Ezen a héten Budapesten rendezik a judo világbajnokságot. Az eseményre Vlagyimir Putyin orosz elnök is Magyarországra látogat, aki amellett, hogy nagy rajongója a sportágnak, legbizalmasabb barátait is a judónak köszönheti.
A kezdetek
Anatolij Rahlin orosz szambo- és judoedző az 1964-65-ös tanév elején egy gyári sportklubba, a szentpétervári Turbosztroityelbe keresett a küzdősportok iránt érdeklődő helyi gyerekeket. Ekkor vitte oda a 13 éves Vologya Putyint is, akinek aztán több mint tíz évig volt az edzője. Putyin szülei először ódzkodtak a „verekedéstől”, nem akarták elengedni egy szem fiukat az edzésre. Miután azonban Rahlin meglátogatta őket és elmondta nekik, hogy tehetséges a fiuk, megváltozott a véleményük a sportágról – olvasható Putyin hivatalos önéletrajzában a Kreml honlapján. A kiválasztott gyerekek között ott volt Arkagyij Rotenberg, majd néhány év múlva csatlakozott hozzájuk öccse, Borisz is, valamint Vaszilij Sesztakov – később mindannyiuk életére jelentős hatással volt a Putyinnal ekkor kezdődő ismeretségük.
Putyin és társai a kezdetekkor szambót (gyakorlatilag a judo orosz változata, szó szerinti jelentése önvédelem fegyver nélkül, az 1920-as években a Vörös Hadseregben fejlesztették ki, hogy a szovjet katonák megfelelően tudjanak részt venni a közelharcban) tanultak, csak néhány évvel később tértek át a cselgáncsra. A 2013-ban elhunyt Rahlin szerint Putyin „inkább volt érzelmes, mint erőszakos harcos”, aki „tudott veszíteni és nyerni is, de mindig mindent kiadott magából a szőnyegen”. Rahlin szerint Putyin komoly sportkarriert futhatott volna be, ha végül nem választ magának más pályát (elmondása szerint a leendő elnök már 18 évesen megszerezte a fekete övet). Putyint azonban 1970-ben felvették a Leningrádi Állami Egyetem jogi karára, s bár továbbra is látogatta az edzéseket, ettől kezdve sokkal inkább a tanulmányaira koncentrált.
Putyin nem felejt
Sok barátom van, de igazán közel csak kevesen állnak hozzám. Ők sosem hagytak el. Sosem árultak el, és én sem árultam el őket. Szerintem ez az, ami a leginkább számít.
A jogi kar befejezése után Putyin a KGB akadémiájára került, majd később hírszerzőként a kelet-németországi Drezdában teljesített szolgálatot éveken keresztül. Hazatérését követően a ’90-es évek elején Szentpéterváron, Anatolij Szobcsak akkori polgármester alatt dolgozott. Ha a judót már nem is űzte professzionális szinten, az egykori társakról nem feledkezett meg: asszisztensének a judoklubban megismert Arkagyij Rotenberget tette meg. Putyin hirtelen felemelkedésére még néhány évet várni kellett, de már nem sokat: 1996-ban családjával Moszkvába költözött, hogy Borisz Jelcin elnöki adminisztrációjában kapjon munkát, 1998 júliusában kinevezték az FSZB (a KGB jogutódja) igazgatójának, 1999 augusztusában pedig megkapta miniszterelnöki kinevezését. Jelcin év végi lemondását követően megbízott elnök lett, majd a tavaszi választásokat követően az ország tényleges vezetőjévé vált. A hirtelen jött sikerek ellenére azonban Putyin nem felejtette el, hogy kik voltak mellette a nehéz időszakokban: a judóklubból ismert jóbarát, Rotenberg üzleti karrierje ebben az időszakban indult el, hogy aztán néhány éven belül az ország talán legbefolyásosabb üzletemberévé váljon.
Mára már a Rotenberg testvérpár neve mindenki számára ismerősen cseng Oroszországban. Hogy csak a legutóbbi időszakból említsünk példákat, Arkagyij és Borisz Rotenberg cégei kapták a legnagyobb megrendeléseket a 2014-es szocsi téli olimpia előkészítése során, illetve a Gazpromtól is folyamatosan jutnak hozzá különféle megbízásokhoz (a gázipari óriásnak többnyire gázvezetékeket gyártanak és fektetnek le). A rendelkezésre álló adatok szerint ezeket a megrendeléseket rendszerint jóval a szokványos árak felett teljesítik: a történelem eddigi legdrágább olimpiája összesen 50 milliárd dollárba került Szocsiban, ebből 7 milliárd került Rotenbergék zsebébe – ez megfelel annak az összegnek, amely az eggyel korábbi, 2010-es vancouver-i téli olimpia összköltsége volt. A Putyin-rendszer alatt Arkagyij Rotenberg cégén keresztül óriási vagyonra tett szert a testvérpár: a SztrojGazMontazs sorozatban kapja a nagyobbnál nagyobb megrendeléseket a Gazpromtól és más állami cégektől.
Rotenberg cége kezdte meg a Kercsi híd építését is, ez az orosz „anyaországot” a 2014-ben elcsatolt (orosz terminológiában „újraegyesített”) Krímmel összekötő átkelő, amely nem csak stratégiai, kereskedelmi szempontból volt fontos Moszkva számára, de nemzetpolitikai kérdésként is tekintettek rá. Az előzetes kalkulációk szerint 3 milliárd dollárba kerülő gigaprojektet a SztrojGazMontazs kapta meg – közbeszerzés vagy bármilyen versenyeztetés nélkül. Az elsősorban gázvezetékeket építő cég profiljában ez lesz az első alkalom, hogy hidat épít, igaz, autópályákkal és hasonló infrastrukturális beruházásokkal korábban már sokat foglalkoztak. A 19 kilométeres híd átadását a jelenlegi állás szerint 2018 végére tervezik, ha elkészül, ez lesz Európa leghosszabb hídja.
A testvérpár Putyinhoz való szoros kötődése miatt rákerült az USA és az Európai Unió szankciós listájára. A Forbes jelenleg 2,6 milliárd dollárra saccolja Arkagyij Rotenberg vagyonát, ezzel a 39. leggazdagabb ember Oroszországban, de a valóságban valószínűleg ennél sokkal nagyobb vagyona lehet. Borisz, a másik Rotenberg testvér 1 milliárd dolláros vagyonával „csak” 94. a listán. A szintén üzletember Borisz testvéréhez hasonlóan az Orosz Judo Szövetség alelnöke. Mivel az orosz mellett finn állampolgársággal is rendelkezik, így ő testvérével ellentétben nem került fel az EU szankciós listájára. A testvérpár a tulajdonosa az oroszországi SMP Banknak is, amely szintén a szankciók alá esett, ezt követően pedig a Mastercard és a VISA is megtagadta vele az együttműködést (ezeket a kártyákat jelenleg nem is lehet használni a bank termináljaiban).
Arkagyij Rotenberg máig sem szakadt el a judótól: 1998-ban egy judoklub alapításának ötletével kereste meg az akkor szentpétervári alpolgármester Putyint. A Javar-Nyeva elnevezésű klub alapításában részt vett a fiatalkori edzésekről ismert Vaszilij Sesztakov és Gennagyij Tyimcsenko is, Putyin pedig a szervezet tiszteletbeli elnöke lett. Sesztakov akkor judoedzőként dolgozott egykori szülővárosában, de ahogy Putyin politikai karrierje felfelé ívelt, ő is elkezdett politikával foglalkozni: 2003 óta országgyűlési képviselő az Egységes Oroszország, azaz a kormánypárt színeiben. Putyinnal ápolt kapcsolata állítólag azóta is igen erős, könyvet és filmet is készítettek együtt a judózásról („Tanuljunk judózni Putyinnal!”).
Tyimcsenko szintén Putyin fiatalkori judo-köréből került ki, s azóta is az egyik legbizalmasabb embere az orosz államfőnek. A 64 éves üzletember – egyébként Putyin és a leningrádi/szentpétervári cselgáncséletből továbblépő szereplők mind hasonló korúak, hiszen egyidősen kezdték a sportot – elsősorban az energetikában érdekelt vállalatokat igazgat. Csaknem 14 milliárd dolláros vagyonával rendkívül előkelő helyen áll a leggazdagabb oroszokat számba vevő Forbes listán, a legutóbbin a 4. helyen szerepelt. A Rotenberg testvérekhez hasonlóan ő is az egyik legnagyobb beruházó volt a szocsi olimpia során, elsősorban az infrastruktúrához kapcsolódó építkezéseket teljesített. A sporthoz több szálon is kötődik, a judo iránti vonzalma mellett a Kontinentális Jégkorong Liga (KHL – gyakorlatilag az NHL oroszországi megfelelője) elnöke, illetve a szentpétervári SKA csapat elnöke. Nem mellékesen pedig az Orosz Olimpiai Bizottság alelnöke. Rotenbergékhez hasonlóan ő sem kerülte el az USA szankcióit, ezzel kapcsolatban egyszer keserűen a következőt nyilatkozta:
Felelned kell mindenért. Még az elnökkel való barátságodért is.
Hagyják magukat
Az orosz állami televízióban időnként Putyin a jól szabott öltönyt fehér judofelszerelésre cseréli, hogy aztán mintaértékű dobásokat mutasson be a tatamin. A felvételek ilyenkor minden alkalommal magabiztos, győztes pozícióban mutatják be az elnököt, egy 2008-as Russia Today videó például „Kinek van szüksége biztonsági őrökre, ha ilyen jó önvédelemből?” felvezetéssel kezdik anyagukat a judózó Putyinról.
Sokak szerint azonban az orosz elnök korántsem annyira jó a sportban mint mutatja. Egy amerikai biztonságpolitikai híroldal szerkesztője szerint a Putyinról készült videók hamis képet adnak a judózó elnökről. Benjamin Wittes maga is fekete öves küzdősportoló, és elmondása szerint a Putyint promózó videók rendszerint közös bemelegítéssel kezdődnek, utána pedig Putyin eldobja ellenfelét. Wittes szerint
Putyin ugyanakkor 2014-ben 8 danos mester lett Oroszországban, a Nemzetközi Taekwondo Szövetség pedig nagymesteri címet adományozott neki egy dél-koreai látogatása során, annak ellenére, hogy korábban sosem űzte ezt a sportot.
A szakértő meglátásait lehet vitatni, illetve a tévécsatornákon látható Putyin képességeit is kétségbe lehet vonni, az ugyanakkor biztosra vehető, hogy a Kreml szoros irányítása alatt álló csatornák nem fognak olyan felvételeket sugározni az országot vezető elnökről, ahol esetleg vert helyzetben tűnne fel. Éppen ellenkezőleg: Putyint erősnek és legyőzhetetlennek mutatják be, hiszen ez meghatározó eleme az elnök pr-kampányának. Ki ne ismerné a Putyinról elterjedt népszerű képeket, ahogyan félmeztelenül lovagol, horgászik, vagy éppen valamilyen vadonban élő állatot szelídít meg. Oroszország vezetőjéről a népben kialakult kép mindig is sokat számított az ország történetében, a cárok, majd a főtitkárok idejében is – miért lenne ez éppen most másképp?
Ackermann Sándor
Kiemelt kép: Sputnik/Aleksey Nikolskyi
