Külföld
törökország (törökország)

A török modell vége?

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2013. 06. 06. 14:23

Az arab világ elé példának állított török modell hiányosságait tárták fel a tüntetések, amelyek lökést adhatnak a demokrácia tovább mélyítéséhez az országban – írta elemzésében a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci napilap.

Egy muszlim ország, ahol fülig szerelmes fiatalok szabadon kimutathatják érzelmeiket a nyilvánosság előtt, ahol a nők úgy öltözködhetnek, ahogy akarnak, ahol még a böjti időszak, a ramadán alatt is lehet alkoholt kapni, és ahol mindezek dacára a család és a becsület fontos értékek: ez Törökország. Legyen teheráni üzletember, kairói aktivista, kuvaiti diák vagy iraki alkalmazott, a Közel-Keletről idelátogatókat lenyűgözi a saját kultúra és az európaiság különleges kettőse – írja az NZZ.

A május végén kezdődött tüntetések megtépázták ezt a képet. Vannak, akik az arab tavasz mintájára már török tavaszról beszélnek, és a kairói Tahrír térhez hasonlítják a Taksimot. Az iszlám és a demokrácia boldognak tűnő házasságának egy csapásra vége lett. Az arab világ reakciója a török eseményekre inkább az adott ország belső ellentéteire, vagy a síiták és a szunniták közötti nézeteltérésekre mutat rá.

törökország (törökország)Fotó: MTI / EPA / Henning Kaiser

Irak, Irán és Szíria alig leplezett kárörömmel tudósít a tiltakozásokról, óva intve állampolgárait a Törökországba utazástól. Eközben a Muzulmán Testvériség hívei a tüntetőket bírálják, mivel szerintük vissza akarják forgatni az idő kerekét, és gátat akarnak szabni a változásoknak, amelyek a konzervatív-iszlamista Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) vezetésével köszöntöttek be Törökországban.

A török modellt korai lenne siratni, hiszen az arab tavasz országaira sok olyan reform – köztük a gazdasági liberalizáció – véghezvitele vár, amelyet Törökország már évekkel ezelőtt meglépett, és amelyekből végül sikersztorit kovácsolt. Az érem másik oldala már nem ilyen fényes: több ezer aktivista, politikus, újságíró és ügyvéd ül börtönben, a média szájkosarat kapott, valamint a korrupció és mutyizás sem ismeretlen fogalom az országban.

Fotó: MTI / EPA / Sedat Suna

A tiltakozásoknak köszönhetően azonban talán változik valami ezen a téren. A Taksim téren vagy máshol, a tüntetők között járva egy dolog biztosan mindenkinek feltűnik: a különféle csoportok nem különülnek el élesen. Harcos nacionalistákat látni az autonómiát követelő kurdok mellett, az alavita kisebbség tagjai a vallásos szunnitákkal karöltve követelik a miniszterelnök távozását, és a hippik jól megférnek az öltönyös alkalmazottakkal egy csoportban.

A török belpolitikát évtizedekig meghatározó törésvonalak mára elmosódtak. A jobb- és baloldal hívei nem változtatják csatatérré az utcákat, mint régen. Még a világiak és a vallásosok közötti ellentét is csak részben érhető tetten. A jelenlegi mozgalom leginkább az európai ifjúsági megmozdulásokhoz hasonlítható – véli az NZZ elemzője.

A legtöbben elutasítják a tekintélyelvű kormányzást, amelynek fogalmát Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök vezetési stílusa kétségkívül kimeríti. A tüntetők egy szociálisan és politikailag liberálisabb társadalomban szeretnének élni. A mozgalom pedig akár lökést is adhat a további reformokhoz, hogy Törökország valóban mintává váljon a Közel-Kelet számára – bizakodik az NZZ újságírója.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.