Külföld

Egyiptom helyett Európa: a hely, ahol a hajóskapitányok embereket dobnak a vízbe

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2015. 09. 14. 19:18

Mielőtt az Európába vezető út át nem tevődött a Balkánra – közvetlenül érintve Magyarországot – a főleg háborús övezetekből menekülő emberek tízezrei próbáltak szerencsét és eljutni az alexandriai partoktól Európáig. Alexandria, a líbiai Bengázi voltak a kiindulópontok. Bár továbbra is emberek tömegei indulnak a tengeren, az igazi hullám végérvényesen áttevődött a Balkánra. Jelenleg az Alexandriából kiinduló embercsempészet célpontja is elsősorban a török partok elérése, ez ugyanis közelebb van, így kisebb a veszély, amelynek kiteszik magukat az emberek a tengeren. Törökországból pedig egyenes az út Görögországba és Európába.
A szíriai polgárháború kitörésekor Egyiptom minden menekülőt befogadott. Vonzó célpont is volt az ország, mert arab nyelvű és Szíriával hosszú közös múltja van. Vízumra sem volt szüksége a menekülteknek. 2013-ban azonban drasztikusan megváltozott minden. Ma már nem látják szívesen a menekülteket Egyiptomban.

Alexandria. Az ezeréves kikötőváros Egyiptom legfontosabb kijárata a Földközi-tengerre. Naponta indulnak kereskedelmi kikötőjéből teher- és halászhajók. 2012 óta azonban Alexandria nem a híres múltjával, hanem azzal szerepelt a hírekben, hogy a Földközi-tengeren zajló embercsempészetnek az egyik legfontosabb központja volt.

Mielőtt az Európába vezető út át nem tevődött a Balkánra – közvetlenül érintve Magyarországot – a főleg háborús övezetekből menekülő emberek tízezrei próbáltak szerencsét és eljutni az alexandriai partoktól Európáig. Alexandria, a líbiai Bengázi voltak a kiindulópontok. Bár továbbra is emberek tömegei indulnak a tengeren, az igazi hullám végérvényesen áttevődött a Balkánra.

Fotó: Jászberényi Sándor
Fotó: Jászberényi Sándor

Azzal a céllal utaztunk Alexandriába, hogy megtudjuk mi változott, mi terelte el a menekülthullámot a szárazföld felé. Riportunk során több humanitárius munkással, az Alexandriában menekültként élő 150 ezer fős szír közösség tagjaival, de még egy úgynevezett brókerrel is beszéltünk, aki a hajókra szervezi azokat, akik vállalják az utat Európa felé. A cél elsősorban Olaszország partjai. Bár mindenki hajlandó volt szóba állni velünk, az arcát szinte senki sem merte megmutatni. Félnek az egyiptomi hatóságoktól.

Fotó: Jászberényi Sándor
Fotó: Jászberényi Sándor

Csökkenő érdeklődés

Alexandriából hajóval Európába jutni jelenleg 3500 dollárba kerül fejenként. Az érdeklődés csökkenését jelzi, hogy a csempészek nem kérnek pénzt a kiskorú gyerekek után, és úgy vonják be a közösség tagjait az embercsempészetbe, hogy annak, aki tíz fizető kuncsaftot hoz, az utazás ingyenes.

Rída, a bróker, akivel beszéltünk elmondta, hogy a zsúfolásig megtömött halászhajók, gumicsónakok a legtöbbször Alexandria Ágámi nevű szegénynegyedeiből indulnak. Amikor nemzetközi vizekre érnek és sikeresen elkerülik az egyiptomi parti őrséget, akár napokig is várakoznak, gyakran élelem és víz nélkül, nagyobb, tengerjáró hajókra. Ezekre szállítják át az embereket és ezek indulnak el az európai partok felé, ahol a csempészek a nemzetközi vizeken várják a menekülteket, szintén halászhajókkal és gumicsónakokkal.

Fotó: Jászberényi Sándor
Fotó: Jászberényi Sándor

A cél a görög szigetek: Kos, Leszbosz, Ciprus

A nemzetközi sajtó hónapok óta tele vele az ilyen utak során megfulladt emberek, férfiak, nők és gyerekek fotóival. Több olyan szíriaival is beszéltünk, akik konkrétan családtagjaikat veszítették el az út során. A nyílt vizeken ugyanis bármit meg lehet tenni. Olyan horrortörténetet is hallottunk, hogy amikor már nem volt több csomag, amit a vízbe lehetett volna dobni, hogy megmentsék az elsüllyedéstől a túlterhelt bárkákat, a hajók kapitányai embereket dobtak a vízbe.

Elsősorban azonban nem a veszélyessége tántorította el a menekülteket, hogy a tengeri utat válasszák.

Fotó: Jászberényi Sándor
Fotó: Jászberényi Sándor

Ne ide jöjjenek

Hanem az arab kormányzatok voltak. 2013-ban a katonai puccsal hatalomra kerülő Sziszi elnök, megváltoztatta Egyiptom vízumrendszerét, és vízumkötelessé tette az országba való belépést a szíriaiak számára. Tartózkodási engedélyt valaki csak akkor kaphat, ha meghívó levéllel rendelkezik, illetve ha felvételt nyert egy egyetemre.

A meghívólevelet a hatóságok ellenőrzik. Ha valaki nem fizet a megfelelő brókernek körülbelül 2500 dollárt, hónapokat kell várakoznia, mire elbírálják a kérelmét. A tartózkodási engedély pedig addig érvényes, amíg valaki az ország területén tartózkodik. Ha elhagyja Egyiptomot, már nem térhet vissza. A tartózkodási engedélyeket pedig folyamatosan meg kell újítani, amihez szintén pénz kell. Egyiptomban nincsenek menekülttáborok, az ideérkezőknek saját maguknak kell biztosítaniuk a szállásukat és az étkezésüket. Munkát nem nagyon tudnak vállalni. Csak olyat, amit már az egyiptomiak sem végeznek el. Egy szíriai menekült egy egész napon keresztül dolgozik hatszáz forintnak megfelelő egyiptomi fontért.

Fotó: Jászberényi Sándor
Fotó: Jászberényi Sándor

2013-tól az Egyiptomba érkező szíriai menekültek száma rohamosan csökkent. Jelenleg Törökország az első állomás, mert ellentétben az arab államokkal a törökök nem teszik lehetetlenné bürokratikusan az országba érkezést és az ott-tartózkodást.

Mohamed Kashíf, az Egyiptomi Kezdeményezés a Személyiségi Jogokért (EIPR) az országban élő szíriaiak számát körülbelül 150-200 ezer főre teszi. Ennyien érkeztek az országba 2012 óta. A szám 2013 óta nem növekedik. A kormányzat nem sok mindennel támogatja a menekülteket, így az eddig befogadott közösség, mely a nagyvárosok szegénynegyedeiben telepedett le, menne az országból. Feltéve, ha van rá elég pénze.

Jelenleg az Alexandriából kiinduló embercsempészet célpontja is elsősorban a török partok elérése, ez ugyanis közelebb van, így kisebb a veszély, amelynek kiteszik magukat az emberek a tengeren. Törökországból pedig egyenes az út Görögországba és Európába.

Fotó: Jászberényi Sándor
Fotó: Jászberényi Sándor

Nemcsak szíriaiak, hanem egyiptomiak, tunéziaiak, algériaiak is nekivágnak az útnak a menekülthullám miatt. Rida, a bróker elmondta, hogy amióta az emberek látják, hogy igenis el lehet jutni Európába, egyfajta láncreakció indult el: mindenki szerencsét próbál a jobb élet reményében, aki teheti.

Azok a menekültek és brókerek, akikkel beszéltem azt is elmondják, hogy a menekülők egymást készítik fel, hogy mit is kell mondani az európai hatóságoknak. Erre konkrétan mondtak egy példát.

Ha egy csónakban tíz ember utazik, ebből azért hat-hét valóban szíriai menekült, a többi más nemzetiségű migráns. Mire Európába érnek mind a tíz ember szíriai lesz, legalábbis annak fogja vallani magát.

Pontosan tudják, hogy Európa befogadja a valóban a háború elől menekülő embereket, így a szíriaiak majdnem mindegyikét. Azzal is tisztában vannak azonban, hogy az európai hatóságok nem rendelkeznek elég szakértővel, hogy meg tudják különböztetni a különböző arab dialektusokat és mélységében szűrni a menedékkérőket.

Fotó: Jászberényi Sándor
Fotó: Jászberényi Sándor
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.