Nagyvilág

Reformokat ígér a régi-új bolgár miniszterelnök

Azonnali reformokat és Európa-párti politikát ígért Bojko Boriszov régi-új konzervatív bolgár miniszterelnök, miután a szófiai parlament pénteken megszavazta új kabinetjét, pontot téve ezzel a legszegényebb európai uniós tagállamban két éve tartó belpolitikai válság legutóbbi fejezetének végére.

A Boriszov vezette konzervatív Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) és a piac- és Európa-barát jobbközép Reformerek Tömbje (RB) koalíciós kormányát 136-an támogatták, 97-en ellene szavaztak a parlamentben, egy pedig tartózkodott a voksoláson jelen lévő 234 képviselő közül.

“Ez egy Európa-párti és reformista kormány, amelynek célja Bulgária stabilitásának megteremtése (…) Tudjuk, hogy annak érdekében, hogy eredményeket érjünk el, azonnal meg kell indítanunk a reformokat, a határidő a mai nap. A kormány le fogja rakni az alapokat, és remélem, hogy biztosítani fogjuk Bulgária stabil fejlődését” – mondta Boriszov kabinetjéről a parlamentben.

A két jobbközép párt kisebbségben fog kormányozni, mivel együtt is csak 107 mandátumuk van a 240 fős parlamentben. Ugyanakkor egy csütörtöki megállapodás alapján a kabinetet kívülről két további kisebb parlamenti párt, a nacionalista Népi Front és a balközép Bolgár Újjászületés Alternatívája is támogatni fogja.

Boriszov állt már kisebbségi kormány élén 2009 júliusa és 2013 februárja között, de a szegénység és a korrupció elleni tüntetések miatt lemondásra kényszerült. Kormányát szocialista-liberális koalíció váltotta fel, amely szintén a népelégedetlenség miatt kellett, hogy előre hozott választásokat írjon ki.

A soha nem látott alacsony részvétel mellett megtartott októberi voksolás nem egészen két év alatt a második előre hozott parlamenti választás volt az Európai Unió legszegényebb tagállamában.

Boriszov új kormányának – amely már az ötödik bolgár kabinet az elmúlt két évben – hatalmas politikai és gazdasági gondokkal kell szembenéznie. Mindenekelőtt el kell kerülnie a csődtől fenyegetett Corpbank összeomlását, emelnie kell az energiaárakat és a nyugdíjkorhatárt, kezelnie kell a Törökország felől érkező szíriai menekülthullámot, valamint az ukrán válság következményeivel is meg kell birkóznia. Utóbbi nemcsak az ország energiaellátását fenyegeti, mivel a kelet-ukrajnai konfliktus jelentősen visszavetette az Ukrajnába irányuló bolgár exportot és – a Moszkva elleni uniós szankciók miatt – az Oroszországba irányuló kivitelt is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik