesült Államok mindkét problémával kapcsolatban egyértelműen Európa felé néz, ahol viszont valóban történnek erre kísérletek. Ennek több oka is van, egyrészt Európában sokkal erősebb a kormányok hatalma a nagy cégek felett, mint Amerikában, másrészt az állami szabályozásokkal szemben sincs olyan durva ellenszenv a társadalomban.

Franciaország és Németország pedig meg is próbálja rendbetenni a Facebookot és a többieket.

Németországban néhány napja lépett életbe az a törvény, amelyik sokkal szigorúbban fogja azokat a szolgáltatókat, amelyek nem távolítják el a gyűlöletbeszédet, a kamuhíreket vagy az illegális tartalmakat.

A cégeknek 24 órájuk van arra, hogy ezeket a tartalmakat töröljék, különben akár 50 millió euró kártérítést is fizethetnek. A szabályozás a közösségi hálókat és a kétmilliósnál nagyobb felhasználói bázisú médiacégeket érinti. A fő célpont egyértelműen a Facebook, a Twitter és a Youtube lesz, de a törvény vonatkozni fog a Redditre, a Tumblrre és az orosz Vk-ra is, de lehet, hogy még a Flickr és a Vimeo is számonkérhető lesz.

The Russia Today logo is seen on a iPhone in this photo illustration on December 1, 2017. (Photo by Jaap Arriens/NurPhoto)
Fotó: Jaap Arriens/NurPhoto

A Netzwerkdurchsetzungsgesetz néven ismert törvényt még a nyáron fogadták el, de a cégek az év végéig kaptak időt, hogy felkészüljenek az életebe lépésre. A Facebook például több száz németül beszélő moderátort vett fel csak emiatt. De ennek a szabályozásnak nemcsak az a lényege, hogy gyorsan lépjenek a cégek, hanem az is, hogy létrehozzanak egy valóban működő hálózatot a panaszok kezelésére, hogy minél gyorsabban jelenthetők és eltávolíthatók legyenek ezek a tartalmak.

Mark Zuckerberg, founder and chief executive officer of Facebook Inc., holds a propeller pod for Aquila, the company's unmanned aircraft that will be used to deliver wifi to developing nations, while speaking at the Facebook F8 Developers Conference in San Francisco, California, U.S., on Tuesday, April 12, 2016. Zuckerberg outlined a 10-year plan to alter the way people interact with each other and the brands that keep advertising dollars rolling at the world's largest social network. Photographer: Michael Short/Bloomberg via Getty Images
Mark Zuckerberg egy digitális rablóbáró, és pont ettől lesz nagyon veszélyes
Nincs még egy ember a világon, aki ekkora befolyással lenne az életünkre, és aki mindenféle felügyelet, korlát, vagy felelősség nélkül ilyen komoly dolgokról dönthetne. Itt lenne az ideje kitalálni, mihez kezdünk vele.

Hasonló törekvések egyébként Nagy-Britanniában is voltak, de valószínűleg Franciaország lesz a következő, ahol szigorúbban fogják majd a médiacégeket.

Emmanuel Macron elnök nemrég beszélt erről, azt ígérve, hogy hamarosan új szabályozást nyújt be.

Amikor a kamuhírek terjednek, bírósághoz lehet majd fordulni. És ha levették a kifogásolt tartalmat, akkor akár a felhasználókat is törölhetik, vagy az oldalakat is letilthatják majd.

– mondta. Ezzel a hozzáállással egy probléma van csak. Ahhoz, hogy a kamuhírek terjedése ellen minél hatékonyabban lehessen fellépni, először meg kell nevezni azt, hogy mit nevezünk kamuhírnek. Minél tágabb az elnevezés, annál könnyebben használható fel a törvény a szólásszabadság megsértésére. De pontosan körülírni elég nehéz azt, hogy mi is egy kamuhír.

MENLO PARK, CA - APRIL 04:  Facebook CEO Mark Zuckerberg speaks during an event at Facebook headquarters on April 4, 2013 in Menlo Park, California. Zuckerberg announced a new product for Android called Facebook Home.  (Photo by Justin Sullivan/Getty Images)
Csak akkor leszünk szabadok, ha Zuckerberg leváltható lesz
Hatalmas problémák vannak az interneten, és jó részükért a Facebook a felelős. Ha meg akarjuk oldalni a politikai gondjainkat, úgy kell kezelnünk a Facebookot, ami: közszolgáltatásként.

Ráadásul emellett azt is el kell dönteni, milyen szabályozások vonatkoznak ezekre a nagy cégekre. Médiacégnek, kiadónak vagy technológiai cégnek számít-e például a Facebook vagy a Youtube? Igazából a klasszikus értelmezésben egyiknek sem, pedig ezt fontos lenne eldönteni, mert teljesen más szabályozás vonatkozna rájuk mindhárom esetben. Erről a problémáról már korábban írtunk. Akkor azt vetettük fel, hogy érdemes lenne eldönteni, hogy a Facebook magáncégnek vagy infrastruktúrának számít-e.

De a megoldás akár közelebb is lehet, mint gondolnánk. Mark Zuckerberg minden évben kiköt magának valamilyen szórakoztató, elérendő célt. Volt, hogy lefutott 365 mérföldet, de tavaly például mesterséges intelligenciát épített a lakásába. Az idei cél az, hogy a Facebookon fog dolgozni. Komolyodik a helyzet.

Kiemelt kép: Dan Kitwood/Getty Images

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Bielik István / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.