A külföldi EU-munkavállalóknak járó családi pótlék szigorítási tervei feletti vitán akadhat el Nagy-Britannia és az Európai Unió reformmegállapodása, a visegrádi EU-csoport ugyanis “egységes frontot” alkotva lép fel annak érdekében, hogy a külföldön élő gyerekek után már folyósított kifizetésekre a tervezett szigorítás ne vonatkozzék, írta a Financial Times.
London eredeti követelése az volt, hogy ne vehessenek fel családi pótlékot olyan külföldi EU-munkavállalók, akiknek gyermekei nem élnek Nagy-Britanniában.
Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által február elején ismertetett átfogó megállapodási szövegtervezet ezt a tilalmat nem tartalmazza, de annyit megenged, hogy Nagy-Britannia a külföldi igénylők hazájában honos megélhetési költségek alapján indexálhassa a családi pótlékot, vagyis adott esetben a nagy-britanniai szintnél kevesebbet juttathasson a külföldi jogosultaknak erre a célra.
34 ezer gyerek
A Financial Times keddi írása szerint azonban Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia “váratlanul erőteljes ellenállása” miatt kétségessé válhatnak a családi pótlék szabályozásának szigorítási tervei. A visegrádiak hajlandók ugyan engedményekre a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásában, de azt akarják, hogy a már folyamatban lévő folyósításokat a szigorítások ne érintsék – áll a londoni gazdasági napilap budapesti, varsói és brüsszeli tudósítóinak közös cikkében.
A Financial Timeshoz a lengyel külügyminisztérium eljuttatott egy nyilatkozatot, amely szerint Varsó azon a véleményen van, hogy ha a családi pótlék indexálásáról megállapodás születik, az csak az újonnan érkező munkavállalókra vonatkozhat, vagyis az e juttatásban már most is részesülő külföldi EU-polgárok esetében a folyósítási feltételek nem változhatnak.
Tomás Prouza, a cseh kormány európai ügyekért felelős államtitkára szintén azt mondta a brit lapnak, hogy a változtatások csak az újonnan Nagy-Britanniába érkező munkavállalókra vonatkozhatnak. Hozzátette, hogy a reformtervezet más átalakítási javaslatok esetében ezt tartalmazza is, a családi pótlék ügyében azonban nem, így ezt tisztázni kell.
Egy név nélkül idézett “térségi diplomata” azt mondta a Financial Timesnak, hogy jóllehet a brit javaslatok elfogadhatók, ha azokat csak London érvényesíti, más lenne a helyzet, ha a példát Párizs, Berlin és mások is követnék.
A lap ugyancsak név nélkül idéz egy magyar kormánytisztviselőt is, aki szerint a családi pótlék indexálásának esetleges széles körű bevezetése számos országban teljesen átalakíthatja a munkapiac szerkezetét, és diszkriminatív jellegű intézkedésekhez vezethet.
Sobotka: nem jó egyedi intézkedésekkel harcolni a szociális dömping ellen
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerint nem jó megoldás, ha az uniós tagállamok a szociális dömping ellen egyedi intézkedéseket hoznak saját munkapiacaik védelmében.
A szociális dömping elleni harcot nem szabadna összetéveszteni az egyes nemzeti munkapiacok egyoldalú védelmével, jelentette ki Sobotka a visegrádi négyek érdekegyeztető tanácsa képviselőinek első közös tanácskozásán kedden a Prága melletti Kamenicében.
A tanácskozás fő témája a munkaerő szabad mozgása.
A cseh kormányfő úgy vélekedett, hogy a munkaerő szabad mozgása alapvető feltétele a versenyképesség megőrzésének az Európai Unióban. A felmerült problémákat nem a vonatkozó európai rendelet módosításával, hanem a szabályok következetesebb betartásával kellene megoldani, jelentette ki.
Szociális dömpingnek nevezik azt a jelenséget, amikor a termelési költségek csökkentése érdekében a munkaadó a hazainál olcsóbb, külföldi munkaerőt alkalmaz. Az Európai Unión belül például gyakran ilyen jelenségnek minősíthető a kelet-európai munkaerő alkalmazása a nyugat-európai gazdaságokban.
A téma Nagy-Britanniának az Európai Unióval szemben támasztott reformkövetelései kapcsán került az előtérbe. London egyoldalúan szeretné megnyirbálni a külföldieknek eddig nyújtott szociális támogatásokat. Ezt a visegrádi négyek elutasítják, és kompromisszumos megoldást szeretnének. A munkaerő szabad mozgása szerintük rendkívül fontos.
A munkaerő és a szolgáltatások szabad mozgása szerintünk fontos feltétele a versenyképesség megőrzésének az Európai Unión belül, hangsúlyozta Bohuslav Sobotka.
A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák érdekegyeztető tanácsok képviselői most első ízben ültek össze közös tanácskozásra. Az elképzelés az, hogy a jövőben évente legyenek ilyen fórumok.
(Financial Times, MTI)
