Orsat Miljenic horvát igazságügyminiszter az eset kapcsán pénteken kijelentette: a szerb EU-csatlakozás jóváhagyását ahhoz kötik, hogy Szerbiában vádat emelnek-e minden háborús bűnös ellen és milyen ítéletekkel végződnek ezek a perek. „Szerbiában is teljesíteni kell azokat a feltételeket, melyeket velünk szemben támasztottak” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem akarja rontani a két ország kapcsolatát, de kénytelenek reagálni.
Ivo Josipović horvát elnök visszafogottabban nyilatkozott, szerinte a nézeteltérésekre már léteznek olyan mechanizmusok, amelyeket eddig is alkalmaztak – ilyen a döntőbírósági eljárás és a nemzetközi bíróság. Az ország volt külügyminisztere, Gordan Jandroković ellenzéki képviselő langyosnak ítélte ezt a reakciót, azt mondta: Belgrádnak ki kell nyilvánítania, hogy végleg lemondott „Nagy-Szerbiáról”.
A horvát Jutarnji List napilap emlékeztetett arra, hogy az EU diplomatái figyelmeztették arra Horvátországot, hogy nem hátráltatják szomszédaikat a csatlakozásban és arra, hogy Szlovénia hasonló nyomást gyakorolt Horvátországra a csatlakozás előtt.
Šešelj kiengedése miatt a boszniai háború áldozatainak egyesületei is tiltakoznak. A Srebrenicai Anyák Egyesületének elnöke azt mondta: senkit nem érdekelnek már az áldozatok, csak a bűnösök, Európa és a világ a bűnösöket tekinti áldozatnak.
Az Áldozatok és Szemtanúk Egyesületének vezetője a hágai törvényszék elnökét tette felelőssé Šešelj elengedéséért. Szerinte ezzel a döntéssel a Nemzetközi Büntetőbíróság „minden jót elrontott, amit eddig tett” és felhívta a figyelmet, hogy a törvényszéknek az a kötelessége, hogy igazságot szolgáltasson a boszniai áldozatoknak.
