Nagyvilág
Safarov (safarov, )

Örményország szakított velünk

Nagy József
Nagy József

újságíró. 2012. 08. 31. 16:05

Gyilkosságért életfogytiglanira ítélték, ami a gyakorlatban harminc évet jelent, ebből nyolc és fél évet húzott le magyar börtönökben. Kérésére a magyar kormány engedélyezte, hogy hazájában, Azerbajdzsánban töltse le a maradék bő két évtizedet. A köztársasági elnök kegyelme fogadta odahaza, ahol nemzeti hősként ünneplik.

„Nem lett volna semmiféle baltás gyilok, ha annak idején valamelyik hülye nem egymás melletti szobákban szállásol el egy örményt és egy azerit” – ezt egy, a Zrínyi katonai iskola ügyeiben jártas segítőnk mondja.

Az ügy történelmi előzménye, hogy 1988-ban hadüzenet nélküli, etnikai tisztogatásokkal tarkított, ezrek életét követelő háború robbant ki Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah hovatartozása miatt. A harcok hat évvel később, fegyverszünet nélkül szakadtak meg, Örményország azóta megszállás alatt tartja Azerbajdzsán területének több mint egyharmadát, miközben a nemzetközi közösség továbbra is Azerbajdzsán részének tekinti a vitatott négyzetkilométereket.

Leigázottan

2004 februárjában a NATO békepartnerségi programjának keretében angol nyelvtanfolyam zajlott a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Ezen részt vett Ramil Safarov, az azeri hadsereg huszonhét éves hadnagya és Gurgen Margarján örmény hadnagy is. A hallgatókat az intézmény Hungária körúti kollégiumában szállásolták el.

Safarov (safarov)
Fotók: AFP / Kisbenedek Attila

Egyik nap Safarov vásárolt egy baltát és egy fenőkövet, majd ezeket a szálláshelyén elrejtette. Másnap hajnalban benyitott Margajan szobájába, felkapcsolta a villanyt, többször lesújtott áldozata nyakára, fejére, mellkasára és végtagjaira, a sértettet gyalázó szavakat kiáltott. Tette után odaszólt a szomszéd ágyon fekvő magyarnak, hogy „téged nem bántalak”, majd be akart törni a következő szobába, hogy egy másik örményt is meggyilkoljon, de ekkorra a többiek lefogták.

A bíróságon Safarov azt vallotta: az 1992-es karabahi vérengzés okán már korábban eldöntötte, hogy „örményt fog ölni”, és eleve ezért is lépett be a hadseregbe. A budapesti tanfolyammal kapcsolatban azt mondta, az örmény tiszt folyamatosan provokálta és gúnyolta őt; amikor mosolyogni látta az örményeket, úgy érezte, „úgy viselkednek, mint a győztes hadsereg tisztjei a leigázottakkal szemben”.

Örményország szakít Magyarországgal

Örményország péntektől megszakítja diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal – közölte Szerzs Szargszján örmény elnök Jerevánban. “Hivatalosan bejelentem, hogy mától megszakítjuk diplomáciai kapcsolatainkat és minden hivatalos viszonyt Magyarországgal” – jelentette be az államfő a kaukázusi országban akkreditált ENSZ-tagállamok nagykövetei előtt.

“Sem én, sem Örményország nem fogadja ezt el. Az örmény nép ezt nem bocsátja meg” – fogalmazott Szerzs Szargszján az Interfax szerint. Az államfő előzőleg összehívta a nemzetbiztonsági tanács ülését, az örmény parlament alelnöke a nemzetközi közösség fellépését sürgette. Eduard Sarmazanov Safarov magyarországi elengedését úgy kommentálta, hogy az minimum érthetetlen és felháborító, hiszen “világos volt, mi vár Azerbajdzsánban erre a gyilkosra. Ami pedig Aliyev elnöki kegyelmét illeti, ez újabb bizonyítéka annak, hogy Azerbajdzsánban állami szinten érvényesül az örmények iránti gyűlölet és a fasizmus politikája”. “Úgy vélem, hogy ez a megdöbbentő lépés, a gyilkos kegyelemben részesítése nem maradhat válasz nélkül, a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie” – tette hozzá Sarmazanov.

Nazeli Vardanján, a Safarov által agyonvert Gurgen Markarján családjának ügyvédje kijelentette, hogy Örményországnak pert kell indítania Azerbajdzsán ellen a Safarovnak adott elnöki kegyelem miatt. Szavai szerint Safarov kiengedése után Azerbajdzsán viseli a teljes felelősséget a Budapesten elkövetett gyilkosságért. Közben paradicsommal dobálták meg és letépték a magyar konzulátus zászlaját Jerevánban. Az esetről az Armenpress hírügynökség számolt be internetes oldalán. A megmozdulás résztvevői elégették Safarov fényképét is. Egy tiltakozó azt mondta, azért jöttek, hogy kinyilvánítsák tiltakozásukat és felháborodásukat. A megmozdulás nem volt előre tervezett, ez volt az első válasz a történtekre. “Ez úton szeretnénk ráirányítani a nemzetközi közvélemény figyelmét erre az elfogadhatatlan esetre”.

Más szubkultúra

A Fővárosi Bíróság első fokon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Safarovot előre kitervelt, aljas indokból, különösen kegyetlen módon elkövetett emberölés és emberölés előkészítésének bűntette miatt azzal, hogy leghamarabb harminc év múlva bocsátható feltételes szabadlábra, azt követően pedig tíz évre kiutasítják Magyarországról.

A védelem fellebbezett, így a táblára került az ügy, ahol jogerősen is életfogytiglant kapott Safarov. Ügyvédje elmondta, hogy védencét a hazájában hősnek tekintik, ott „egy örmény megölése nem számít bűnnek… az egész más szubkultúra, amit nem fogunk megfejteni”. Azzal érvelt, hogy védence elmebeteg, az örmény–azeri konfliktus okozta poszttraumás stresszben szenved.

Safarov az utolsó szó jogán hangoztatta, hogy megbánta tettét. „Nem azért vettem baltát és mentem az áldozat szobájába, hogy öljek. Nem akartam bántani, nem készültem a gyilkosságra, ma sem tudom, hogyan történt, megbántam” – vezette elő ekkor már az „átgondoltabb” verziót.

Barátság

Az ügyvéd nem tévedett. Az ítélethozatal után egy azerbajdzsáni radikális nacionalista csoport, a Karabahi Felszabadítási Szervezet vezetője, Akif Naghi javasolta, hogy Baku vizsgálja felül Magyarországhoz fűződő politikai, diplomáciai és gazdasági kapcsolatait, és „nyilvánítson minden magyar hivatalos és nem hivatalos személyt nemkívánatos személlyé”. Mi több, felszólította az ország lakosságát, hogy rendezzen tömegtüntetéseket, tiltakozásul a magyar bíróság ítélete ellen.

Safarov (safarov)

Naghi úgy ítélte meg, Bakunak mindent meg kell tennie Safarov kiadatásáért, mert „törvényellenes, hogy polgári bíróság járt el Safarov ügyében, hiszen a vádlott katonatiszt”.

Börtönévei alatt Safarov lefordította többek között Szabó Magda: Az ajtó című művét is. Munkáját 2009 októberében meghalt édesanyja emlékének ajánlotta. A tavaly év elején íródott előszóban megjegyezte, sok a rokon vonás a magyar és azeri nők életformájában, kultúrájában és történetében. Kijelentette, „megalapozatlan és igazságtalan elítéltetése ellenére” sem veszítette el tiszteletét a magyar nép iránt, és a regény lefordításával szeretne hozzájárulni „mégoly csekély mértékben is a két nép közti barátsághoz”.

Nyomás alatt

Portálunk úgy tudja, a magyar Külügyminisztérium az utóbbi években folyamatos nyomásnak volt kitéve mind azeri, mind örmény részről. Előbbiek Safarov kiadatását szerették volna elérni, utóbbiak arra kérték Budapestet, hogy a teljes büntetést nálunk ülje le az elítélt, valamint felhívták a magyar diplomaták figyelmét arra, hogy Safarov Bakuban minden bizonnyal kegyelmet kapna.

Végül az azeriek „győztek”: a héten Azerbajdzsánba érkezett Safarov, ahol Ilham Aliyev elnök kegyelmi rendeletének alapján azonnal szabadlábra helyezték

A magyar igazságügyi minisztérium péntek kora délután még arról adott ki közleményt, hogy „Azerbajdzsánban folytatja büntetésének letöltését az azeri baltás gyilkos, akit pénteken szállítottak át a kaukázusi országba.” A tárca állította: az azeri igazságügyi minisztérium arról is tájékoztatta a KIM-et, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét „nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján”.

Kilóra?

Előző nap, csütörtökön, tehát Safarov kiszabadulásának közzététele előtt Larisza Alaverdján örmény politikus, parlamenti képviselő úgy nyilatkozott, hogy Azerbajdzsán Magyarországnak ígért pénzügyi segítséggel akarja elérni Safarov elengedését. Sajtóhírekre hivatkozva azt állította, hogy Azerbajdzsán kész magyar államkötvényeket vásárolni két-hárommilliárd dollár értékben. Alaverdján azt is közölte, több mint nyolcvan nem kormányzati szervezet aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy megakadályozza Safarov kiadatását.

Egy örmény ügyvéd, Nazeli Vardanján megismételte a bűncselekmény elkövetését követően hangoztatott véleményét, miszerint Safarov azerbajdzsáni állami utasításra hajtotta végre a gyilkosságot. Vardanján sürgette, hogy az örmény hatóságok tegyenek meg minden lehetséges lépést Safarov elengedésének megakadályozására. Mint mondta, Safarov kiadatása Azerbajdzsánnak egyet jelentene azzal, hogy a gyilkosnak nem kell letöltenie büntetését.

A jogász szerint

Lattmann Tamás nemzetközi jogász úgy véli, a kiadatással Magyarország nem követett el nemzetközi jogsértést, a vonatkozó európai egyezmény szabályainak megfelelően járt el. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az 1957-es strasbourgi európai kiadatási egyezmény és az elítéltek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi európai egyezmény alapján jogosan mérlegelhette az elítélt kiadatását. És miután az egyezményben szereplő feltételek teljesültek, törvényesen járt el.

Lattmann megjegyezte, hogy a kiadatási egyezmény tartalmazza az aláíró tagállamoknak azon jogát, hogy az elítélt amnesztiában részesülhet, következésképpen az azeri elnök is törvényesen élt a kegyelemgyakorlás jogával. Lattmann Tamás személyes véleménye szerint „lehetett tudni, lehetett számítani rá, hogy ez lesz a dologból”.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Demonstrators hold flags of Europe and of Romania as they protest in the front of the Romanian Parliament in Bucharest March 6, 2018.
Hundreds of demonstrators from around the country staged a rally following a nation wide mobilisation on social media to protest against the corruption and against PSD, the ruling Social Democrat Party. Romania's justice minister launched a procedure to sack the popular and internationally respected head of the anti-corruption investigation body. As chief prosecutor in the DNA anti-corruption body, Laura Codruta Kovesi has helped bring a raft of corrupt officials to justice in recent years in one of the EU's most graft-ridden countries. / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.