A vezető baloldali brit napilap szombati beszámolója szerint az európai szolgálatokról szóló értesülés is Edward Snowden egykori CIA-alkalmazottól származik, aki az utóbbi hónapokban titkos információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és amerikai lapoknak az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata, a GCHQ titkos adatgyűjtési tevékenységéről.
A The Guardian az általa szombaton megszellőztetett újabb bizalmas iratok alapján azt írta, hogy a négy európai szolgálat a GCHQ-val szoros együttműködésben fejlesztette ki az adatgyűjtő tevékenységhez szükséges technológiát az utóbbi öt évben. Az ügynökségek közvetlenül a száloptikás adattovábbító kábeleket “csapolják meg”, és ehhez titokban kapcsolatokat építettek ki az érintett távközlési cégekkel – áll a brit lap írásában.
Segítettek megkerülni a törvényeket
Az így kialakult “laza, de szélesedő lehallgatási szövetség” lehetővé teszi egy-egy részvevő ország hírszerző ügynökségeinek, hogy kapcsolatokat fejlesszenek ki más országok szakvállalataival az internetes adatforgalom fürkészése végett.
A Snowden-akták tanúsága szerint a GCHQ tanácsokkal látta el a többi európai szolgálatot arról is, hogy miképp kerüljék meg a megfigyelési jogkörüket korlátok közé szorító hazai törvényeket.
A The Guardian felidézi, hogy amikor a GCHQ transzatlanti lehallgatási tevékenységéről írt, a német igazságügyi miniszter “hollywoodi rémálomnak” nevezte a lap által feltártakat, és arra hívta fel a brit kormány figyelmét, hogy szabad és demokratikus társadalmak “nem virágozhatnak úgy, ha kormányaik a titkolózás leple mögé rejtik tevékenységüket”. A brit lap szerint ugyanakkor a GCHQ által az európai partnerszolgálatokról elvégzett felmérés során a brit szolgálat szakértői “csodálatuknak adtak hangot” azzal kapcsolatban, hogy a német hírszerzés milyen technikai színvonalon teszi ugyanezt.
A The Guardian által Snowden kiszivárogtatásai alapján szombaton idézett, 2008-ban elvégzett GCHQ-felmérés hangsúlyozza, hogy a német szövetségi hírszerző szolgálatnak (BND) “hatalmas technológiai potenciálja és jó hozzáférése van az internet szívéhez – (a BND-nek) máris rálátása van egyes 40-100 Gbps sebességű adattovábbító kábelekre”.
A GCHQ technológiája négy évvel e belső jelentés kelte után is csak 10 Gbps – gigabit/másodperc – sebességű kábelek megfigyelésére volt alkalmas, és a brit szolgálat “ezért adózott csodálattal” a német ügynökség kapacitása előtt – áll a brit lap szombati feltáró riportjában.
ENSZ-határozatot terjesztettek be
Pénteken a kémkedés elleni határozattervezetet terjesztett az ENSZ Közgyűlése elé az Egyesült Államok adatgyűjtési programjának két célpontja, Németország és Brazília. A határozattervezet emberi jogi elvekre hivatkozik, amelyek szerint tiltott az önkényes és törvénytelen beavatkozás a magánszférába. A tervezet szerint ugyanolyan védelemnek kell vonatkoznia az emberek magánszférájára az interneten, mint amilyennek a való világban is.
A határozattervezet nem említi konkrétan az NSA-t vagy az Egyesült Államokat, hanem általánosságban szól a kémkedésről. A ENSZ Titkárságához benyújtott dokumentum annak iktatását követően a Közgyűlés Emberi Jogi Bizottsága elé kerül, amely azt megtárgyalja, majd beterjeszti szavazásra.
A Közgyűlés határozatai – a Biztonsági Tanácséival ellentétben – nem kötelező érvényűek, de komoly politikai és erkölcsi súlyuk van, és ítéleteiben a Nemzetközi Bíróság is gyakran hivatkozik rájuk.
“A határozatnak vélhetően hatalmas támogatottsága lesz a Közgyűlésben, mivel senki sem szereti, hogy az NSA kémkedik utána” – mondta a Reuters brit hírügynökségnek korábban egy név nélkül nyilatkozó nyugati diplomata.
Korábban John Kerry – az elnökhöz, Barack Obamához hasonlóan – elismerte, hogy a lehallgatások során túl messzire mentek. „Ez nem fog megismétlődni” – hangsúlyozta. Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor hozzátette: „Meghiúsítottuk repülőgépek lezuhanását, épületek felrobbantását és emberek megölését azzal, hogy jó előre tudtunk a gyilkos tervekről.”
Megelőző lehallgatások?
Az NSA vezetője egy másik szemszögből világított rá a lehallgatásokra: „Amennyiben újra bekövetkezne egy, a szeptember 11-hez hasonló támadás, bennünket joggal hibáztatnának azért, hogy nem végeztük el munkánkat.”
Keith Alexander tábornok a lehallgatás technikáját is elmagyarázta: „Azt vizsgáljuk, hogy ki beszél a potenciális ellenséggel. Nem a beszélgetés vagy az e-mail tartalmát ellenőrizzük, hanem a beszélgetések hosszát, és a kommunikációs hálózatot térképezzük fel.”
A lehallgatási botrányt kirobbantó Snowden információi kétségtelenül csak szűrt orosz közvetítéssel láthattak napvilágot – Moszkva érdekeinek megfelelően. Erre utalnak Medvegyev miniszterelnök szavai is: „Ezek után ki fogja elhinni, hogy megszűnik a lehallgatás? Senki.”
