Nagyvilág

Az antikommunista Orbán és a KGB-s Putyin barátsága

napilapok (napilapok)
napilapok (napilapok)

Magyarország nem példakép, sokan a forintalapú hitelüket sem fogják fizetni, inkább politikai segítségre várnak majd. Így lát bennünket a külföldi sajtó pénteken.

Az ukrán válsággal kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal pénteki számában az amerikai Time és a német FAZ, míg az osztrák Kurier a külföldi kereskedőket sújtó magyarországi intézkedésekről írt. Bekerültünk a svájci Neue Zürcher Zeitungba is, a frankhitelekkel kapcsolatban.

Szándékos orosz időhúzás

A Frankfurter Allgemeine Zeitung publicistája, Reinhard Veser kiemelte, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok a Donyeck-medence egészének elfoglalására törekednek, ez a szándék sokkal inkább jellemző rájuk, mint a béke iránti vágy. Szerinte siralmas az, hogy az Európai Unió egysége veszélybe került az egyre mérgesedő helyzetben.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a válság rendezését célzó tárgyalásokat szándékosan húzták el az oroszok, hogy Brüsszel már csak az új, oroszbarát görög kormánnyal együtt tudjon döntést hozni. De nemcsak Görögország, hanem Magyarország is fenyegeti az EU egységét. Az egykor antikommunista Orbán Viktor tiszteletre méltó partnert lát az egykor KGB-s Putyinban – írta Veser.

Görög-magyar

A magyar tapasztalat azt mutatja, hogy Görögország végül egy bizonyos áron követni fogja az EU többségi álláspontját Oroszország ügyében – áll a Time magazinban. Az újságíró szerint Görögország új baloldali vezetője Magyarországon találhat megértő fülekre. Mindketten arra alapozzák hírnevüket, hogy szembeszállnak Brüsszellel, főleg, ha a kapott kölcsönök visszafizetéséről van szó.

Görögországhoz hasonlóan Magyarországon is a csalódottság segített hatalomra egy populista kormányt. A görög kormány prioritása azonban a magyarhoz hasonlóan nem Oroszország segítése, hanem az EU-támogatás fenntartása, ezért a görögök is visszakoztak, nem léptek fel az oroszellenes szankciók ellen az EU-tagországok külügyminisztereinek ülésén.

Már megint kötelezettségszegési eljárás

A Kurier cikke szerint nem várnak rózsás idők a külföldi kereskedőkre. A forgalomhoz mérten hat százalékra nőtt élelmiszerfelügyeleti díj bevezetése leginkább a külföldi kézben lévő Tescót és Spart érinti, melyek 22, illetve 13 százalékos piaci részesedéssel bírnak. A 17 százalékos részesedésű CBA-t és a többi magyar üzletláncot ugyanakkor megkímélik, mert ezek franchise rendszerben működnek, a bevételük nem adódik össze.

Diszkriminációra utal az a törvényjavaslat is, miszerint azoknak a kereskedőcégeknek, melyek két egymást követő évben nem voltak nyereségesek, el kell hagyniuk az országot. Emiatt az Európai Bizottság részéről kötelezettségszegési eljárással is lehet számolni. A cikk írója szerint Orbán lépései az osztrákoknak ugyan furcsák, de az ő szempontjából logikusak, mert a magyar kis- és középvállalkozásoknak kedvez.

Legközelebb kétszer is meggondolják

A Neue Zürcher Zeitung a devizahitelekkel kapcsolatban arról írt, hogy Magyarország nem példakép. Nem szabad követni a devizahitelek átváltásának magyar példáját, mert ennek jelentős mellékhatásai lehetnek. Egyetlen kelet-európai kormány sem áll készen arra, hogy olyan drasztikus eszközökhöz nyúljon, mint Magyarország.

A cikk írója szerint a politikai beavatkozás miatt sok háztartás nem fogja fizetni a forintalapú hitelt, mert a kormányzat segítségében reménykednek. A szándékos beavatkozás miatt számos külföldi vállalat ezentúl kétszer is meggondolja, hogy Magyarországra hozza befektetéseit.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik