Véget érhet a magyar és a szerb állam közti viszonyt már egy ideje mérgező szerb kárpótlási törvény mizériája, miután a szerb parlament új formában fogadta el a rehablitiációs törvényt. A magyar kormányzat egy ideig még Szerbia EU-s csatlakozásának vétóját is belengette. Az új törvény nem zárja ki a második világháború idején a magyar honvédség kötelékébe tartozókat és leszármazottaikat.
A parlament 121 igenlő, öt nemleges és egy tartózkodó szavazattal fogadta el a rehabilitációs törvényt. Így a kollektív bűnösség elve törlődött a visszaszármaztatás folyamatából – mondta Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselője a törvény megszavazása után.
Az eredeti törvényjavaslat, amelyet a szerb kormány parlamenti eljárásba küldött, érdemben még minimális mértékben sem módosult. Az új rehabilitálási törvénynek több elemét fontos kiemelni: a törvény egyik szakaszával törlődött ugyanis a vagyon-visszaszármaztatás folyamatából a magyarságot sújtó kollektív bűnösség elve. Ez azt jelenti, hogy aki a második világháború során nem követett el háborús bűncselekményt és akit vagyonjogi jogsérelem ért a háború során, vagy azt követően, az benyújthatja vagyon-visszaszármaztatási kérelmét akkor is, ha a háború során történetesen a magyar honvédségben szolgált. Ehhez az a feltétel, hogy nem hoztak ellene az egyéni felelősség elvén alapuló és háborús bűncselekmény elkövetéséről szóló ítélet.
A másik kérdés, amit a törvény szabályoz, maga a rehabilitációs eljárás. “Ez az eljárás azok számára nyújt lehetőséget – mondjuk a volt magyar honvédek tekintetében – akik ellen létezik a második világháborús szerepük miatt valamilyen elmarasztaló döntés vagy ítélet. Ők rehabilitációs eljárást indíthatnak és ha az állam nem tudja bebizonyítani, hogy valóban követtek el valamilyen háborús bűncselekményt, akkor szabadon részt vehetnek a vagyon-visszaszármaztatás folyamatában” – fogalmazott Varga László.
Másrészről, mindazok kérhetik a rehabilitálási eljárást, akiket politikai, ideológiai, vallási, vagy nemzeti alapon ért jogsérelem. Tehát megfosztották életétől, személyi szabadságától vagy a tulajdonától. Ha a rehabilitációs folyamatban bebizonyosodik, hogy az akkori döntés, ítélet, vagy határozat megalapozatlan volt, akkor ezek a személyek is rehabilitálandóak.
Harmadrészt pedig – és ez nagyon fontos része a ma elfogadott rehabilitálási törvénynek – elmondható: másfél-két évtizedes célja a vajdasági magyar közösségnek, hogy a szerbiai parlament foglaljon állást, fogalmazzon meg értékítéletet a csúrogi, zsabljai és mozsori magyarokat sújtó és a kollektív bűnösség elve alapján hozott megbélyegzésről, amelynek értelmében háborús bűnössé nyilvánították őket.
A hétfőn elfogadott dokumentum kimondta, hogy a törvény erejénél fogva rehabilitálandóak azok, akiket a kollektív bűnösség elve alapján háborús bűnössé nyilvánították.
“Fontos rendelkezése a törvénynek az is, hogy lehetővé teszi: az egyéni kérelmezők helyett – de az ő nevükben – jogi személy is rehabilitációs eljárást indíthat. Ez azt jelenti, hogy lehetőség lesz arra is, hogy valamely, az emberi jogok védelmével foglalkozó jogi személy felvállalja a kérelmezők képviseletét” – nyilatkozta Varga László parlamenti képviselő.
