Külföld
obama (obama)

Elsírta magát Obama

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2013. 08. 28. 09:07

Az amerikai elnököt a Lee Daniels rendezte The Butler (A komornyik) című film mélyen megrázta.

Az Oscar-díjas Forest Whitaker főszereplésével készült alkotás Eugene Allen életének laza feldolgozása. Az afroamerikai komornyik 34 évig – Harry Trumantól Ronald Reaganig – szolgált a Fehér Házban, és élte át a hatalom központjának számító épületben az amerikai polgárjogi harc heves éveit. A filmben megpróbálja rábírni főnökeit, hogy adjanak a feketéknek a fehérekkel egyenlő fizetést. Eugene Allen végül Ronald Reagan elnöksége idején érte el célját.

A filmben a tévésztár Oprah Winfrey alakítja a komornyik iszákos feleségét, a szintén Oscar-díjas Cuba Gooding Jr. pedig Allen barátját és fehér házbéli kollegáját. “Tudják, láttam A komornyikot és megkönnyeztem” – mondta egy rádiós interjú két riporterének Barack Obama kedden, egy nappal a polgárjogi harc kiemelkedő eseményének számító washingtoni menet 50. évfordulója alkalmából tartandó szónoklata előtt.

Fotó: AFP / Brendan Smialowsky

Nemcsak a Fehér Házban szolgáló komornyikokra, hanem azoknak a tehetséges embereknek az egész generációjára gondolva szöktek könnyek a szemébe, akik a szegregációs törvények miatt nem vihették sokra – tette hozzá. Obamának a Cuba Gooding Jr. karaktere által mondott viccek voltak a kedvenc részei, de az elnök a teljes színészi játékkal elégedett volt. Forest Whitakert csodálatosnak találta, Oprah Winfreyről szólva pedig azt mondta: meg kell hagyni, igencsak tud játszani.

Az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke arról is beszélt, hogy különleges kapcsolat fűzi a Fehér Ház személyzetéhez. “Nagyon szeretjük őket, kiválóan gondoskodnak rólunk” – fogalmazott Barack Obama.

Az amerikai fővárosban szerdán a polgárjogi szervezetek washingtoni menetelésének 50. évfordulójára emlékeznek. A fél évszázaddal ezelőtti eseményt a később meggyilkolt Martin Luther King tiszteletes “Van egy álmom” kezdetű beszéde tette legendássá. King 1963. augusztus 28-án, a Lincoln-emlékmű lépcsőjéről negyedmillió ember előtt mondta el a “fajok” együttélésének harmóniáját hirdető, híressé vált beszédét.

Az eseményt Abraham Lincolnnak a rabszolgákat felszabadító nyilatkozatának 100. évfordulójára szervezték, tiltakozásul az ellen, hogy különösen a déli államokban még mindig diszkriminálták a feketéket. “Van egy álmom, hogy négy kisgyermekem egy napon majd egy olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket” – hangoztatta egyebek között King az ország történetének egyik legnagyobb emberi jogi megmozdulásán.

A washingtoni menetelésnek döntő szerepe volt abban, hogy az Egyesült Államokban 1964-ben elfogadták a kisebbségek diszkriminációját törvényen kívül helyező polgárjogi, 1965-ben pedig a hasonló szellemben megfogalmazott választójogi törvényt. Martin Luther Kinget 1963-ban a Time magazin Az év emberének választotta, 1964-ben pedig megkapta a Nobel-békedíjat. Életét 1968. április 4-én oltotta ki egy fehér orvlövész golyója.

A szombaton kezdődött washingtoni megemlékezés-sorozaton már eddig is tízezrek vettek részt. A  nagygyűléseken felszólalók közül többen is hangsúlyozták, hogy King eszméi máig sem teljesültek maradéktalanul, és kiálltak a melegek, a latin-amerikaiak, a szegények és a mozgáskorlátozottak egyenjogúságáért. Barack Obama, aki második beiktatási esküjét Lincoln és King bibliájára tette le, a rabszolga-felszabadító elnök emlékművének lépcsőjén ugyanarról a helyről fog beszélni, ahonnan a mártírrá vált polgárjogi harcos szónokolt. A szerdai évfordulón két elődje, Bill Clinton és Jimmy Carter is felszólal majd.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.