Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azután beszélt erről, hogy Rigában részt vett az EU-tagországok parlamentjeiben működő külügyi bizottságok elnökeinek ülésén.
Az EU soros elnökséget betöltő Lettország fővárosában tartott ülésen Mogherini számolt be arról, hogy sürgetővé vált egy új európai biztonsági stratégia kidolgozása, mivel Európa elmúlt huszonöt évéhez képest 2015-ben a kontinens biztonsága megkérdőjeleződött. Legutóbb 2003-ban fogadtak el hasonló stratégiát.
Az ukrajnai válsággal kapcsolatban Németh Zsolt elmondta: a február 12-i minszki megállapodás végrehajtása tekintetében pozitív tendenciának tekinthető, hogy az elmúlt időszakban érzékelhetően alábbhagytak a tűzszünetet sértő incidensek Kelet-Ukrajnában. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy ezek nem szűntek meg teljesen.
Németh szerint a minszki megállapodások betartása előfeltétele annak, hogy Brüsszel ne alkalmazzon újabb és szigorúbb szankciókat Oroszországgal szemben. Üdvözölte, hogy az ukrán parlament az elmúlt napokban a decentralizációt jelentős mértékben szolgáló közigazgatási reformot tartalmazó törvényt fogadott el.
A külügyi bizottság elnöke úgy látja: az európai biztonsági helyzet második meghatározó tényezője a keleti szomszédságpolitika és annak válsága. Úgy vélte, e tekintetben kulcsfontosságú lesz az uniós Keleti Partnerség programról májusban Rigában rendezendő csúcstalálkozó. Németh Zsolt kezdeményezésére a pénteki konferencián elfogadott zárónyilatkozat rögzítette egyebek mellett azt, hogy a Keleti Partnerség azon országai számára, amelyek ezzel élni kívánnak, európai perspektívát – az EU-tagság perspektíváját – kell biztosítani. Hozzátette, Brüsszel a Keleti Partnerség keretében mérlegeli például Fehéroroszország számára a vízumkönnyítést és a vízumliberalizációt.
A rigai tanácskozáson elhangzottak alapján Németh Zsolt kifejtette, a megkérdőjeleződött európai biztonság harmadik nagyon fontos viszonylata az Iszlám Állam és az iszlám radikalizmus jelenségében gyökerezik. Rövid távon nélkülözhetetlen, hogy szárazföldi és katonai ellenállásba ütközzön, mondta el a külügyi bizottság elnöke, aki úgy vélte, Magyarországnak is mérlegelnie kell, hogy részt vegyen-e ebben saját eszközeivel.
