A legutóbbi hírek arról szóltak, hogy amerikai légi támogatással sikerült megtörni a Szindzsár hegy blokádját és a kurd csapatok bevették a moszuli gátat. Jelenleg hogy áll az iraki kormány hadjárata az Iszlám Állam ellen?
A már elfoglalt területeken harcok zajlanak az iraki hadsereggel az Anbár térségben, a Szalahadin, Ninive és Dijála tartományban. Északon a kurd pesmerga hadsereg több mint ezer kilométeres fronton áll harcban az ISIS-szel Szindzsár térségében, a Moszul körüli vidéken, a Kirkuk térségben, és délebbre a Dzsalaula városánál. Sok helyen már sikerült előnyre szert tenni.
View Ezeket a településeket foglalta el az Iszlám Állam Nagyobb térkép erre.
Sajnos a fegyverkezés szempontjából még nem minden ígéret teljesült. Az Egyesült Államok F-16-os harci gépeket ígért Iraknak. A légierő ilyen helyzetekben nagy szerepet játszik, ennek hiánya volt az egyik oka, hogy az ISIS így előre tudott nyomulni. De az előbb említett tartományokban már az iraki hadsereg és a pesmergák is megállították az ISIS-t és megkezdődhetett az offenzíva, amihez óriási segítség volt az Egyesült Államok hadereje. Már az Európai Unió is tárgyal a segítségnyújtás lehetőségéről és úgy tudom, Olaszországon kívül Németország és Hollandia, Csehország és Nagy-Britannia is támogatná a beavatkozást.
Úgy néz ki, megmozdult a világ.
Igen. Nagy remény van arra, hogy visszafordul a helyzet, és Irak hamarosan véglegesen megszabadulhat ettől a kegyetlen terrorista szervezettől. Az ISIS teljesen más, mint az Al-Kaida. Ők nem csak megtámadják a térségeket, ott is akarnak maradni. A saját törvényeik szerint szeretnének kormányozni, az ott élő embereket a hatalmuk alá vonva. Van egy tervük, amit az internetes oldalukon is hirdetnek: óriási területet szeretnének birtokolni, amin létrehozhatják az Iszlám Államot.
Dr. Diary A. Majid
Az Iszlám Állam hadserege főleg külföldi zsoldosokból áll, vagyis túlnyomórészt nem irakiak, hanem egyiptomiak, szíriaiak, csecsenek alkotják. Az ISIS offenzívája elején az iraki hadsereg gyakorlatilag felbomlott. A katonák jelentős része dezertált, elmenekült. Azt olvastam, hogy a helyzet olyan súlyos, hogy az iraki kormány bejelentette, hogy kész felfegyverezni a civil lakosságot a harcra az Iszlám Állam ellen. Harcolnak az iraki kormányzat oldalán külföldiek?
Az igaz, hogy az ISIS hadseregén belül a többség külföldi. De én külföldiről az iraki hadseregben nem hallottam. Egyébként örömhír volna hallani, ha lenne olyan külföldi barát, aki hajlandó Irakot megvédeni. Ez óriási támogatás lenne.
A civilek besorozását nem a kormány kezdeményezte. Az emberek maguktól jelentkeztek a hadseregnél, amikor rájöttek, hogy az országnak egy óriási terrorhullámmal kell szembenéznie. Tudjuk, hogy az ISIS hadserege milyen kegyetlen módszerekkel él. A civilek önkéntesen önként jelentkeztek megvédeni az országot és magukat is. Persze ebben a vallási vezetőknek nagy szerepük volt. Az ő felhívásuk nem egy vallási, etnikai csoporthoz szólt, az egész iraki népet kérték, hogy bizonyítsák hazafiasságukat és védjék meg az országot és a népet az Irakot sújtó terrorhullámtól. Így több százezren önként álltak harcba, még a külföldön lévő irakiak is. A magyar követségen is többen jelezték, hogy készek megvédeni az országukat.
Mennyi menekült érkezett a megszállt területekről? Tudja az iraki kormány biztosítani az ellátásukat?
Sokan vannak, akik az ISIS miatt kénytelenek voltak elmenekülni a déli tartományokba, vagy Kurdisztán felé. Ez jelenleg is folyamatban van, a hullám nem állt meg. Az emberek, amint lehetőségük van rá, elhagyják a megszállt területeket. A legutóbbi adatok szerint a számuk már elérte a kétmilliót. Több mint hétszázötvenezren Dohok városát célozták meg, ahol a menekültek már többen vannak, mint az eredeti lakosok. Nem is beszélve azokról a szíriai menekültekről, akiknek a száma meghaladja a 350 ezret.
Hogyan tudja ezt kezelni a kormány?
Ez óriási probléma. A kapacitásuk, az infrastruktúra, a logisztika miatt lehetetlenség, hogy ennyi embernek táborokat biztosítsanak. Kezdetben még el tudták őket helyezni táborokban, sátrakban, de mostanra a menekülthelyzet kikerült az ellenőrzés alól. Sajnos az utcákon, a parkokban, a hidak alatt alszanak az elüldözött emberek.
Egyedül az iraki kormány képtelen kezelni ezt a krízist, nemzetközi segítségre lenne szükség. De mindenekelőtt most a Szindzsár hegyen ragadtakkal kell foglalkoznunk. Nekik nem csak humanitárius segélyre van szükségük, ők az életükért küzdenek. Mindent elkövetünk, hogy kiszabadítsuk őket.
Fotó: Europress/AFP/Ahmad Al-Rubaye
A kormány és a pesmergák helikopterekkel próbálták őket menteni.
Igen, sokakat sikerült kimenekíteni, egy biztonságos folyosót is ki tudtak alakítani, hogy elmenekülhessenek onnan. De még mindig több ezren várnak odafenn, akiknek nem csak enni- és innivalóra lenne szükségük. Halál fenyegeti őket, mert az ISIS nem kegyelmez. Ki kell onnan hozni és egy biztonságos területen kell őket elhelyezni.
Beszéljünk egy kicsit a kurdokról. Maliki volt miniszterelnöknek eléggé jeges lett a viszonya a kurdisztáni autonómiával. Elhangzott az is, hogy Kurdisztán elszakadna Iraktól és saját államként működnének. Mi ennek a visszhangja az iraki kormányzatban, illetve az iraki belpolitikában?
Iraknak modern demokratikus alkotmánya van, melyet a népesség több mint 80 százaléka ‒ beleértve a kurdokat is – megszavazott. Szerencsére minden politikai erő Irakban egyetért abban, és kötelezi magát arra, hogy bármilyen probléma esetén visszatér az alkotmányhoz, az abban lévő paragrafusok szerint oldja meg a problémákat. Nekem az a véleményem, hogy most az egész országnak félre kell tennie az ellentéteket és fellépni az ISIS ellen.
Mindenki egyetért abban, hogy az ISIS-t meg kell állítani, az országot meg kell menteni ettől a problémától, mert ez nem csak az ország ügye, az átlagemberek élete és sorsa is ettől függ. Utána, miután ez elrendeződött mindenkinek tartania kell magát Irak modern demokratikus alkotmányához. Mindenki kötelezte magát, hogy tárgyalás útján fogja megoldani a problémáit.
Most új választások is voltak, megválasztották a parlament elnökét, illetve a két alelnököt. Megvan az új köztársasági elnök is, aki megbízta a győztes párt jelöltjét, hogy alakítson kormányt. Csütörtök este Maliki miniszterelnök úr álláspontja megváltozott és lemondott, majd gratulált a miniszterelnök-jelöltnek, Haider Al-Abádinak, hogy elejét vegye a politikai viszálynak.
Abádi elnök feladata lesz, hogy Irak szembe tudjon szállni az ISIS problémájával. Mihamarabb kormányt kell alakítania.
Az ISIS több olajmezőt elfoglalt, ha jól tudom a két folyó országának több gátját is ellenőrzi. Veszélyben van-e az ország vízellátása? Mennyiben hat ki a jelenlegi háború az iraki gazdaságra?
Csütörtökön olvastam egy nemzetközi szervezet jelentését, hogy az ISIS nem csak az iraki gazdaságot veszélyezteti, hanem a térségét, sőt az egész világét is. 1,8 milliárd dollárt veszített az egész világ az ISIS miatt – mert akadozott az olajexport.
Fotó: Europress/AFP/Mohammed Sawaf
Elképzelhető, hogy ez államcsődhöz vezet?
Nem hiszem, mert az olajexportálás Dél-Irakban rendesen folyik, kurd területeken sem áll fenn semmilyen akadály.
Állítólag az ISIS is megjelent az olajpiacon.
Igen, próbálkozik, de ne felejtsük el, hogy a Biztonsági Tanács orosz kezdeményezésre hozott egy határozatot, amelyben megtiltja, hogy bárki is vásároljon tőlük olajat. Persze próbálkoznak, hogy pénzt szerezzenek, valamiből a terroristákat is ki kell fizetni. Ellenben már nemzetközileg tiltott, hogy bármely szervezet olajat vagy gázt vásároljon az ISIS-től, így nem tartom valószínűnek, hogy be tudnának törni az olajpiacra – aki tőlük vásárol komoly szankciókra számíthat, a világ megvetéséről nem is beszélve.
